hirdetés

Magyar siker az etológiában, kutyák segítségével fejtik meg az emberi nyelvet

Gerhát Petra

2023. november 28 - Képek forrása: Az én kutyám

Faragó Tamás, az ELTE Etológia Tanszék tudományos munkatársa több mint két és fél millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási alap, az ERC kutatócsoport pályázatán. 

hirdetés

Az ELTE Etológiai Tanszék kutatója, Faragó Tamás 2,5 millió eurós ösztöndíjat nyert az Európai Kutatási Tanács (ERC) Consolidator Grant pályázatán. Faragó Tamás a kutyák vokális tanulásának evolúcióbiológiai és etológiai aspektusait vizsgálja majd a következő években.

Faragó Tamás a kutyák kommunikációs képességeit vizsgálja

Nem ő az első nyertese a rangos kutatói pályázatoknak, az eltés etológusok közül már többen részesültek benne az elmúlt évek során. Az Etológia Tanszéket Csányi Vilmos alapította, aki 1994-ben kezdett a kutyaviselkedés kutatásába, utódai a tanszéken a mai napig világelsők a munka folytatásában.

Milyen módszerekkel vizsgálható?

Faragó Tamás közel két évtizede vizsgálja a kutyák hangadási szokásait, a különféle ugatásokat, illetve egyéb hangokat, de foglalkozik a különféle fejformájú kutyák eltérő kommunikációs szokásaival is. Szerteágazó vizsgálatai a kutya-ember és a kutya-kutya kommunikációt igyekeznek megfejteni. A pályázaton most 2,5 millió eurót nyert munkája folytatására.

“A kutyák vokális tanulási képességeinek mérése egy eddig kevéssé kutatott terület, aminek a tudományos módszertanát is ki kell alakítanunk. Vizsgálataink fontos elemei lesznek a viselkedéstesztek mellett olyan, a tanszéken már sikerrel használt eljárások is, mint az agyműködés időbeli és térbeli jellegzetességét leíró, nem-invazív elektroenkefalográfia (EEG) és a funkcionális mágneses magrezonanciás képalkotás (fMRI), illetve a viselkedésgenetikai módszerek. Alkalmazzuk a nagysűrűségű diffúziós optikai tomográfia (HD-DOT) elnevezésű technikát is, ami egy újabb, infravörös fényt használó agyi képalkotó megoldás. Ennek a technikának a kutyán való alkalmazása még fejlesztés alatt van a tanszéken. Mindezek mellet a Citizen Science lehetőségeit bevetve szeretnénk az adatgyűjtésbe bevonni a gazdák széles körét hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Tovább erősítjük a tanszéki bioakusztikai kutatásokat, és új, gépi tanulásos módszerek bevonásával is bővítjük a lehetőségeinket” -olvashatjuk a tanszék közleményében.

Ha többet szeretnél megtudni a témában, iratkozz fel ITT a DOGZ podcastra, ugyanis a 4. évadban az ő munkásságát is megismerheted!

Faragó Tamás kutatásairól hamarosan a DOGZ podcastban is sok mindent megtudhatsz

Így hatott az ember a kutyákra

A háziasítás és a későbbi fajtaszelekció során, az emberi környezetnek köszönhetően olyan szelekciónak voltak kitéve az ebek, amitől megnövekedett a szociális tolerancia és a kooperativitással kapcsolatos hajlamuk, amiben az ember és a két faj közti vokális kommunikáció is nagy szerepet játszott.  Az ELTE etológusa azt feltételezi, ennek köszönhetően olyan részképességek jelenhettek meg a kutyák esetében is, ami elősegítette vokális fejlődésüket.

„A projektben nem is az a fontos hogy miként kommunikálunk a kutyákkal és ők velünk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen képességeik vannak a kutyáknak, amik hozzájárulnak a vokális tanulás kialakulásához, és hogy ezeknek a képességeknek a szintje mennyire függ a farkassal közös őstől való genetikai távolságtól és a kooperációs képességektől. Ez azért érdekes, mert betekintést adhat abba, hogy az emberben ezek a képességek hogyan jelenhettek meg az evolúció során. És hát ez azért nagyon izgalmas mert ezek nélkül nincs beszélt nyelv. – összegezte Az én kutyámnak a projekt lényegét Faragó Tamás.

Lehet, hogy öt év múlva kedvenceink vokalitásának köszönhetően megismerjük a legfontosabb emberi tulajdonság, a beszéd lényegét?

 

dogz dogz podcast ELTE elte etológia etológia etológus kutya ember kommunikáció kutya ugat vokalitás

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!