hirdetés

Mennyire érti meg a kutya, ha rámutatsz valamire?

Kövess Péter

2024. január 2 - Képek: Getty Images Hungary, ELTE Etológia Tanszék

Ha az ember rámutat egy tárgyra, a kisgyerek a tárgyra összpontosít, míg a kutya általában irányjelzésnek veszi a mozdulatot. Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói szerint ez nem csak a kutya látására vezethető vissza, hanem kognitív okai is lehetnek.

hirdetés

A kutatók azt is kimutatták, hogy az „okosabb” kutyáknak a tárgy kinézete is ugyanannyira számít, mint a helye, ami az emberéhez hasonló információfeldolgozásra utal.

A gesztust a kutya iránymutatásnak veszi

Ezért nem érti a kutya, ha az ember rámutat valamire

A magyarul kissé furcsán hangzó térbeli elfogultság (angolul „spatial bias”) az a jelenség, amikor az információt a térrel, helyzettel vagy távolsággal kapcsolatban értelmezzük, holott ugyanaz az információ könnyen vonatkozhatna egy tárgyra is.

„Ez megnyilvánul például abban, ahogyan a kutyák és a gyerekek reagálnak olyan gesztusokra, amikor egy tárgy helyzetét mutatjuk meg nekik. A gyerekek már nagyon korán úgy értelmezik a gesztust, hogy a tárgyra mutatunk, míg a kutyák a mutatást irányjelzésnek veszik. Vagyis a jelzést adó szándékától függetlenül a térbeli jelzések eltérően képződnek le. Ezt a jelenséget korábban különböző viselkedési tesztek segítségével már megfigyelték kutyáknál, az egyszerű asszociatív tanulástól kezdve az utánzásig, ugyanakkor önmagában még soha nem vizsgálták” – magyarázza Ivaylo Iotchev, az Ethology című folyóiratban megjelenő tanulmány első szerzője.

Az ELTE kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy

a térbeli elfogultság jelensége eddig kiaknázatlan lehetőség a kutya gondolkodásának jobb megértéséhez.

A korábbi kutatásokból nem derült ki, hogy a kutyák azért viselkednek-e így, mert a főemlősökhöz képest rosszabbul látnak, vagy ez valójában információfeldolgozási torzítást jelent, miszerint az emberhez képest a kutya tájékozódásában a tárgynál fontosabbak a körülötte lévő tér paraméterei.

A térbeli elfogultságot két viselkedésteszttel mérték a kutatók, amelyekben 82 kutya vett részt. Az egyik feladatban azt kellett megtanulniuk a kutyáknak maximum 50 próba során, hogy a jutalomfalat mindig csak a jobb vagy a bal oldali tányéron található, tehát a helyet tanulták meg.

A másik feladatban kétféle tányért használtak, egy fehér kör alakút és egy fekete szögleteset, ezeket mindig középre tették le. Egy kutya mindig csak az egyik tányérból kapott enni, de váltogatva mindkettőt letették elé. Itt tehát a tányér tulajdonságáról kellett tanulni.

Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói több tesztet is végeztek, hogy feltárják a jelenség hátterét

Abból, hogy a kutyák milyen gyorsan szaladtak oda a tányérhoz, ki lehetett következtetni, hogy megtanulták-e már a feladatot. Az eredmények szerint az állatok gyorsabban tanultak abban a feladatban, amikor a jutalmazott tányér jobbra vagy balra volt letéve, tehát irányt kellett választani. Az nehezebben ment, hogy megjegyezzék, a jutalom a fehér kerek vagy a fekete szögletes tányéron van.

A „térbeli elfogultság” mérőszám azt jellemezte, hogy mennyivel voltak a kutyák gyorsabbak a helyről való tanulás során, mint a tárgyról tanulásban. Tovább nehezítették a feladatot, ha a kutyák már megtanulták hol a jutalom, mert ekkor megfordították a helyzetet. Vagyis ha eddig jobb oldalon kapták a jutalmat, akkor az új helyzetben a bal oldalon, és ha eddig a fehér tányéron, akkor az új helyzetben a feketén volt.

Sokat számít a kutya fejformája is

Ahhoz, hogy a kutatók kiderítsék, hogy a térbeli elfogultság érzékszervi, kognitív vagy vegyes eredetű-e, a kutyák vizuális és kognitív képességei közötti különbségek kimutatására és mérésére volt szükség. Ehhez megmérték, mennyire rövid a kutya feje – mivel ez összefügg a látásélességgel és mérték azt is, hogy milyen hatékonyan old meg problémafeladatokat. A fejforma vizsgálatát Bognár Zsófia PhD hallgató, a tanulmány társszerzője végezte.

A kutyafajták vizuális képességei eltérnek egymástól, ami közvetve a fejformájukból is ered. A rövidebb fejű – tudományos nevén brachycephalikus – kutyáknál az emberihez hasonló látás alakul ki. Retinájuk szerkezete élesebb és fókuszáltabb látást feltételez, mint hosszabb fejű társaiké.

Ez lehetővé tette számunkra, hogy a fejforma mérőszámát (az úgynevezett „cephalikus indexet”) a kutyák látásának minőségére vonatkozó közelítő értékként használjuk. Ezt úgy számoljuk ki, hogy a koponya szélességét elosztjuk a koponya hosszával. Minél rövidebb fejű a kutya, annál magasabb a szám” – magyarázta Bognár Zsófia az ELTE lapunknak eljutott összefoglalójában.

A rövid fejformájú kutyák, mint a bulldogok, az emberére hasonlító látással rendelkeznek

A kognitív képességek méréséhez a kutyák egy tesztsorozatban vettek részt. „Teszteltük, milyen a memóriájuk, a figyelmi képességeik és a kitartásuk. Azt találtuk, hogy a jobb kognitív teljesítményű kutyák a nehezebb térbeli elfogultság feladatban ugyanolyan könnyen vonatkoztatták az információt a tárgyra, mint a helyre.”

„A gyerekek fejlődése során is azt látjuk, hogy az intelligencia növekedésével csökken a térbeli elfogultság” – teszi hozzá Kubinyi Enikő, az MTA-Lendület Társállat kutatócsoport vezetője.

A tanulmány megállapította, hogy a térbeli elfogultság kisebb a jobb látásélességű és „okosabb” kutyáknál. „A kutyák térbeli elfogultsága nem egyszerűen érzékszervi probléma hanem egy gondolkodásmód is. Az is kiderült, hogy az „okosabb” kutyák a nehéz tanulási helyzetekben is rugalmasak és képesek leküzdeni az előítéleteiket” – összegezte az eredményt Iotchev.

Kíváncsi vagy, mennyire intelligens a kutyát? Itt egy teszt, amivel felmérheted.

ELTE érzékelés intelligencia kognitív képességek kutatás kutya látás rámutat

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!