hirdetés

Ugató kutyák, kukorékoló kakasok, forgalmas állatmenhely – mi zavarhatja a szomszédokat?

Dr. Kajó Cecília

2023. március 15 - Képek: Getty Images Hungary, dr. Kajó Cecília

A címbeli kérdésre a rövid válasz az, hogy gyakorlatilag minden. A hosszabb választ egy idén megjelenő, hiánypótló kiadványban találjuk: az ORAC Kiadó gondozásában jelenik meg Gaál János és Kajó Cecília tollából a Birtokvédelmi Kézikönyv című kiadvány, várhatóan 2023 első félévében.

hirdetés

A szakkönyvet elsősorban hatósági jogalkalmazóknak készítették, végig elemezve a kérelem benyújtásától a meghozott döntés végrehajtásának lezárulásáig tartó jegyzői birtokvédelmi eljárást. A könyv valóban hiánypótló: volt már ugyan a köztisztviselőknek a kötelező jelleggel teljesítendő Pro Bono nevű rendszer képzési tervében választható birtokvédelmi tananyag, de ilyen komplex kiadvány még sosem segítette a jogalkalmazói munkát, amelyben elmélet és gyakorlat, sok-sok jogeset ilyen gyűjteményes módon megtalálható lett volna. Laikusok számára is tartalmaznak érdekességet a fejezetek. A teljesség igénye nélkül például az ultrahangos ugatásgátló nyakörv (melyről itt is írtunk korábban), a vadriasztó hangágyú, haszonállat-tartó telepek, állatvédő szervezetek menhelyei, telephelyei vagy éppen egy komplett repülőtér működésének zavaró hatásainak lehetséges megoldásairól.

A könyv szerzői és tartalma

 A szerzők több éve tartanak előadásokat a jegyzők és hatósági ügyintézők szakmai közössége részére, onnan jött az ötlet, hogy jó lenne a programok anyagát összefűzni, illetve írásban részletesebben kifejteni. Ezért is mondják úgy, hogy ezt a könyvet nem két ember, hanem a szakmai közösség összes tagja írta, akik megosztották egymással gondolataikat, jogeseteiket, szakmai tapasztalataikat. A könyvben egy friss birtokvédelmi jogesettel megtalálható az Eszkuláp Állatvédő Egyesület is, ha megkérdezzük őket, bizonyosan nem ilyen típusú jogi szakmai népszerűségre szerettek volna szert tenni, de a meghozott jegyzői döntés (melyet aztán a bíróság megsemmisített) is olyan fontos, új, eddig nem látott tanulságokat hozott a menhellyel kapcsolatos zavarások megítélése ügyében, ami értékesen gazdagítja az ilyen típusú joggyakorlatot.

De mi is az a birtokvédelem és mire jó?

A tulajdonjog részjogosítványaként ismert birtoklás jogát a legegyszerűbben úgy magyarázhatjuk, hogy hatalom valamilyen ingó vagy ingatlan fölött, a büntetőjogi lopás, illetve a büntetőjogi magánlaksértés polgári jogi oldalának foghatjuk fel. Vagyis rendkívüli egyszerűsítéssel, ha valaki visszatart egy olyan dolgot, amelynek korábban mi voltunk a birtokosai, vagy egy ingatlan birtokosaként minket valaki háborgat, esetleg egyenesen ki is zár (például zárcserével), akkor birtokvédelem kérhető a települési jegyző, illetve járásbíróság előtt. Megdöbbentő számban, évente átlagosan 6000 birtokvédelmi kérelmet nyújtanak be az állampolgárok a jegyzőknek a polgármesteri hivatalokba. Ezek többségében pedig a szomszéd állattartására panaszkodnak, kérve az állattartás teljes megtiltását, mert az állatok véleményük szerint zajosak, büdösek, szöknek, az állattartó létesítmények forgalmat generálnak, például a takarmány- vagy trágyaszállítással; vagy éppenséggel „túl sok” önkéntes jár a helyi menhelyre, és az általuk generált gépkocsi- vagy gyalogos forgalom lesz túl zavaró, idegesítő a helyi lakosságnak.

Nem is igazi jegyző, aki nem kap hetente legalább egy beadványt azzal, hogy „állandóan ugat a szomszéd kutyája, csináljanak vele valamit”. A szám azért megdöbbentő, mert összesen ennyi dologi jogi per indul egy évben a bíróságok előtt, a dologi jogi perek pedig egy gyűjtőhalmaz, amelyben például többek között a birtokvédelmi perek is tartoznak. A helyi jegyzők tehát hatalmas munkaterhet vesznek le a bíróságok válláról ezekkel a fülemüle-perekkel.

Milyen eredmények várhatók egy ilyen esetben?

De lehet-e ilyen típusú problémákra birtokvédelmet adni, megtiltható-e az állattartás vélt vagy valós zavaró hatások alapján vagy teljesen más jogi eszközhöz kell nyúlni? Az biztos, hogy állattartást megtiltani súlyos kirívó hiányosságok esetén lehetséges, és ez elsősorban nem a polgári jog (ahová a birtokvédelem is tartozik), hanem a közigazgatási jog feladata állatvédelmi jogszabályok alapján. Vagyis az állattartástól eltiltás elsősorban az állat érdekében történik, hogy sorsa máshol jobban alakulhasson, és új tulajdonosánál teljesülhessenek a jó gazda gondosságának feltételei, és nem az emberek érdekében, vagyis azért mert a szomszédság ideges, zaklatott.

Nemcsak az állatok, hanem a növények is problémát jelentenek 

Az állatok mellett még a zöld növényzet tudja hihetetlenül felzaklatni az embereket, a szűkebb-tágabb szomszédságot, lakóközösséget. Főként akkor, ha a zöld növényzet nő, terjeszkedik, virágzik, lombot hullat. Az évente benyújtott több ezer jegyzői birtokvédelmi kérelem az állattartási problémák mellett többségében olyan kéréseket takar, hogy azonnal vágassák ki a szomszéd fáit, mert lehullanak róla a falevelek, átlógnak róluk az ágak telekhatáron túlra, esetleg „túl sok” (!) madár fészkel a fákon.

A birtokvédelmi eljárás itt megint nem eredményes, illetve nem feladata fakivágással foglalkozni. Fát kivágatni alapvetően emberi élet vagy vagyonbiztonság veszélyeztetése esetén lehetséges, vagyis ha a fa egészségügyi állapota azt indokolja (amit kertészmérnök szakértő állapít meg), hiszen nyilván nem akarjuk, hogy házakra dőljön vagy emberi életeket veszélyeztessen. Ha valakit viszont idegesít, felzaklat, hogy több falevelet kell takarítania a szomszéd miatt, az a tűrési kötelesség körébe tartozó tényező, és az egyéni érdeksérelmet (az extra takarítást) felülírja a közérdek, hogy egy település gazdagon borított legyen zöld növényzettel, amely az esztétikai szépségen túl hozzájárul a jó levegőhöz, a lomboknak pedig porfogó képessége van, és élőhelyet ad az élővilágnak.

Nagyon érdekes tehát a maga módján a birtokvédelmi eljárások világa, ugyanakkor egy idő után elég megterhelő is az ezzel foglalkozó jogalkalmazónak: nem egy esetben feldühödött, síró embereket kell jogi ismeretekről tájékoztatni és megmagyarázni, hogy tűrni köteles a szomszédban ugató kutyát, hiszen az az élet teljesen természetes része, hogy egy napközben udvaron tartott kutya reagál a járókelőkre, a postásra, és túlzott érdeklődés esetén (melybe beletartozhat az éppen bizonyítékgyűjtés céljából kerítés melletti közvetlen videózás is), bizony hangosan védi területét.

Mindezekre a felvetett problémákra és még jónéhány más területre is nagy gondot fordít a megjelenő kézikönyv, melynek minden jegyző és hatósági ügyintéző, illetve laikus vagy érintett érdeklődő polcán ott a helye.

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

a jogász válaszol birtokvédelem jogász könyvajánló kutya a kertben kutyás könyv polgár jog polgári jogi kutyaugatás tulajdonjog

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!