hirdetés

Kutyák papírral és anélkül: Márton Attila különvélemény

Márton Attila, 2021. január 14

Hosszú évek óta rendezetlen téma, hogy egy kutyának miért legyen törzskönyve és mindez mit is jelent.

hirdetés

Sokan szeretnének fajtatiszta kutyát – vagy legalábbis olyat, amelyik úgy néz ki, – de papír nélkül. Mert az nem kell. Mert nem kívánnak se tenyészteni, se kiállításra járni. Ráadásul egy „papíros” kutya lényegesen többe kerül. Úgyhogy hagyjuk is inkább. Viszont a dologban nem a papír az, ami sokba kerül. Vagy pontosabban: kerülne.

Az alapfeltevés

Sokan hiszik azt, hogy a törzskönyv csak akkor kell, ha valaki kutyakiállításra kíván járni vagy maga is tenyésztésbe akar fogni. Ezekben az esetekben a papiros megléte mindenképp szükséges. Viszont nem ez az oka annak, hogy kutyákat – és egy csomó más háziasított fajt is – regisztrálni szoktunk.

Mi is a törzskönyv szerepe? Mit képvisel? Tényleg csak arról szólna a dolog, hogy ha adják hozzá, akkor mindjárt dupla annyiba kerül egy eb?

A vérvonal

A regisztráció és a származási igazolás (köznapi nevén törzskönyv) elsődleges célja már a kezdetekkor az volt, hogy az adott egyed felmenői, ezáltal a vérvonalaik nyomon követhetők legyenek. Amellett, hogy egyértelműen megerősíti az adott kutya személyét és származását.

Még azokban az időkben is, amikor még nem voltak ennyire előrehaladottak a genetikai kutatások, tudtuk azt, hogy a mi saját tulajdonság-készletünk nagyban múlik azon, mit öröklünk meg a felmenőinktől. Ergo azok kiléte meghatározó az egyed és az ő utódai tekintetében. A vérvonalak követése a tenyésztés esetében pedig elengedhetetlen. Ezen múlik a kívánt tulajdonságok elérése, a génállomány fejlesztése.

Honnan vegyünk kutyát?

Ami a papír mögött van

A pedigré megléte igazolja azt is, hogy az egyed valójában fajtatiszta. Nem a papír teszi a kutyát egy adott fajtába tartozóvá. De ez képes bizonyítani, hogy az ősei között kizárólag azonos fajta képviselői szerepelnek. Amelyik kutya nem rendelkezik ilyen jellegűen bizonyított háttérrel, nem is tekinthető fajtatisztának csak azért, mert ránézésre úgy néz ki. Így tehát a „fajtatiszta, törzskönyvnélküli” kutya önmagában nem is létezik.

Amit még rendkívül lényeges tudni, az az, hogy mivel jár egy törzskönyv kiváltása. Fajtától függően a tenyésztőknek számos kritériumot kell teljesíteniük ahhoz, hogy egy alomnyi kölyök regisztrálásra kerüljön. És ez az, ami a törzskönyvezett kutyák árát az esetek többségében megemeli.

Az egészségügyi vagy genetikai szűrővizsgálatokkal rendelkező kutyák okkal drágábbak azoknál, akiket állatorvos még csak nem is látott, aztán már négy hetes korukban próbálják elpaterolni őket otthonról.

Ezért drágábbak a törzskönyvezett kutyák. És nem azért, mert sokba kerül a nyomtatóban a festék.

Pénztártól való távozás után…

Végezetül pedig a regisztráció egyik nagyon fontos jellemzője az, hogy a kutya nyomon követhető. Amikor egy bevásárlóközpont parkolójában átveszünk egy kölyökkutyát – amellyel pár nap múlva rohanhatunk az állatorvoshoz, hogy további pár tízezerért mentse meg az életet – és nincs semmiféle bizonyítékunk az adásvételről, semmit sem tudunk tenni. Nem lehet az illetőt feljelenteni állatkínzásért, nem tudjuk polgári peres úton érvényesíteni a jogainkat.

Azt azért vegyük észre, hogy ha valaki azt mondja, hogy törzskönyv nélkül ennyi, törzskönyvvel meg pont a duplája, akkor azért mondja, hogy még véletlenül se jusson eszünkbe, hogy a kutya mellé papírt is kérjünk. Mert valószínűleg nincs és nem is lehet.

Szomorú, de sok esetben még mindig ott tartunk, hogy tárgyakat nagyobb körültekintéssel választunk magunk mellé, mint egy négylábú társat. Az állatjólét alapfeltétele az állattartási kultúra változása. Ennek pedig elengedhetetlen része az is, hogy megtanuljuk, honnan és milyen feltételekkel vegyünk kutyát.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon