Egy új teszt szerint ez a kutyafajta a legintelligensebb: letaszították a border collie-kat a trónról!

Egy új tanulmány során a kutyusokat számos tesztnek vetették alá, hogy a szakértők megállapítsák, a vizsgált fajták közül melyik rendelkezik a legkiválóbb kognitív képességekkel. A második helyet a border collie-k szerezték meg, azok a kutyák, amelyek az intelligenciával kapcsolatos tanulmányokban gyakran remekelnek – de az első helyet a belga malinois nyerte el.

Az intelligencia felmérése bonyolult feladat, mivel különböző fajtái léteznek. A kognitív tehetségek széles skálájának bemutatása érdekében a tanulmányba 1002 ebet vontak be. Ők részt vettek a smartDOG kognitív teszten, amely a kutya problémamegoldó képességét és stratégiáját, impulzuskontrollját, az emberi gesztusok olvasásának képességét, az emberi másolás képességét, a viselkedést, a memóriát és a logikát vizsgálja. Ezzel számos vizsgálati körülmény között fajtakülönbségek mutatkoztak.

Mindenkinek megvan a maga erőssége

„A legtöbb fajtának megvannak a maga erősségei és gyengeségei” – mondta a The Telegraphnak Saara Junttila, a tanulmány szerzője, a Helsinki Egyetem kutyakognícióval foglalkozó kutatója. „Például a labrador retriever nagyon jól olvasta az emberi gesztusokat, de nem annyira jó a térbeli problémamegoldó képessége. Egyes fajták, mint például a shetlandi juhászkutya, szinte minden teszten meglehetősen egyenletes pontszámot értek el.”

A résztvevő kutyák között voltak border collie-k is, akik a legtöbb teszten jól teljesítettek. Azonban 9 ponttal felülmúlták őket a belga malinois-k, akik a lehetséges 39 pontból 35 pontot értek el a smartDOG kognitív tesztjein.

A malinois népszerű őrző-védő és munkakutya, gyakran alkalmazzák szolgálati kutyának. Úgy tűnik, hogy a bűnözés kiszűrésére és a keresés célpontjainak azonosítására való affinitásuk összefügghet kivételes problémamegoldó képességükkel. Ez volt a legjobban teljesítő fajta a tesztkörülmények között.

Senki sem tökéletes

Az összesített első hely ellenére azonban a malinois-knak is voltak hiányosságaik. A fajta a német juhászkutyák mellett foglalt helyet a legalacsonyabb pontszámok között a hengerteszten, amelyben a kutyákat arra tanították, hogy egy átlátszatlan henger belsejéből kapjanak jutalmat. Ezt azután átlátszó hengerre cserélik, és akkor lesz sikeres a teszt, ha a kutya továbbra is a henger belsejéhez megy, hogy megkapja jutalmát, ahelyett, hogy megpróbálna a közvetlenül átmenni az oldalán. (Érdekesség, hogy nemrég megjelent egy kutatás, amelyben a malinois-k szagazonosítását hasonlították össze a német juhászokéval, amiben előbbi csupán 4,1%-kal teljesített jobban német társánál. Így mondhatni, a két kutyafajta teljesítménye egyforma, ha szagfelismerésről van szó.)

A hengerteszt igen nehéz, mivel a kutyáknak ellen kell állniuk a késztetésnek, hogy közvetlenül menjenek a csemege felé, és térbeli tudatosságukat használják fel arra, hogy ehelyett oldalról közelítsék meg a hengert. A malinois-k rosszabb eredménye azzal magyarázható, hogy szolgálati munkakutyaként nagy és gyors reakciókészségre van szükségük, ami alacsony gátló kontrollhoz kapcsolódik.

Abban erősek, amire kitenyésztették őket

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a fajtafunkció bizonyos kognitív erősségeket magyarázhat, például a terelőkutyák és a retrieverek magas pontszámait az ember által irányított viselkedési feladatokban. Ez azonban nem magyarázhatja meg az összes fajtakülönbséget, mivel egyes kutyák kognitív pontszámai meghaladták a tőlük elvárható értékeket. Például a finn lapphund annak ellenére, hogy terelőkutya volt, rosszul teljesített az ember által irányított feladatokban.

Emellett néhány dologra felhívják a figyelmet a kutatók a vizsgálattal kapcsolatban. Például arra a tényre, hogy a vizsgált kutyák nem reprezentálják a teljes kutyapopulációt, hiszen csak 13 fajtát vizsgáltak. De úgy vélik, hogy a kutatás hozzájárul a kutyák fajtára jellemző viselkedésének teljesebb képéhez.