hirdetés

Ki a jó kutyuli? Milyen hatással van kedvencedre, ha gügyögsz neki?

László Enikő, 2021. október 5

Az emberek a kutyákkal és a gyermekekkel hajlamosak gügyögve beszélni. De miért teszik ezt olyan sokan? Vajon tetszik ez kedvencednek? Kutatók adtak rá választ.

hirdetés

A házi kedvencekkel hajlamosak az emberek hasonló módon kommunikálni, gügyögni, mint azt a gyermekekkel szokás. Magasabb hangon, lassabban, jól artikulálva beszélnek a kisebbekkel, ezzel megragadva figyelmüket, kifejezve szeretetüket és elősegítve beszédtanulásukat. De mi a helyzet a kutyákkal, rájuk milyen hatással van ez?

Kutatók is vizsgálták a kérdést

Nyilvánvalóan a kutyáknak nincs szükségük a beszédfejlesztésre, de akkor mit profitálnak az emberek gügyögéséből? Egy 2018-ban írt tanulmányban a tudósok két embert kértek meg arra, hogy üljenek hangszórókkal az ölükben, amelyek saját hangjukat játsszák le. A kísérletben 37 brit kutya vett részt, akiket pórázon bevittek egy szobába a két emberrel együtt. Az állatok kétféle rögzített beszédet hallottak: normális, társalgási hangot és kutyához irányított, gügyögő, úgynevezett dajkabeszédet. A csapat ezután megmérte, mennyi időt töltött a kutya a felvételek lejátszása közben az egyes személyekre nézve, valamint azt is, hogy az ebek mennyi időt töltöttek az emberekkel a póráz levétele után. Az eredmények szerint a több időt töltöttek azzal, akik gügyögő hanglejtéssel beszéltek hozzájuk.

A kutatók lejátszottak kutyákhoz köthető mondatokat: „Jó kutya vagy! Menjünk sétálni?” És számukra irrelevánsakat: „Tegnap este moziba voltam.” Ezeket megmutatták nekik dajkabeszéddel és normál hangszínen is. Ebben az esetben az ebek egyik iránt sem mutattak érdeklődést. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a kutyák figyelmét legjobban a magas hangszínen történő beszéd, és az általuk jól ismert, hozzájuk köthető szavak keltik fel.

Valóban úgy beszélnénk hozzájuk, mint a gyerekekhez?

Bár a kettő igen hasonló, korábbi kutatások azt találták, hogy kissé eltérnek egymástól. A kutyákhoz való beszédünk során ugyanis a magánhangzókat kevésbé hangsúlyozzuk, mint azt a gyerekek esetében tesszük. Ezzel szemben a papagájtulajdonosok hajlamosabbak erre, mivel ők általában a szavakat akarják a madarakkal megtanultatni. Tehát a gügyögést önkéntelenül is az adott állat beszédkészségéhez igazítjuk.

A kölyökkutyák fogékonyabbak a gügyögésre

Egy 2017-ben végzett kutatás is foglalkozott már a dajkabeszéd kutyákra gyakorolt hatásáról. Rögzítették a kísérletben résztvevők beszédét, akik kölykök, felnőtt és idős kutyák képeit nézve beszéltek. Ezután lejátszási kísérleteket végeztek, hogy felmérjék a kutyák reakcióját a dajkabeszédre a normál beszédhez képest. Azt találták, hogy az emberek a különböző életkorú kutyák esetében mind dajkabeszédet alkalmaztak. Ezek akusztikai szerkezete többnyire független volt az eb életkorától, kivéve a hangmagasságot, amely viszonylag magasabb volt a kölyökkel való kommunikáció során. A kísérlet megmutatta, hogy más, nem hallható jelzések hiányában a kölykök gyakran reagáltak a gügyögésre, és hogy a hangmagasság kulcsfontosságú tényező volt a viselkedésük módosításához. Ez arra utal, hogy ez a specifikus beszédregiszter funkcionális értéket képvisel a fiatal kutyáknál. Ezzel szemben az idősebb ebek a normál beszédhez képest nem reagáltak eltérően a dajkabeszédre.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon