hirdetés

Háborúskodás helyett kommunikáció? – Így is lehet(ne) kezelni a problémákat

Dr. Kajó Cecília

2023. november 29 - Képek: Getty Images Hungary

Dr. Kajó Cecília állatvédelmi szakjogász szerzőnk mutat rá arra, milyen sok peres ügyben lehetne rövidebb utat találni a megoldásra.

hirdetés

Több mint tíz éves birtokvédelmi jogalkalmazói múlttal azt mondom, hogy a szomszédháborúk, fülemüleperek többségét egy kávé vagy sör melletti beszélgetéssel meg lehetne oldani. Sajnos az emberek többsége inkább bízik a jog mindenhatóságában. Úgy gondolják, hogy a saját életükben fontosnak tartott, de a jog szemszögéből mégis apró-cseprő sérelmeik miatt is be kell indítani egy komoly hatósági gépezetet. Illetve sokszor úgy vélik, hogy igazi revansot csak úgy lehet venni, ha valamilyen formális eljárás zajlik le állami szervek előtt.

Túl hangos, túl büdös és szökős állatok

Megdöbbentően nagy számban, évente 6-8000 alkalommal nyújtanak be az emberek a jegyzők elé birtokvédelmi kérelmeket, és ezek jó része, legalább 60-70%-a állattartással kapcsolatos zavarások megoldását kéri. Túl hangos, túl büdös a szomszédban tartott állat, állandóan szökik, esetenként kárt is okoz – fogalmazzák meg a kérelmek a panaszokat. Sokszor állatvédelmi beavatkozásnak van helye, mert az állat azért zajong, azért büdös, azért szökik, mert jelzi, hogy neki rossz: éhes, szomjas, felakadt valahova, beteg, magányos.

Az általam csak „álságos állatvédelemnek” hívott esetekben viszont a kifogástalanul tartott állatokkal kapcsolatban is érkeznek állattartási kifogások. Sok esetben egyenesen állatkínzást kiáltanak egyesek, fellármázva minél több állatvédelmi szervezetet, amelyek aztán a helyszínen szembesülnek a jóltáplált, jól szocializált állattal, amellyel rendszeresen foglalkoznak.

Van, hogy indokolatlan az állatvédők riasztása.

A kommunikáció hiánya

Megdöbbentően sokan nem tudják a szomszédjaik nevét és sosem beszéltek velük korábban. Ez akkor szokott kiderülni, amikor a birtokvédelmi eljárásokhoz szükséges kérelmek kezdő adatát kérdik tőlük: ki ellen kíván eljárást indítani? A másik fél gyakorta onnan értesül arról, hogy szomszédjának akár az állattartással, akár mással problémája van, hogy kap egy hivatalos értesítést a polgármesteri hivataltól, vagy egy idézést a bíróságtól.

Vajon a kettejük viszonyát mennyiben javítja az, amikor a másik fél rádöbben, hogy hivatalos eljárást indítottak ellene úgy, hogy sohasem kifogásoltak semmit személyesen. Sosem szóltak, sosem kérték a megoldást, sosem törekedtek megegyezésre?

Az anonimitás sem véd

Sokan kérik, hogy bejelentéseiket kezeljék anonim módon. Egy világosan beazonosítható problémából azonban egyszerű logikával kiolvasható, hogy ki láthatta, ki hallhatta és hogy kit zavar, úgyhogy villámgyorsan kiderül, hogy ki állhat az anonim bejelentés mögött.

Az állatvédőket sem kímélik

Nem csak a lakókörnyezetben tartott állatok tartására panaszkodnak az emberek. Több, sajtót is megjárt birtokvédelmi ügy volt már az elmúlt években állatvédő szervezetek menhelyének telephelyei ellen. Jogsegély-szolgálatunk nemrégen az Eszkuláp Állatvédő Egyesületnek segített a jegyzői döntés megtámadása kapcsán, jogesetük tananyag is lett, bekerült a Gaál János kollegámmal közösen írt és szeptemberben az ORAC Kiadónál megjelent Birtokvédelmi Kézikönyvbe, amely ajánlott irodalom több jogi egyetem polgári jogi tanszékén.

Mi is volt ez a jogeset? Az Eszkuláp Állatvédő Egyesület mányi telephelye ellen egy helyi lakos nyújtott be birtokvédelmi kérelmet, melyben kifogásolta, hogy zavaró a kutyaugatás. A jegyző kötelezte az egyesület – egyébként Budapesten lakó – elnökét, hogy a menhely működésével a köznyugalmat ne zavarja. Hogy ez pontosan mit jelent, jó kérdés. Jogászként sem tudom egészen pontosan, hogy mit is kellett volna az egyesületi elnöknek teljesítenie. Márpedig ha egy érvényes döntést valaki nem teljesít, az ellen végrehajtási eljárás indítható. Végső soron pedig bírsággal sújthatják, ha nem teljesítette önként az előírt magatartást. Akkor is, ha fogalma nincs, mi az. Jelen esetben mit tehet az ember, ha „állandóan ugatnak a kutyák” a menhelyen?

Az egyesület bíróság előtt kérte a jegyzői döntés megváltoztatását és megsemmisítését. Tekintettel arra, hogy a külterület a helyi építési szabályzat szerint egyébként állattartásra alkalmas övezetben, a lakott épületektől messzebb található. Ezen felül már a menhely létesítése előtt, proaktív módon zajvédő kerítést helyeztek fel az ingatlan egyik oldalára. Emellett a menhelyen belül a létesítményeket úgy tervezték meg, hogy az állatok mozgatása, illetve a kiengedése a lehető legkisebb zajjal járjon a lakóépületek felé.

„Hullámzó állomány”

A bíróság példás módon nagyon alapos volt. Például helyszíni szemlét tartott, bizonyítékok csatolására kérte a korábbi kérelmet benyújtót – aki nem reagált. Végül a bíróság a jegyzői döntést megsemmisítette olyan fontos megállapítások tételével, minthogy önmagában egy menhely létesítése nem szükségszerűen birtoksértő magatartás, és önmagában a kutyák számára sem lehet alapozni a birtoksértést.

Érdekes szál itt is, de más bírósági döntésekben is a röviden és frappánsan csak „hullámzó állománynak” nevezhető jelenség. Hosszabb ideje tartott nagyobb létszámú, ám állandóan változó összetételű állatállományok esetén a lehetséges zavarás mértéke jelentősen eltérő lehet, de mindenképpen hullámzó, így kiszámíthatatlan is. Az adott állomány összetétele, a benne található egyedek eltérő személyisége vagy habitusa miatt nem lehet bizonyítékok nélkül automatikusan azt állítani, hogy egy menhelyen vagy tágabb értelemben véve állattartásra szolgáló helyen a zavarás a létesítmény megnyitása óta folyamatos.

Szakmai és józan megítélés

Érdekes mellékszál lehet az is, hogy ha az egyesület nem támadta volna meg a döntést, és az véglegessé válik, úgy a végrehajtás során a Budapesten élő elnök a Mányban tartott kutyák viselkedésére mennyiben lehetett volna hatással. Ezen felül mennyiben mérhető vagy számonkérhető a köznyugalom, illetve annak sérelme. Továbbá egyáltalán egy magánjogi jogvitában mennyire hivatkozható fogalom a köznyugalom fenntartása. A megsemmisített döntésnek tehát szakmai hibái is voltak, de a józan ész szerint sem volt végrehajtható.

Lépni kell!

Ebben az írásunkban foglalkoztunk már azzal, hogy panaszkodni mindig érdemes, ha egy nekünk nem tetsző, igazságtalannak tűnő döntést kaptunk. Lehetőségeinkhez mérten mindig éljünk jogorvoslattal. A jogsegély-szolgálatunkhoz beérkező ügyekkel kapcsolatban mindennapos tapasztalat, hogy például állatvédelmi illetve birtokvédelmi ügyekben a felettes fórum igen gyakran dönt egészen másképp a későbbiekben.

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

állatmenhely állatvádelem Dr. Kajó Cecília jog ugat a kutya ugatás

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!