hirdetés

Ezért figyel rád kutyád, ha más néven hívod: az ELTE kutatói adnak választ

László Enikő, 2020. december 9

A kutyák kiváló hallással rendelkeznek, az ELTE kutatói szerint azonban mégsem képesek az apróbb beszédhangok közti különbségeket felismerni. Emiatt lehet az, hogy a legtöbb kutya csak viszonylag kevés szót képes megtanulni élete során.

hirdetés

A kutyák képesek megkülönböztetni egymástól a beszédhangokat. Ennek ellenére viszonylag kevés szót képesek megtanulni. Magyari Lilla kutató és kollégái megvizsgálták, mennyire figyelnek az ebek a beszédhangok közti különbségekre. Hogyan lehet az, hogy a kutyák egész életükben hallják, ahogy beszélünk hozzájuk, mégsem képesek sok szót elsajátítani?

Minden gazda beszél kutyájához.

A kutatás

Ahhoz, hogy meg tudják vizsgálni, hogy a kutyák mennyire tudnak különbséget tenni a beszédhangok között, kifejlesztettek egy eljárást. Ez fájdalom- és beavatkozásmentes módszer, amivel nem betanított, átlagos családi kedvenceket vizsgáltak EEG (elektroenkefalográfia) segítségével.

A vizsgálatok során az ebek gazdái is jelen voltak. Őket megkérték, hogy üljenek le egy matracra, ahova kutyájuk is melléjük feküdhet. Így nyugodt körülményeket teremtettek. Ezután elektródákat helyeztek az állatok fejbőrére, majd egy hangszóró segítségével szavakat játszottak le számukra. Ezek között volt olyan, amit a négylábúak ismertek (például: gyere). De előfordultak kissé megváltoztatott szavak (például: gyare), illetve teljesen értelmetlenek is.

„Az elektroenkefalográfia nemcsak az agyi aktivitásra érzékeny, hanem az izommozgásokra is. Ezért fontos volt, hogy a kutyák a lehető legkevesebbet mozogjanak a kísérlet közben. Viszont kíváncsiak voltunk többféle kutya agyi aktivitására, nem csak olyanokéra, akiket meg tudnánk tanítani egyhelyben feküdni. Ezért döntöttünk úgy, hogy ahelyett, hogy egy tréningprogrammal betanítanánk a kutyákat, inkább csak egyszerűen megkérjük őket, hogy pihenjenek. Természetesen voltak olyan kutyák, akik nem hagyták, hogy elektródákat rakjunk a fejükre, de a kísérletből való kiesési ráta nem volt magasabb, mint a csecsemőkkel végzett EEG-kísérletekben. Számunkra is nagyon izgalmas volt annak megtanulása, hogyan tudunk egy biztonságos és nyugodt légkört teremteni a laborban a kutyák és a gazdáik számára” – mondta Magyari Lilla.

Eredmények

A kutatás eredménye rávilágított arra, hogy a kutyák egyértelműen meg tudják különböztetni az általuk ismert szavakat a teljesen értelmetlenektől. Méghozzá 200 milliszekundummal azután, hogy meghallották azok kezdetét.  Azonban a csupán kismértékben eltérő szavakat már nem. Ez hasonló a humán eredményekhez, így van ez egy 14 hónapos gyerek esetében is. Az emberek két éves koruk után tanulják meg, a beszédhangok elkülönítését és ezután gyarapodik szókincsük. Ezen eredmények alapján érthető, miért hallgatnak a kutyák azokra a szavakra, amik kissé eltérőek az eredeti formájuktól.

A kutyák hasonló módon ismerik fel a beszédhangokat, mint a 14 hónap körüli gyerekek.

Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezető kutatója szerint nem perceptuális korlátok állnak a háttérben. Nagy valószínűséggel a jelenség a figyelemmel kapcsolatos, tehát a kutyák valószínűleg nem figyelnek a beszédhangok részleteire. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy kiderítsék, ez áll-e annak hátterében, hogy az ebek nem képesek nagyobb szókincs elsajátítására.

(Képek: Getty Images Hungary, YouTube)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon