A 10 legokosabb állat a Földön: ilyen helyezést értek el a kutyák
Hangai Lilla
2023. augusztus 17 - Képek: Getty Images Hungary
Hangai Lilla
2023. augusztus 17 - Képek: Getty Images Hungary
Különböző fajok intelligenciáját akkurátusan meghatározni kifejezetten nehéz feladat, ugyanis nem ismerjük mindet ugyanolyan mélységekig. Ám ettől függetlenül mindenképpen érdemes a témával foglalkozni, ugyanis az ilyen és ehhez hasonló információknak van arra esélye, hogy kirángasson minket a felsőbbrendűség érzésének dagonyájából.
Bár igyekeztünk a tőlünk telhető módon a leghitelesebben összeállítani a listát, kérünk, hogy ettől függetlenül olvasd kritikus szemmel. A kutatók nem rangsorolják a fajokat az intelligenciájuk során, és egyelőre olyan IQ teszt sem létezik még, amivel ezt megtehetnék, ha szeretnék. Sőt, fontos szem előtt tartani azt is, hogy az állatok intelligenciájának tesztelésére irányuló kísérletek többsége azon alapul, hogy az emberek mire képesek, nem pedig arra, hogy az állatoknak mit kell megtanulniuk a túléléshez. Mindezek ellenére nagyon izgalmas utazásnak nézünk elébe a következő néhány percben; lássuk hát, hogy melyek a legokosabb állatok a Földön és legjobb barátaink hol helyezkednek el ezen az illusztris listán.
Az egyik oka annak, hogy a patkányokat olyan gyakran használják laboratóriumi kutatásokra, az az, hogy képesek tanulni a tapasztalataikból. Annak ellenére, hogy kicsi és viszonylag fejletlen agyuk van, elméjük rendkívül hasonló módon működik a miénkhez és az agyunk szerkezete is hasonló. Képesek labirintusokból kitalálni, útvonalakat memorizálni és összetett, több lépésből álló feladatokat végrehajtani.
A patkányok is társas állatok, akárcsak mi. Amikor egyedül maradnak, a depresszió és a magány jelei mutatkoznak rajtuk. Ezek a pszichológiai és szociális sajátosságok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Földön élő legintelligensebb állatok közé soroljuk őket.
Valószínűleg nem árulunk el nagy titkot azzal, ha már most leírjuk, hogy szinte az összes emberszabású szerepel a listán. És amelyik nem, az is csak a helyhiány miatt maradt le. A gorillák, ahogy a többi emberszabású is, megtaníthatók arra, hogy jelnyelv használatával kommunikáljanak, ami már önmagában is elképesztő; képesek vagyunk velük egy közös nyelven kommunikálni! Koko, a gorilla például arról vált híressé, hogy elsajátította az amerikai jelnyelv, az ASL egy módosított változatát. Koko több mint 1000 kézjelet ismert, és 2000 angol szót értett meg.
A vadonban a gorillák eszközöket használnak, mozgalmas társasági életet élnek, és még nevetnek is.
A méhek valóban lenyűgöző állatok, jó okkal nevezik őket a világ legokosabb rovarának. Képesek rejtvényeket megoldani és kivételes navigációs képességekkel rendelkeznek. Egy tanulmány eredményei alapján látható, hogy a méhek ismételt látogatással dolgozzák ki a virághoz vezető optimális útvonalat, jelentősen lerövidítve ezzel az érkezés idejét.
Egy másik kísérlet arra enged következtetni, hogy a méhek mentális képeket készítenek a tárgyakról, akárcsak az emberek, és képesek továbbítani a tárgyak felismerését érzékszerveiken keresztül. Ez azt jelenti, hogy érintéssel azonosítani tudják a tárgyakat a sötétben, ha már korábban látták őket.
Számos madár képes utánozni az emberi beszédet – ami már önmagában is lenyűgöző – ám valószínűleg a jákópapagájok a legügyesebbek mind közül. A tesztek alapján arra is bizonyíték van, hogy nemcsak utánozzák a szavakat, de értik is őket; képesek olyan kognitív feladatok elvégzésére is, amelyek még egy 5 éves gyerek intelligenciaszintjén is túlmutatnak.
2019-ben egy Griffin nevű papagáj elvégzett egy kísérletsorozatot, amelynek során arra kellett következtetnie, hogy hol vannak elrejtve diófélék a csészékben az alapján, hogy melyik pohár üres. Minden esetben sikeresen választotta ki a csészét, kivéve amikor a kutatók rávették, hogy 50-50% eséllyel játsszon.
Griffin állítólag utált nem biztosra menni, ám egy különleges csemegéért még erre is kész volt. Azt is megfigyelték nála, hogy ha egyszer veszített, a következő körben már nem kockáztatott. Egyszerűen imádjuk ezt a felelősségteljes hozzáállást!
A hollók és a varjak az élő bizonyítékai annak, hogy nem az agy mérete számít, hanem az, hogy hogyan használjuk. Ezek a fantasztikus madarak rendkívül gyorsan tanulnak; a kutatások szerint egy négy hónapos holló ugyanolyan intelligens lehet, mint egyes felnőtt emberszabásúak.
A kísérletek során arra is fény derült, hogy a hollók képesek megtervezni a jövőbeni történéseket olyan eszközök segítségével, melyeket az emberek tanítottak meg nekik használni. A varjak kiváló memóriával rendelkeznek; képesek emberi arcokra is emlékezni, amelyeket barátként vagy ellenségént kategorizálnak.
A vörös emberszabásúak szintén hihetetlen mentális képességekkel rendelkeznek. Például képesek a múltról, annak eseményeiről kommunikálni, amely eddigi információink alapján egyedül az emberre volt jellemző. Ez már csak azért is lélegzetelállító, mert a kutatók szerint az emberi nyelv egyik kulcsfontosságú jellemzője az információ közlése valamiről, ami a múltban történt vagy a jövőben fog történni.
2018-ban a kutatók arról számoltak be, hogy a szumátrai orangutánok, amelyek a csemetéikkel együtt voltak, 20 percet késleltették a riasztást, amely a potenciális ragadozóra figyelmeztetett volna. Ennek az volt az oka, hogy a ragadozó figyelmét nem akarták felhívni magukra, ám azt mégis fontosnak tartották, hogy a kicsiknek jelezzék, hogy mely állat jelenthet veszélyt.
A legjobb barátaink, ráadásul az intelligenciáért sem kell a szomszédba menniük. Minden egyes nap rácsodálkozunk, hogy milyen szerencsések is vagyunk egy olyan faj támogatását élvezve, ami kész tudatni velünk, mit szeretne, folyamatosan azon dolgozik, hogy még jobban megismerjen minket és figyel ránk, gondoskodik rólunk.
A kutatók 2017-ben fedezték fel, hogy a kutyák agykérgében kétszer annyi neuron található, mint a macskákéban, ami elég nagy kognitív előnyt jelent számukra. Ez az eredmény megerősíti azt az elképzelést, hogy az ebeket könnyebb képezni.
A Frontiers in Neuroanatomy tanulmánya arra is rávilágított, hogy a neuronok száma alapján a mosómedvéknek is hasonló képességekkel kell rendelkezniük, mint kedvenceinknek. Vajon a mosómedvék ideális jelöltek lehetnének ez alapján a háziasításra?
Számos történetet lehet hallani polipokról, melyek kitalálják, hogy szabadulhatnak ki útvesztőkből vagy különböző tartályokból. Sőt, arra is rájönnek, hogy ha vizet spriccelnek egyes lámpákra, akkor lekapcsolhatják azokat. És ami még ennél is jobb, hogy azok szerint, akik polipokkal dolgoznak, ezek az állatok nem egyszerűen csak okosak, hanem tudatában vannak a körülöttük zajló eseményeknek. Sőt, még álmodnak is!
Stefan Linquist filozófus, aki egykor laboratóriumban tanulmányozta a polipok viselkedését, ezt mondta: „Ha halakkal dolgozunk, azoknak fogalmuk sincs, hogy éppen egy tartályban vannak, természetellenes körülmények között. A polipokkal teljesen más a helyzet. Tudják, hogy ők egy különleges helyen belül vannak, mi pedig kívül. Minden viselkedésüket befolyásolja a fogság tudata.”
A delfinek gyorsan tanulnak, képesek utánozni az emberi viselkedést, megoldani a problémákat, másokat tanítani, öntudatuk is van valamint meg tudják határozni a visszhang segítségével egyes tárgyak helyét.
A kutatók azt is dokumentálták, hogy delfinek szórakoztatják magukat. Kagylókat és más állatokat is felhasználnak az óceánban, hogy játszanak velük. Kifinomult kommunikációs rendszereik vannak; egyes delfinfajok még név-szerű sípot is használnak egymás azonosítására.
A csimpánzok és a bonobók szédületesen intelligens lények, összetett társadalmi hierarchiával. Híresek az eszközhasználatukról és kiváló problémamegoldó képességeikről. Ez talán nem is annyira meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy DNS-ük 98,7%-án osztoznak az emberekkel.
Az Antwerpeni Királyi Állattani Társaság megállapította, hogy a bonobók jobbak a rejtvényfejtésben, mint a csimpánzok, ezzel legyőzve őket az intelligenciateszteken. Úgy tűnt azonban, hogy ez az eredmény nagyrészt egyetlen bonobo kitartásának volt köszönhető. Jeroen Stevens viselkedésbiológus hozzáfűzte az eredményekhez, hogy a bonobók és csimpánzok többsége megértette a rejtvényeket, de nem mind volt egyformán motivált a megoldásukra.
Elnézést kérünk a malacoktól, az elefántoktól és a galamboktól és a macskáktól is, hogy lemaradtak a listáról! Szerinted mit hagytunk még le?
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek