hirdetés

Kutyák segítségével mérik fel a szélturbinák veszélyességét: ilyen módszerrel dolgoznak

László Enikő, 2021. augusztus 7

Köztudott, hogy a kutyák szinte bármit képesek kiszimatolni. Az ebek eme nagyszerű tulajdonságát az emberek rendkívül sok területen tudják alkalmazni. Például jó hasznát veszik akkor, amikor a szélerőművek denevérekre, madarakra való negatív hatásait kell felmérni.

hirdetés

A szélerőművek igazán természet- és környezetbarát megoldásnak tűnhetnek a globális felmelegedés rendkívüli felgyorsulásának korszakában. Azonban a madárvilágra való negatív hatásuk beárnyékolja jó hírnevüket, ugyanis rengeteg szárnyas élőlény válik áldozatukká. Hogy pontosan mennyi is, arra a kutyák tudják megadni a választ.

Veszélyben a denevérek

A korábbi felmérések szerint évente denevérek tízezrei pusztulnak el a szélerőművek miatt. Pontosabban azért, mert nekirepülnek a turbina lapátjainak vagy egyéb részeinek. A kutatók először hőkamerával figyelték meg a denevéreket, és azt állapították meg, hogy az állatok összekeverik a számukra szokatlan szerkezeteket a fákkal. Megfigyeléseikből arra következtettek, hogy a denevérek a légáramlatok érzékelésével orientálódnak a turbina felé. A gyorsan mozgó lapátok olyan körülményeket teremtenek, mintha az egy fa lenne, aminek ágait fújja a szél.

A kutyák jóval hatékonyabbak az embereknél

Korábban az állati tetemeket emberek keresgélték a turbinák környékén, ők azonban nem bizonyultak túl hatásosnak. Egy kutatás szerint az előre elrejtett denevérmaradványok csupán 6, különböző madarak tetemeinek pedig 30%-át találták meg. Ez azt jelenti, hogy előbbiekből csupán egyet, utóbbiakból pedig 69-et szúrtak ki. Ezzel szemben a kiképzett kutyák klasszisokkal jobban teljesítettek.

A legújabb becslések szerint Észak-Amerikában évente 600-949 ezer denevér és 140-679 ezer madár leli halálát a szélerőművek által. Ahhoz, hogy az illetékesek a szükséges lépéseket megtegyék, az ütközési pontokat azonosítsák, a terveket pedig megfogalmazzák, megvalósítsák, pontosabb adatokra van szükség. Az emberek pedig igen lassan és rossz hatásfokkal dolgoznak. Ezért a szakértők olyan kutyákat vetettek be, akik magas energiaszintjük és munkakedvük miatt nem ideálisak házi kedvencnek, éppen ezért mindegyikőjük menhelyről származik vagy olyan négylábú, akiről gazdája lemondott. Előbb említett hátrányuk azonban ebben a munkában a lehető legjobb tulajdonság.

Az ebek a keresést egyfajta játéknak tartják. Kiképzésük során megtanulták a különböző madarak és denevérek szagát beazonosítani, és kicsattanó energiával indulnak neki a keresésnek. Ebben pedig rendkívül tehetségesek, ahogyan ezt sikerrátájuk is bizonyítja. A denevérek maradványainak 96%-át megtalálják, a madarak esetében pedig 90%-át. Emlékeztetőül, ez az arány az embereknél 6 és 30 százalék volt.

Kétlábú munkatársaik – ugyanis nem szeretik, ha felvezetőknek, kiképzőknek hívják őket, mivel egyenrangú társakként tekintenek a kutyákra – szerint az ebek rendkívül izgatottak keresés közben, és persze nagyon boldogok, ha találnak valamit. Persze az emberek kevésbé, mivel ez azt jelenti, hogy egy újabb élőlény esett áldozatul. A kutyák viszont fáradhatatlanul dolgoznak, igen nagy távolságokat tesznek meg munkájuk során. És persze csalódottak, ha nem találnak semmit. De ez a csalódás azt jelenti, hogy szerencsére senkinek sem esett bántódása.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon