10 érdekesség az erdélyi kopóról: a magyar fajta, amely majdnem kihalt

Kevesen tudják, de az erdélyi kopó a legveszélyeztetettebb magyar kutyafajta. Nagyon ritka, de annál értékesebb ez a csodás vadász.

Az erdélyi kopó törzskönyvezése a 20. század elején kezdődött, de gyökerei ennél jóval régebbre nyúlnak vissza. Őseink már a honfoglaláskor is használtak kopókat, akik a Kárpát-medencébe érve keveredtek az itt élő népek kutyáival. Ezek voltak a ma, sajnos csak kevesek által ismert erdélyi kopó közvetlen ősei. Hogy közelebb kerülhessenek a kutyabarátokhoz, bemutatunk 10 érdekességet róluk.

1. Ritka, de ennyire?

Ez a csodás magyar vadász igen ritka fajta. Világszerte csupán 1300 törzskönyvezett erdélyi kopó él. Ebből Magyarországon 800, Erdélyben 300. Ma csupán 8-10 százalékukat használják vadászatra.

2. Az önálló vadászat mestere

Az erdélyi kopó a gyalogvadászat mestere. Csendben keresi a vadat mindaddig, amíg meg nem találja. Jellegzetes technikája, hogy nem űzi, hanem tereli az elejtendő állatot a vadász felé. Igen önálló természet, a gazdától független döntéseket képes meghozni munka közben. Vérében van, hogy az elejtett vadat nem hagyhatja ott, türelmesen vár a vadászra, míg az meg nem érkezik. Éppen ezért érdemes az első vezényszavak közt megtanítani neki a behívást.

3. Első feljegyzések

1237-ből származik az első írásos feljegyzés róla, a Képes Krónika miniatúráin is szerepelt erdélyi kopó, valamint az 1600-as években számtalan serlegen is ábrázolták.

4. Két változata ismert

Két változata is volt korábban. A rövid lábú erdélyi kopót azonban 2000-ben törölték a hivatalos fajták közül, mert túl nagy méretbeli különbség volt közte és hosszú lábú fajtatársa közt. A kisebb változat apróvadakra, míg a nagyobbak nagyvadakra vadásztak, mint a vaddisznó, bölény vagy a medve. Ha egy kutya kisebb termetű áldozatra bukkan, azt csengő hanggal jelzi, viszont a termetesebbeket méllyel.

5. A kiirtandó dúvad

1947-ig rendkívül népszerű volt, ekkor azonban Románia „kiirtandó dúvadnak” nyilvánította, a magyar agárral együtt, és szinte majdnem az összes példány eltűnt. Nem véletlenül született meg ez a rendelet. A magyarellenesség mellett az akkori szocialista rezsim a főúri vadászatot sem preferálta.

6. A titkok szigete

A fajta annak köszönheti fennmaradását, hogy a tiltások ellenére Nyisztor Péter a „titkok szigetén” – Máramarosszigeten – erdélyi kopó tenyészetet tartott. Ezzel egy időben hazánkban már azt hitték, hogy a fajta teljesen kihalt, mert egyetlen alom sem volt bejegyezve. Neki köszönhetjük, hogy ez a csodás fajta megmenekült, és még köztünk van.

7. Ceauşescu ajándéka

A hatvanas évek végén szervezni kezdték az 1971-ben megrendezésre kerülő vadászati és erdészeti világkiállítást, felkérték a Fővárosi Állat- és Növénykertet, hogy keressenek erdélyi kopókat. Nehéz feladatnak bizonyult, de rátaláltak a már fent említett Erdélyben élő tenyésztőre, Nyisztor Péterre, aki két kölyökkutyát adott nekik. Azonban a határon nem akarták átengedni őket.

A történetet így mesélte el Berényi Kozma Katalin, a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub elnökségi tagja:

„A két szakember egy hirtelen ötlettől ve­zé­rel­ve azt hazudta, a két kutyakölyök Nikolae Ceauşescu ajándéka Kádár Jánosnak, hogy a magyar pártfőtitkár a vadászkutyái között használhassa őket. A hatóság emberei berezeltek a nagy nevek hallatán, és átengedték a beszerzőket. Így kezdődött el a visszatenyésztés.”

A két eb az Állatkerti Mózsi és Állatkerti Réka nevet kapták.

8. A törvényjavaslat

Fennmaradását az is veszélyezteti, hogy hazánkban tilos a 45 centiméternél magasabb kutyákkal való vadászat, ezért kevesen választják maguk mellé. 2019 novemberében törvényjavaslatot nyújtottak be, hogy az erdélyi kopót tekintsék ez alól kivételnek.

9. Magyar kutyafajták népszerűsítése

2019 októberétől 2020 januárjáig génmegőrzési projektet hirdetett a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ). Céljuk a magyar kutyafajták népszerűsítése volt.

Ehhez kapcsolódóan minden hazai fajtáról készült dokumentumfilm:

Valamint egy applikáció is készült, ami a 9 magyar fajta nevet viseli. Megtalálható benne minden magyar fajta leírása képekkel, videókkal és a hozzájuk tartozó kvízzel.

10. Hungarikum

A fajta kedvelői annyira szeretik, hogy a legkutyább kutyaként emlegetik. 2017-ben meg is kapta a neki járó elismerést, a Hungarikum Bizottság a hungarikumok közé emelte a magyar pásztor- és vadászkutyafajtákat, köztük az erdélyi kopót is. A törvény szerint hungarikum az a gyűjtőfogalom, ami „olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.”

Habár minden törekvés ellenére rendkívül ritka fajta, valóban különleges és egyedi, nem szabad veszni hagyni.

(Képek: Getty Images Hungary, YouTube)