Ezért ne engedd, hogy kutyád csigával játsszon: súlyos fertőzés lehet a vége

Senki nem érti, miért utalnak még mindig szívféregként az Angiostrongylus vasorum nevű parazitára, hiszen ez a tüdőt károsítja. Emellett teljesen máshogy is terjed: csigák útján.

A francia szívféreg, pontosabban tüdőféreg jóval kisebb a klasszikus szívférgességet okozó Dirofilaria immitisnél. Előbbi nőstényei a 30 (!) cm-t is elérhetik, míg a francia változat legfeljebb 1-2 cm-re nő meg, illetve áttetsző, nem fehér, mint a Dirofilaria immitis. Ám amilyen kicsi, olyan veszélyes

A fertőzés is más körülmények között jön létre, mint a normál szívféregnél, mely szúnyogcsípés útján jut a kutya szervezetébe. Az Angiostrongylus vasorum köztigazdái többnyire csigák vagy békák, esetleg úgy is megbetegedhetnek tőle az ebek, ha felnyalják a hátrahagyott csiganyálat, vagy fertőzött ürüléket esznek. Ugyan a legtöbb kutya szándékosan nem eszik csigát, véletlenül a szájukba kerülhet, és máris kész a baj.

Hogyan tesz kárt a francia szívféreg a kutya szervezetében?

A mikroszkopikus féreglárvák elfogyasztást követően az eb gyomrába kerülnek, majd a bélbe kerülve átfúrják magukat annak falán, s elvándorolnak a bélfodri nyirokcsomókba. Onnan egy bizonyos fejlődési periódust követően 5. stádiumú lárvaként utaznak tovább a májba, majd a szívbe, ahol meg is tudnak telepedni, aztán pedig a végállomásra, a tüdőbe kerülnek.

A kutya légzőszerveinek ereiben felnőnek és szaporodni kezdenek: a nőstény a vérbe rakja petéit, melyek a tüdő hajszálereiben kelnek ki. Ezután berágják magukat a léghólyagocskákba, súlyosan károsítva a szövetet. Ez a fertőzést követő 6-10 héten belül bekövetkezhet.

A kutya köhögéssel, vagy visszanyelést és emésztést követően a székletével adja vissza a külvilágnak a parazitalárvákat, melyek így ismét a köztigazdába, vagy egy másik kutyába kerülhetnek.

Az Angiostrongylus vasorum emberre nem veszélyes, legalábbis eddig egyetlen dokumentált fertőzéses esetet sem regisztráltak.

A francia szívférgesség tünetei

Amennyiben csak kevés féreg él a kutya testében, alig-alig köhinthet egyet az állat, viszont ha sok, akkor makacs köhécselésnek lehetsz szemtanúja. Emellett a tüdő felszínének igen nagy része károsodhat, az állat pedig az oxigénhiány miatt fáradékonnyá válik.

Az orvosok is csak találgatják az okát, de a francia szívféreg véralvadási zavart is előidézhet. Ennek jelei a nehezen gyógyuló sebek, a véraláfutások, illetve a testüregekben létrejövő vérgyülemek, melyek esetenként halálhoz is vezethetnek.

Mi a teendő, ha a kutya gyaníthatóan tüdőférges?

Az orvos az állat székletéből vagy köpetéből mutatja ki a féreglárvákat, esetleg vérvizsgálat útján bizonyosodik meg a fertőzöttségről. Ha sikeresen diagnosztizálja a francia szívférgességet, akkor rácsepegtető oldat vagy tabletta formájában adja a kutyának az ellenszert. A kúra igen hosszadalmas, 1-2 hónapig is eltart, míg az összes féreg elpusztul. Kezelés nélkül akár évekig elél a gazdaállat testében.

Tünetmentesség csak akkor várható, ha a tüdő felülete még nem károsodott annyira, hogy maradandó legyen az állapotromlás. Sajnos előfordul, hogy a betegség halálos kimenetelű. Természetesen a megelőzés is lehetséges spot-on oldat vagy tabletta formájában, melyek szerencsére a klasszikus szívféreg ellen is védenek.

(Képek: Getty Images Hungary)