hirdetés

Csernobil farkasai úgy mutálódtak, hogy túléljék a rákot

Kövess Péter

2024. február 26 - Képek: Getty Images Hungary

a single Grey Wolf (Canis lupus) resting in the shaded woodland with a wire fence in the foreground

A vizsgálatok azt mutatják, hogy Csernobil közelében a sugárzásnak kitett farkasok ellenállóbbak a rákkal szemben, mint a környező vidékeken élő társaik.

hirdetés

A Princeton Egyetem biológusai már egy évtizede tanulmányozzák a Csernobil közvetlen közelében élő farkasokat, akik a sugárzás ellenére virágzó populációt alkotnak, és képessé váltak túlélni a rákot. A kutatók abban bíznak, hogy vizsgálati eredményeik új utakat nyithatnak meg az emberek gyógyításában.

Csernobilban a tudósok nyomon követik a farkasok életét

Csernobil máig a farkasok otthona

Mint ismert, 1986. április 26-án súlyos katasztrófa sújtotta az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Csernobilt, ahol egy sor gőzrobbanás nukleáris összeomláshoz vezetett a helyi atomerőműben. Az esemény több százezer embert érintett, és a környező élővilágra is komoly hatással volt. Miközben azonban az emberek elhagyhatták a területet, az állatok ott ragadtak. Közel 40 évvel később az atomerőmű körül elhelyezkedő, nagyjából 2600 négyzetkilométeren elterülő kivonási zóna nagyszabású tudományos kísérletek helyszínévé vált, megteremtve a lehetőséget az ionizáló sugárzás hosszú távú hatásainak feltárására.

Azt, hogy a csernobili események következtében valami nagyon megváltozott, jól szemléltette, hogy egy 2016-os tanulmány megállapította: az itteni keleti levelibékák eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a környező vidékeken élő fajtársaik. 2023-ban pedig egy másik tanulmány határozott genetikai különbségeket fedezett fel a csernobili kutyák, illetve a tőlük mindössze 16 kilométeres távolságban élő négylábúak között. A Princetoni Egyetem biológusai, Cara Love és Shane Campbell-Stanton eközben a helyszínen virágzó farkaspopulációt kezdte vizsgálni.

A sugárzás különös hatással volt az állatokra

A farkasok tanulmányozása azért is tűnt érdekes lehetőségnek a tudósok számára, mivel ők csúcsragadózóként a tápláléklánc élén állnak. Ez általában kiváltságos helyzet egy ökoszisztémában, de amikor a környezetet elönti a sugárzás, az állatok kénytelenek megenni az ennek kitett zsákmányokat, amelyek a besugárzott talajból növekvő, besugárzott növényekből táplálkoztak.

Tudj meg mindent hamarabb a kutyás élet szakértőitől! Az én kutyám YouTube csatornájának előfizetőjeként már szerdánként meghallgathatod a DOGZ Podcast legfrissebb epizódjait.

Ellenállóbbá váltak a rákkal szemben

Az ember azt gondolná, hogy a sugárzásnak végzetes következményei lehetnek. Cara Love szerint azonban a ragadozók esetében nem egészen ez a helyzet. Olyannyira nem, hogy a csernobili farkasok hétszer nagyobb létszámmal rendelkeznek, mint a szomszédos Fehéroroszország védett vadvilági területein élő populációk.

Génjeikben hordozhatják a kulcsot

„A szürke farkasok igazán érdekes lehetőséget kínálnak a krónikus, alacsony dózisú, több generációt érintő ionizáló sugárzás hatásainak megértésére” – mondta kutatótársa, Campbell-Stanton egy interjúban. 2014-ben a kutatócsapat GPS-es sugárzásmérőkkel felszerelt nyakörvekkel látta el a kivonási zónában élő farkasokat, ami megmutatta, hogy

hatszor nagyobb sugárzásnak voltak kitéve az emberekre vonatkozó határértéknél.

Love és Campbell-Stanton elmélete szerint a csernobili farkasok egyfajta gyors természetes szelekción mennek keresztül, amelyet valószínűleg a környezet ugyanolyan gyors változása okoz. Vizsgálataikból kiderült, hogy egy részük ezáltal ellenállóbb lett a rákkal szemben más farkasokhoz képest. Bár ők is hasonló arányban betegszenek meg, a betegség nem érinti őket olyan súlyosan.

Az állatok nagyobb eséllyel élik túl a rákot, ami lehetővé teszi számukra, hogy átadják a daganatellenes immunválaszban közreműködő géneket a következő generációknak.

A csapat jelenleg rákkutatókkal együttműködve dolgozik annak megállapításán, hogy az eredmények felhasználhatóak-e humán célokra is. 

Aggódsz a rák miatt? Ebben a cikkünkben összeszedtük, mi az a 11 kora jel, amelynek révén még időben felismerhető a betegség.

biológia Csernobil élővilág farkasok gének kutatás mutáció rák

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!