hirdetés

Kutyák teremtették a világot és váltak istenekké: tudod, mi a dolga Anubisznak vagy Kerberosznak?

László Enikő, 2021. december 12 - Képek: Getty Images Hungary, Wikipédia: Psoglav

A kutyák számos teremtéstörténetben is helyet kaptak, de kutyafejű isteneket is ismerünk. Ezek közül a legismertebb Anubisz és Kerberosz, de rajtuk kívül még másoknak is fontos szerepe volt egyes mítoszokban.

hirdetés

A görög mitológiai alakokat, egyiptomi istenségeket gyakran állatokként (vagy félig ember, félig állat), különböző fajok hibrideiként ábrázolják. Bennük egy dolog biztosan közös: nem érdemes velük ujjat húzni. A következőkben bemutatjuk, milyen isteneket, misztikus lényeket ábrázoltak kutyákként.

Dante Pokla.

Solotl, aki a halál birodalmába vezette a lelkeket

Solotl az aztékoknál a tűz, a villámlás és a balszerencse istene volt, valamint ő vezette a lelkeket a halál birodalmába. Kutyafejű emberként ábrázolták, és a kutyák védelmezőjének tartották. Az egyik mítoszban az áll, hogy Solotlt (Xólotis), az isteni kutyát, a nap társát leküldik az alvilágba, hogy az ősök csontjaiból megalkothassák az első emberpárt. Solotl el is indul, kiássa a csontokat, amikor azonban elindul velük, a feldühödött halálisten, Miktlántekutli jelenik meg előtte. Az isteni kutya megijed, és menekülni kezd, ám futás közben megbotlik, és kiejti szájából a csontokat, amik apró darabokra törnek. Úgy tartják, ezekből a szilánkokból jöttek létre a különböző emberi törzsek.

A mexikói meztelen kutyát (Xoloitzcuintli) a Kutyaistenről nevezték el. (A fajta neve pontosabban a Nahua xoloitzcuintliból származik, melynek jelentése Xólotl kutyája.) Már az aztékok is nagy becsben tartották a fajtát, szentként tisztelték őket. Ha az ebek gazdája meghalt, gyakran feláldozták és mellé temették őket is, hogy kísérjék az embert túlvilágba vezető útján.

A mexikói meztelen kutya, azaz a xoloitzcuintli neve az azték istentől származik.

Anubisz, a holtak kísérője

Anubisz egy egyiptomi isten (a halál, a mumifikálás és a balzsamozás istene), akinek az volt a feladata, hogy a holtak lelkét kísérje el a végső elbírálásuk színhelyére. Ezen a veszélyes úton védelmezi a lelkeket. Ozirisszel, a halál birodalmának istenével mérlegre tette a szívüket, és ez alapján döntötték el, hogy beengedhetők-e az igaz halottak közé. A mérleg egyik oldalára az adott szív került, míg a másikra Maat, az igazság istennőjének tolla. Ha a szív nehezebb, mint utóbbi, akkor Ammut, a krokodilfejű démon felfalja a szívet.

Anubiszt kutya- vagy sakálfejű emberként is ábrázolják, például Hérodotosz is kutyaistenként hivatkozik rá. Különösen kedvelt halálisten, mert más kultúrák hasonló szerepet betöltő alakjaival szemben Anubisz gondoskodó és védelmező.

Anubisz, ahogy egy szarkofágot tart.

Kerberosz, a világ legfélelmetesebb őrkutyája

Kerberosz, vagy más néven Cerberus (a mélység démona) a világ egyik legrettegettebb őrkutyája, legalábbis a görög mitológia szerint. Ő őrzi Hádész, avagy a holtak birodalmának kapuját. Megakadályozza, hogy azok elmeneküljenek, illetve azt is, hogy az élők látogatást tegyenek. Kerberosz hű társa Hádésznak, az Alvilág urának. Egyedül neki sikerült megszelídítenie ezt a kutyafejű fenevadat. Az őrkutyát gyakran ábrázolják a Sztüx folyó partján sétálva, ez az a folyó, ami elválasztja az élők és a holtak birodalmát. Három (de egyes források szerint akár ötven) kutyafeje van, gyakran oroszlánmancsokkal örökítik meg. Nyakán és hátán a sörény élő kígyókból áll, farka pedig akár egy sárkányé. Nyála tele van méreggel, és csak egy pillantásával is képes bárkit kővé változtatni.

Apja Tüphón, egy sokfejű, tűzokádó sárkány, akitől még Olümposz istenei is félnek. Anyja Ekhidna, akinek felsőteste egy gyönyörű nőjé, deréktól lefelé viszont egy kígyóé. Kerberosz testvére Hüdra, egy kígyó, akinek minden levágott feje helyére kettő is nő. Másik testvére az oroszlántestű, emberfejű, szárnyakkal rendelkező Szphinx, valamint Khimaira, kinek farka egy kígyóé, feje egy oroszláné, hátán pedig egy kecskefej található.

Orpheusz

Kerberosz félelmetessége ellenére többen is megpróbáltak Hádészba jutni. Egyikük Orpheusz volt, aki kedvesét, Eurüdikét akarta visszahozni az élők sorába. Ezért alá akart szállni az alvilágba, ahol a rettenthetetlen Kerberoszt gyönyörű zenéjével ringatta álomba. Orpheusz egyébként Hádész és Perszephoné szívét is meglágyította, így megengedték, hogy kedvese vele együtt távozzon. Ám csak azzal a feltétellel, ha a kifelé vezető úton végig Eurüdiké előtt halad, és egyszer sem néznek egymásra. Orpheusz azonban kételkedett abban, hogy kedvese valóban követi őt, és az alvilág kapuja előtt hátranézett. Eurüdikét ekkor visszavetette az alvilág.

Aineasz

Aineasz szintén megpróbált bejutni a holtak birodalmába, egy szibülla, azaz egy jósnő segítségével. A szibülla vitt magával egy altatóval átitatott finomságot. Kerberosz elfogyasztotta a csalétket, ami ki is fejtette hatását. Így Aineaszék bejutottak a holtak birodalmába.

Héraklész

A leghíresebb hős, aki szintén túljárt Kerberosz eszén nem más, mint Héraklész, azaz Herkules. Halhatatlanságáért cserébe tizenkét feladatot kellett teljesítenie, melyek közül az utolsó az volt, hogy szálljon alá Hádészbe, fogja el Kerberoszt, és vigye Mükénébe, az élők világába. Számos megpróbáltatás után Hádészhoz ér, aki elmondja neki, hogy elviheti az őrkutyát, ha puszta kézzel legyőzi. Héraklésznek ez sikerül is, egyszerre ragadta meg Kerberosz összes fejét, aki szinte majdnem megfulladt. Hádész betartotta ígéretét, és megengedte Héraklésznek, hogy magával vigye a fenevadat. Nagy nehézségek árán magával vonszolja a meghunyászkodott őrkutyát, azonban azért cserébe, hogy ne kapjon további feladatokat, Kerberoszt vissza kellett vinnie Hádészbe.

Héraklész harca Kerberosszal.

Kutyaalakú szörnyek

A görög mitológiában egy másik kutyához köthető szörny Szkülla, egy tengeri nimfa. Kirké istennő féltékenységből szörnnyé változtatta, mivel Glaukosz, a tenger istene beleszeretett. Szkülla menekült előle, Glaukosz pedig Kirkéhez fordult segítségért, aki titkon szerelmes volt a tenger istenébe. Ezért megmérgezte a vizet, és amikor a nimfa fürdött, hat kutyafeje lett. Úgy tartják, a tengeren hajózók a mai napig hallhatják a kutyasikolyokat. Vergilius szerint Szküllának csak egy (női) feje volt, ágyékából azonban három kutyafej nőtt ki.

A szerb mitológiában Psoglav (Kutyafejű) egy embertestű, kutyafejű, lólábakkal rendelkező lény, aki barlangban él és sosem megy ki a napfényre. A fogai vasból vannak, embereket és hullákat eszik, valamint csak egyetlen szeme van, az is homloka közepén.

Psoglav.

Katalóniához kötődik Pesanta, a hatalmas, bozontos, vasmancsú (keze lyukas, hogy ne tudjon ellopni semmit) fekete kutya. Úgy tartják, a szörny elhagyott templomokban, romok között él. Éjjelente bekúszik az emberek otthonaiba a kulcslyukon át, az ajtó alatt, vagy akár a falon keresztül is. Az alvók mellkasára fekszik, ezáltal nehézlégzést, rémálmokat vagy akár fulladást okozva. Nem lehet észrevenni, mert nagyon gyorsan képes eltűnni. Úgy vélik, ha kölest szórnak a hálószoba közepére, valamint vesszőseprűt tartanak az ágy mellett, Pesanta békén hagyja őket.

(A cikk forrásául Tor Åge Bringsværd: Vau című könyve szolgált.)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon