hirdetés

A rókák rettegett rémei: ezért volt szükség kotorékebekre

Bodri Melissza, 2021. április 20

Az alacsony termetű, ám annál szívósabb kotorékebek manapság inkább házi kedvencként élnek a legtöbb családban. Ám ezeknek az élénk természetű kutyáknak eredeti funkciója a vadászat és a zsákmány felhajtása volt.

hirdetés

Kicsi a bors, de erős tartja a mondás, és ez igaz a kotorékebekre is. Ugyanis ősidők óta arra használták őket, hogy az üldözött prédát kiugrasszák vagy kivonszolják a föld alatti rejtekükből. Ezek aztán igazán belevaló, harcias kutyák, akiknek a vadászösztön akkor is a vérükben maradhat, ha éppen családi kedvencként éldegélnek egy barátságos udvarban.

Minden a vadászattal kezdődött

A vadászkutyákról már a görögök és a rómaiak idején is tettek említést. Már a középkorban is kereslet támadt olyan ebek iránt (a lóháton történő vadászat során), melyek felverték és üldözőbe vették a zsákmányt. Ezzel indult el a falkavadászat. A vadászatokon a későbbiekben nők is részt vettek. Többek között ebből fakadt az is, hogy már nem csak nagyobb, veszélyes állatok, hanem kisebb apróvadak elejtésére is igény támadt. Például az évszázadok során Angliában különösen népszerű lett a rókavadászat, mely később valósággal sporttá nőtte ki magát. Ez utóbbi tevékenység nem csak az urak, hanem a hölgyek körében is igen kedvelt volt.

Az idők folyamán az apróvadas vadászatok miatt szükség lett olyan kutyák tenyésztésére, melyek méretüknél fogva alkalmasak lehettek a kisebb zsákmány (például rókák, borzok, nyulak) felhajtására. Mivel alacsonyak voltak, könnyedén befértek az üregekbe, gyakran élet-halál harcot vívva az ellenséggel. Erre a munkára például a terrierek és a tacskók tökéletesen megfeleltek, és ezért is tenyésztették őket.

Energikus természet, erős fizikum

Mivel az volt ezeknek a kutyáknak az elsődleges rendeltetése, hogy bebújjanak az üregekbe, földalatti járatokba a zsákmány után, ezért rendkívül szívós állatokról beszélünk. Viszonylag alacsony termetűek, ám annál izmosabbak és ellenállóbbak. Erős állkapcsukkal kérlelhetetlenül ragadják meg a prédát. Természetükre jellemző a harcias és kihívó viselkedés, az állhatatosság. A kotorékmunkára szánt ebek további jó erénye a csaholási készség, a rámenősség és a vakmerőség.

Hogyan tanítják be a kotorékkutyákat?

A kotorékebek még mindig jó szolgálatot tesznek a vadászatban. A kutyákat már kiskorukban hozzászoktatják a föld alatti munkákhoz. Ebben nagy segítséget jelent a műkotorék. Ez utóbbi azt a célt szolgálja, hogy a négylábú gyakorlatot szerezzen a zsákmány megfogásában. A föld alóli apportírozás manapság vadgazdálkodási szempontból is jelentős, hiszen a gazda a kotorékokból felhozott állatmaradványokból következtethet az apróvadak táplálkozási és vadászati szokásaira. Fontos, hogy a kotorékebet jól felkészítsék feladatukra, mert egy rosszul képzett eb első bevetése akár végzetes is lehet sajnos nem csupán a zsákmányállat számára.

Erre ügyelj, ha kotorékebed van

Bár vadászatra még mindig alkalmasak, napjainkban sokan tartanak kedvtelésből ilyen típusú kutyát, hiszen házi kedvencként is hű társnak bizonyulnak. Kotorékebek például:

  • tacskó (simaszőrű, szálkásszőrű)
  • welsh terrier
  • skót terrier
  • foxterrier
  • ír terrier
  • jack russel terrier

Ha éppenséggel egy kotorékkutya büszke gazdája vagy, nem árt pár dologra fokozottan ügyelni. Például, ha kertben tartod a kedvenced, ne feledkezz meg róla, hogy hajlamos az ásásra, ami néha nem várt meglepetéseket okozhat. Mozgasd le eleget a jószágot, és kezdd el időben a szocializációját, így megelőzhető, hogy túl makacs és önfejű legyen.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon