Ebből a jellemvonásából tudhatod, hogy különlegesen intelligens a kutyád

Érdekes módon a kultúránkban a zsenik mentálisan megkínzott, szorongó emberekként jelennek meg. Mintha csak a trauma lenne az egyetlen módja annak, hogy az írásaik, festményeik, kompozícióik vagy a találmányaik egy újra szintre emelkedjenek; hogy túlszárnyalják az átlagost. De vajon az ebek esetében is igaz lehet ez a sztereotípia?

Tekintetbe véve a kutyák és az emberek pszichológiai felépítésében mutatkozó hasonlóságokat, ha ezen a gondolatmeneten indulunk el, az intelligens kutya is magába forduló és kevésbé játékos, míg kisebb mértékben pallérozott elméjű fajtársaik boldogabbak és életrevalóbbak? Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói új tanulmányából kiderül mi az igazság.

A magas intelligencia árnyékot vet a személy életére?

Lewis Terman, a Stanford-Binet-intelligenciaskála egyik fejlesztője arra a kérdésre kereste a választ, hogy a magasabb fokú intelligencia befolyásol-e bármit is a tanulmányi teljesítményen kívül. Azt akarta tudni, hogy gyakorol-e hatást a kimagasló intellektus a személy érzelmeire, szociális készségeire és személyiségére.

1921-ben kezdte a Genetic Studies of Genius-t, amely célja a tehetséges gyerekek hosszú távú tanulmányozása volt. Öt kötetnyi anyag jelent meg 35 év alatt, így az egyik leghosszabb pszichológiai tanulmány a világon. Egy 1528 kaliforniai iskolás gyerekből álló mintával kezdte; 140-es vagy annál magasabb IQ-val rendelkező tanulókat keresett (közülük 80 IQ-ja 170 felett volt).

Terman eredményei megdöntötték azt a mítoszt, hogy a tehetséges egyének magányos, visszahúzódó és boldogtalan személyek. Valójában arra jutott, hogy általánosságban elmondható, hogy a kutatás zsenijei sikeresebbek, társaságkedvelőbbek voltak, szélesebb baráti körrel rendelkeztek és kisebb arányban váltak el. Továbbá az is kiderült, hogy amikor ezek a személyek gyerekként játékosabbak voltak társaiknál. Az újabb kutatások megerősítették azt is, hogy ahogy idősebbek lettek, még úgy is megőrizték humorérzéküket.

Mit értünk pontosan a tehetséges kutya megfogalmazás alatt?

Ha az előbbi kutatási eredményekből indulunk ki, az azt jelentené, hogy az elmésebb kutyák játékosabbak. A Claudia Fugazza által irányított kutatócsoport megvizsgált minden olyan személyiségbeli és viselkedésbeli különbséget, amely összefügésbe hozható a kutyáknál a magasabb intellektussal. A szótanulási képesség alapján határozták meg, hogy egy kutya belefér-e a „tehetséges” kategóriába.

Arra jöttek rá, hogy világszerte csak néhány kutya rendelkezik azzal a kognitív képességgel, hogy képes megtanulni több tárgynak a nevét is. A kritérium az volt náluk, hogy 10 különböző játékuk nevét megtanulják és emlékezzenek rá később is. A tudósok ebben az esetben a border collie-kra korlátozták a vizsgálatot.

Az intelligens kutya az játékos kutya?

Miután megtalálták a kutatáshoz szükséges ebeket, a tudósok megkérték ennek a 21 kutyának a gazdáját, hogy töltsenek ki egy kérőívet a kutyájuk személyiségjegyeivel kapcsolatban. Majd az adatokat összehasonlították a 144 olyan kutya gazdájával kitöltetett teszt eredményeivel, akik nem voltak a tanulmány kritériumai alapján „tehetségesek”.

Az eredmények megdöbbentőek voltak! A mért viselkedés- és személyiségdimenziók esetében a kutya intelligenciája nem számít. A „tehetséges” négylábúak és „átlagos” társaik nagyon hasonló eredményeket produkáltak. Egyetlen területen volt jelentős különbség, az pedig a játékosság volt. Az derült ki, hogy a „tehetséges” ebek sokkal játékosabbak voltak. (A teljes igazsághoz azonban az hozzá tartozik, hogy a kutatások szerint a munkakutyák alapvetően sokkal játékosabbak a nem munkakutya kategóriába eső társaiknál.)