hirdetés

86 éves a kognitív etológia megalapítója, Csányi Vilmos professzor: ezek a legnagyobb áttörései

László Enikő, 2021. május 10

Csányi Vilmos világszerte elismert etológus, akinek vizsgálatai igazi áttörést jelentenek a szakmában. A kognitív etológia atyja párhuzamot vélt felfedezni a gyerekek és a kutyák viselkedése között. Ebből is adódott, hogy elvetette azt a szilárdan rögzült hiedelmet, hogy a kutya falkavezér akar lenni. A professzor május 9-én ünnepelte 86. születésnapját.

hirdetés

Az etológusprofesszort, Csányi Vilmost a legtöbb kutyabarát számára bizonyára nem szükséges bemutatni. Pályáját vegyészként, biokémikusként kezdte, majd később halakkal és csirkékkel is foglalkozott. 1973-ban tért vissza az ELTE Természettudományi Karára, ahol folytatta a halakkal való vizsgálódást. Ezután a kutyákat akarták kutatni kollégáival, de hamar rájöttek, nagyon keveset tudnak az ebekről ahhoz, hogy pontos kutatásokat végezhessenek, így csak később kezdtek el kutyákkal foglalkozni. Csányi Vilmos megalapította az ELTE Etológiai Tanszékét, ahol tehetséges fiatalokat gyűjtött maga köré, akiket érdekelhet, egy akkoriban még viszonylag abszurdnak vélt kutatási terület. 1994-ben nyerte az első OTKA pályázatot kutyák kutatására, és 1997-ben jelent meg a Családi Kutya Program kutatócsoport első tudományos közleménye. A tanszéket 2000-ig vezette. Munkássága során végzett megfigyeléseiről, kutatásairól és saját kutyáiról is számos könyvet írt az idők során. Kezdetben kollégáival végzett tudományos cikkei sorra utasították vissza, mert azt állította: a kutya képes gondolkodni. Mára már ezt az állítást tényként kezeljük.

Eleinte a tanszéken vizsgálták az ebeket, de ez hamar meghiúsult, hiszen a kutyák természetes közege a család, nem pedig a laboratórium. Ezáltal az eredmények torzítottak. Az etológia alapja, hogy az állatokat természetes élőhelyükön kell megfigyelni, és abból levonni következtetéseket. A kutyák természetes élőhelye pedig minden bizonnyal a család.

A kutatók az embereket általában mindig a csimpánzokon keresztül próbálták vizsgálni, megérteni. Pedig valójában a kutyák azok, akik évezredek óta velünk élnek, hasonló környezetben. Állandó kapcsolatban állnak velünk és folyamatosan kommunikálunk anélkül, hogy közös nyelvet beszélnénk. Ebben nagyon hasonlítanak a még beszédképtelen gyerekekre, illetve a korai emberekre.

A kutya családtag?

A falkaelmélet éveken át népszerű és megrendíthetetlen tényként élt az emberek fejében. Röviden, leegyszerűsítve ennek lényege, hogy kutyafélék falkaállatok, akik folyamatosan azért harcolnak, hogy ők lehessenek a falka vezérei. Ha az alfa legyengül, a rangsorban következő veszi át a helyét.

Az elméletet zárt helyen tartott farkascsoportok vizsgálatára alapozták. Ez olyan, mintha valaki az emberi viselkedést börtönökben tanulmányozná. Pedig a rabok zárthelyi viselkedéséből nem lehet következtetni, minden emberre érvényes hipotéziseket felállítani. Pontosan így működik ez az állatok esetében is. A farkasoknak nem természetes közege a bezártság. Éppen emiatt fordultak elő olyan esetek, hogy a kitaszított tagot megölték társai. Természetes közegükben ez a farkas levált volna a csapatról, külön utat választott volna. Zárt térben azonban erre nincs lehetőségük.

Csányi Vilmos előadásaiban és könyveiben is gyakran hangsúlyozza, hogy bizonyossá vált, hogy a farkasok alapvető szociális szerkezete nem a falka, hanem a család. A farkas család alfahímből, alfa nőstényből (apa, anya) és a kölykeikből áll. A kölykök között nincs feszültség, rangsorvita, az alfákkal pedig nem jellemző, hogy összeverekednének. Külső egyedek érkezésekor azonban kialakulhat rangosorbeli vita.

A család a legfontosabb a farkasok, a kutyák és az emberek számára. A farkas úgy vált kutyává, hogy hozta magával a család szeretetét, azt hogy elfogadja az apa, anya dominanciáját. Nem kell megküzdenie az embernek ezért, hiszen magától értetődő. Persze viselkedésproblémából adódóan előfordulhat, hogy ez nem így van, de az alapeset ez.

A kutyáknak is vannak érzelmeik

A modern etológia megalapítása Konrad Lorenz nevéhez fűződik. A kognitív etológia az állatok mentális mechanizmusaival, gondolkodásával, agyi reprezentációikkal foglalkozik. Ez Csányi Vilmos és munkatársai nevéhez köthető. Módszereikkel világszerte 30-40 helyen kutatnak már.

Számos kutyatartó számára megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az állatoknak, különösen négylábú legjobb barátainknak vannak érzelmeik, még ha nem is olyan komplexek, mint az embereknek. Csányi Vilmos szerint az érzelmek alapformái: a fájdalom, a harag és a félelem az állatoknál is kimutathatók. Az idegrendszer belső állapotainak jelzése fontos része kommunikációjuknak. Sokáig azért hihettük, hogy nincsenek érzelmeik, mert kevésbé hajlamosak kimutatni őket. Hiszen ebből semmi hasznuk nem származik, ellenben ha fajtársaik észlelnék, valószínűleg a maguk hasznára fordítanák, kihasználnák a helyzetet.

A kutyák viszont nem versengenek a vadonban, érzelmeik kimutatásával azonban előnyhöz juthatnak. Csányi Vilmos példájával élve, ha a kutyák vidámak, minket is felvidítanak. Azonban, ha mi szomorúak vagyunk, ők is hajlamosak azzá válni. Az érzelmek kölcsönössége pedig mindkét fél számára hasznos.

A kutyák szőrös gyerekek

Etológiai szempontból igen különös, hogy a kutyák elsősorban nem fajtársaikhoz, hanem az emberhez kötődnek. Ez a tulajdonság, a tartós vonzódás pedig veleszületett. Olyan erős ez bennük, hogy még olyan esetben is ragaszkodnak az emberhez, ha az rosszul bánik velük. Farkaskölykök esetében ez nem így működik. Nekik veleszületett tulajdonságuk, hogy félnek tőlünk és csak hosszas tanulási folyamat során fogadják el az ember közelségét.

A kutyák kötődését hasonló módon mérik, mint a gyerekekét. Az úgynevezett idegen helyzet teszt során a gyerekek egy játékokkal berendezett laboratóriumban néhány percet az anyjukkal, egy idegennel, majd egyedül töltenek. A különböző helyzetekben való viselkedésükből a kutatók képesek megállapítani kötődéseik típusait.

„Mi is ezt a módszert használtuk a kutyáknál. Kiderült, hogy a kutyák ilyen szempontból pontosan olyanok, mint a gyerekek: egy jól kezelt kutya, ha elhagyják a kötődését követően, az összes olyan tünetet mutatja, mint egy otthagyott gyerek. És itt jön a tudomány: az embernél és a kutyánál a kötődés reverzibilis, ami azt jelenti, hogy ha megszakad a dolog, mert odaadják, kidobják, akkor egy idő után újra tud kötődni ugyanolyan erősen, mint korábban. Az embernél a nővérhez, apához, nagymamához, idegenhez, a kutyánál az új gazdához. Ha egy kötődésben megszakított gyereket újra elkezdenek tisztességesen gondozni, akkor kialakul egy új kötődés. A csimpánzoknál, ha az anya eltűnik, akkor a kis csimpánz nem tud kötődni senkihez. A nővérek néha próbálják átvenni a vadonban, cipelik egy darabig, de nem fogad el élelmet, depressziós lesz, és néhány nap alatt elpusztul. A reverzibilis kötődés emberspecifikus tulajdonság, és az az értelme, hogy a megszületett gyerek nemcsak az anyának fontos evolúciós szempontból, hanem az egész közösségnek is. Ez a tulajdonság az emberen kívül csak a kutyánál van jelen. – mondta Csányi Vilmos a dívány.hu-nak adott interjújában.

Csányi Vilmos professzor. /Fotó: Csabai Kristóf – Dívány

Együttműködés az emberrel

A kutyák több száz hasznos viselkedése ismert az emberek számára. Gondoljunk csak a terápiás, segítő-, mentő-, pásztor-, őrző-védő és egyéb munkakutyákra. Az élet rengeteg területén segítenek nekünk. Ehhez pedig szoros együttműködésre van szükség. Csányi Vilmos és kollégái elsősorban a vakvezető kutyákat vizsgálták. Az érdekelte őket, hogy képesek-e befolyásolni a vakok viselkedését, egyáltalán tisztában vannak-e vele, hogy gazdáik nem látnak? Számos videofelvételt vizsgáltak meg annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kapjanak a kutya-gazda együttműködésről. Hamar világossá vált számukra, hogy az ebek kötődése és teljesítménye között szoros összefüggés áll. A kutyák azért vezetnek kiemelkedően jól, mert kötődnek az adott személyhez. Azok az ebek, akik nem alakítottak ki szoros kapcsolatot látássérült gazdájukkal és látszólag az az ember nem kedvelte a kutyát annyira, ott a teljesítmény is romlott.

A vakvezető kutyák szoros kötődést alakítanak ki gazdáikkal. /Fotó: Jóvári Krisztina

Más kutatás arra világított rá, hogy az ebek bizony érzékelik, ha a gazda nem lát. Egy akadálypályán három csoport (10-10-10) eredményeit hasonlították össze. Az egyikben gyakorlott vakvezető kutyák, a másikban családi kedvencek, a harmadikban nyomozóebek vettek részt gazdáikkal, felvezetőikkel. Mindegyik négylábúnak végig kellet mennie egyedül a pályán. Ezután bekötötték partnereik szemét és velük kellett haladni az akadályokat kerülgetve. A vakvezető kutyák természetesen remekeltek. A rendőrkutyák közül kettő kivételével mindegyik eb végigvonszolta az embert folyamatosan az akadályoknak ütközve. Csak két eb torpant meg és fordított arra figyelmet, hogy a gazda ne menjen neki semminek. A családi kutyák közül is azok viselkedtek így, akik szorosan kötődtek gazdáikhoz. A rendőrkutyáknak nem volt konkrét gazdája, ők a telepen éltek, így nem alakult ki olyan szoros kötődésük az emberrel. A vakvezető kutyák ezzel szemben minden percüket gazdáikkal töltik és segítségükre vannak a nap 24 órájában. Családi kutyák esetében a kötődés pedig változó, annak függvényében, ki mennyi időt tölt kedvencével.

Az etológus, akinek neveletlenek a kutyái

Csányi Vilmos saját bevallása szerint kutyái neveletlenek. Mégpedig azért, mert így sokkal jobban meg tudja figyelni természetes viselkedésüket, hogy mire, hogyan reagálnak. A professzor rengeteg dolgot figyelt meg kedvencein, amiből később tudományos kutatás született. Bukfenc, Jeromos és Janka kutya érdekes viselkedéseit naplóban jegyezte fel, amiket később könyv formájában is megjelentetett.

Az etológus és kollégái nevéhez természetesen sok más fontos kutatás is fűződik, például a kutya rítusairól, szabálykövetéséről, utánzási képességéről. Sőt, a professzor azt sem tartja kizártnak, hogy egyszer a kutyák akár beszélni is képesek lesznek, hiszen gyakran igen magasrendű képességeket villantanak fel.

(Forrás: Csányi Vilmos: Bukfenc és Jeromos – Hogyan gondolkodnak a kutyák?, Csányi Vilmos: A kutyák szőrös gyerekek – a kutyalélek rejtelmei című előadás)

(Képek: Getty Images Hungary, Jóvári Krisztina, Csabai Kristóf – Dívány)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon