hirdetés

Erdélyi kopó világtalálkozót tartottak Bőszénfán

Ferenczi Deborah, 2021. október 29 - Forrás: MTI

Erdélyi kopó világtalálkozót rendeztek Somogy megyében 2021. október 16.-án szombaton. A péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviseltette magát.

hirdetés

Kovács Zoltán, az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosa a találkozó, Bőszénfához tartozó Ropolyi-tónál tartott megnyitóján hangsúlyozta: a világkiállítás és az, hogy annak több mint 600 ezer látogatója nagyrészt vidéki volt, bizonyítja, a vidéknek meghatározó eleme a vadászati kultúra, amelynek van jövője.

A kiállítás célja a vadászati kultúra megismertetése volt

„A világkiállítás fővárosi és rengeteg vidéki helyszínének 1500 programját a szokásosnál is nagyobb érdeklődés kísérte, ez egyfajta demonstrációja annak a tudásnak, amely vidéken a vadászattal, a fenntarthatósággal összefüggésben megvan” – tette hozzá. Kovács Zoltán a világkiállításhoz kapcsolódóan az egyik legfontosabb teendőnek nevezte, hogy a gyermekeket, a fiatalokat „kézzel foghatóan” megismertessék a vadászati tevékenység, a vad- és élőhelyvédelem hétköznapjaival.

Az erdélyi kopó szerepe a vadászatban

A kormánybiztos az erdélyi kopóról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy veszélyeztetett fajtáról van szó, egyedeinek száma nem éri el az ezret. „Nagy büszkeség és öröm, hogy a rengeteg hányattatáson keresztül ment és 1966 óta önálló fajtaként számon tartott erdélyi kopók ügyében úgy látszik, mintha megmozdult volna valami” – jegyezte meg. Majd példaként említette, hogy az elmúlt másfél-két évben történt jogszabály-módosítás immár lehetőséget ad az erdélyi kopó részvételére terelővadászatokon. Kovács Zoltán úgy vélte, munkával, fegyelemmel, odaadással lehet változást elérni. Arra kérte az erdélyi kopók tenyésztőit, gazdáit, hogy folytassák a munkát, amelynek eredményei már láthatóak, s azt kívánta, néhány év múlva már el lehessen mondani: a fajta „elindult a veszélyeztetettségtől a népszerűség, a használhatóság, a teljes értékű munka és tenyésztés irányába”.

Az erdélyi kopó története

Fehér István, a Sefag Zrt. vezérigazgatója ehhez hozzátette, hogy az erdélyi kopó őse a honfoglaló magyarokkal érkezett a Kárpát-medencébe és keveredett az itt élő ebekkel. A fajta a 17. század óta szerepel a szakirodalomban, amely a királyi, nemesi családok ékköveként, vadászataik elengedhetetlen résztvevőjeként ír róla. A második világháború után Romániában dúvadként kezelték, irtották, emiatt a kihalás szélére sodródott. Néhány példányát az 1971-es magyarországi vadászati világkiállításra készülve a magyar vadászkutya fajták bemutatásának igényével keresték és találták meg. „Az erdélyi kopó ma a 9. ősi magyar vadászkutyafajta, 2017 óta hungarikum és nemzeti kincs” – mutatott rá Fehér István. A vezérigazgató kitért arra is, hogy a Sefag vezetésével alakult, héttagú Somogy Megyei Konzorcium 40 rendezvénnyel kapcsolódott az idei vadászati világkiállításhoz.

Vadásznak vadászkutyára van szüksége

„A konzorcium a kutyás programok sorában az erdélyikopó-világtalálkozó mellett nemzetközi véreb fővizsgának és tacskó Európa-találkozónak is otthont adott” – jegyezte meg Pelczéder Tibor. A Magyarországi Erdélyi Kopó Klub elnöke arról szólt, hogy a hagyományos vadászati módok ápolásának jegyében rendezett erdélyikopó-világtalálkozó résztvevői tenyészetek versenyén, tenyészszemlén, vaddisznóhajtáson, fegyelmi versenyen és vércsapa keresésen vesznek részt. Utalt rá, hogy az erdélyi kopó rendkívül kedves, jóindulatú vadászkutya, amely a mozgásigényét kielégítő sportos családokban is megtalálja a helyét. „Szeretnénk, ha minél több ilyen kutya lenne vadászok kezén, ennek érdekében próbáljuk megtenni azokat a törvénymódosító javaslatainkat, amivel vadászok minél szélesebb körben tudják használni, hiszen a fennmaradása azon múlik, milyen népszerűségre tesz szert” – mondta.

Miért nehéz az erdélyi kopó vadászatban való részvétele?

Pelczéder Tibor újságírók érdeklődésére elmondta, hogy az erdélyi kopó vadászati részvételét a „németes jellegű vadászati kultúránk és vadászati törvényünk” nehezíti. Az erdélyi kopó ugyanis nem falkakutya, de nem is egyéni vadászatra, hanem kisebb vadászcsoportokkal nagy területen történő vadászatra való. A vadászterületek azonban ma már nem 10-15-20 ezer hektárosak, hanem fel vannak szabdalva, emiatt ennek a kutyának más típusú munkát kell megszoknia – közölte a klubelnök.

(Képek: Facebook)

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon