hirdetés

Tényleg vannak problémás fajták? Márton Attila különvélemény

Márton Attila, 2021. április 29

Mitől függ, hogy egy kutyával mennyire könnyű vagy nehéz az együttélés? Van-e bármi köze hozzá, hogy milyen fajtáról van szó?

hirdetés

Nem olyan rég jelent meg az írás arról, hogy melyek azok a fajták, amelyek a statisztikákat vezetik a rombolási „hatékonyságuk” alapján. Mindamellett, hogy az írás vezérgondolata a „nem a fajtája teszi az ebet jól neveltté, hanem a gazdája”, egy ilyen összeállítás – amely a fajtákhoz társít különféle tulajdonságokat és problémákat – többek számára teljes mértékben abszurdnak számít.

Ahány fajta, annyiféle

Az, hogy jelenleg ennyi kutyafajtát ismerünk, egy rendkívül összetett, évezredeken keresztül zajló folyamat eredménye. A fajták kialakulása a mesterséges szelekciónak köszönhető. Az esetek többségében az ember dönti el, hogy mely egyedek párosodjanak egymással és örökítsék tovább a genetikai állományukat.

A mesterséges szelekció fő szempontja nem az esztétikai külsőről, hanem az adott fajtában fellelhető viselkedéskészletről szól. Olyan készségek és tulajdonságok összességéről, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a fajta képviselői ellássák a rájuk rótt feladatkört.

Eltérő feladatok, eltérő viselkedés

Egy olyan kutya, amelyik többedmagával húzza a szánt a hófödte, kietlen síkságon, teljesen más viselkedéskészlettel és temperamentummal rendelkezik, mint amelyik felkutatja, majd elejti a rókát.

A társasági kutyaként tartott ebekkel szemben is mások a követelmények, mint azoknál, amelyek a civilizációtól messze élő, a természetnek kiszolgáltatott kolóniákban védelmezik az embert és annak tulajdonát a ragadozóktól.

Nagyon hosszú listát lehet írni azon funkciókról, amelyekben a kutyákat az elmúlt évezredekben használtuk. Ezek mindegyike eltérő habitust és viselkedést igényel. Illetve azt is mondhatjuk, azért tudtuk az élet számos területén ennyire változatos feladatok ellátására segítségül hívni négylábú társunkat, mert a különféle egyedek adott pontokon teljesen eltérő viselkedéssel rendelkeznek.

Bizonyos feladatokra olyan kutyák kellenek, amelyek kooperatívak az emberrel és más fajokkal, fajtákkal. Más esetben a hatékonyság abban rejlik, hogy a kutya maga hozza meg a saját döntését, olykor önhatalmúan, dominálva mindenkit, akár a saját gazdáját is. Nem vár parancsszóra. Megy és teszi, amit jónak lát.

A viselkedés komplexitása

A kutyafajták létezéséről ugyan tudunk, ki-ki saját tudása alapján fel is ismer jó néhányat. Viszont amikor fajtákhoz tartozó témakörökkel kapcsolatban diskurzus alakul ki, nagyon sokszor előtűnik, hogy önmagában azt sem tudjuk, hogy mi értelme a fajtáknak, mit jelent a fajtatisztaság és a különféle problémák hogyan függenek össze egymással.

Viselkedésproblémák hátterének keresésekor felhangzó, a „minden nevelés kérdése” és a „ha rendszeresen foglalkozunk vele” kijelentések igazak, csak túlságosan általánosító jellegűek. Ha tovább visszük ezeket a rendkívül közkedvelt, de önmagában és valójában semmitmondó gondolatokat, további kérdéseket találunk, amelyek feltevését nem szabad elhagyni.

Mit is jelent a megfelelő nevelés? És az mitől megfelelő? Milyennek és miből kell állnia a rendszeres foglalkozásnak?

És ekkor válik fontossá a fajta. Leginkább az, hogy egy adott fajta milyen viselkedéskészletet hordoz a génjeiben. Nagyon egyszerűen: máshogy kell hozzáállni egy rottweilerhez és egy mopszhoz. Eltérő készségekkel eltérő módon kell bánni. Másképp közelítjük meg egy ilyen és egy amolyan kutya nevelését. Hiba lenne azt feltételezni, hogy egy adott fajta minden egyedének viselkedése teljesen kiszámítható, de a fajtákra jellemző sajátosságok nagymértékben valószínűsíthetők.

Vannak, akinek abszolút nem való kutya. Vannak, akiknek bizonyos fajták tartásába nem kéne belevágniuk. Egyszerűen azért, mert nem rendelkeznek megfelelő tudással, rutinnal vagy mentalitással, ami szükséges lenne, hogy az adott kutyák megfelelően tartsák, neveljék.

A fajtatudatosság fontos lenne. Ha képesek lennénk eszerint gondolkodni, akkor egy kutya kiválasztása nem csak arról szólna, hogy mennyire cuki, hanem a habitusa és a viselkedése is szerepet kapna egy döntésben. Az pedig, hogy ki, milyen kutyát választ maga mellé – beleértve a fajtát vagy fajtajelleget is – a későbbi problémákat nagymértékben meghatározza.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon