hirdetés

Meddig lesznek még tárgyak a magyar kutyák? Márton Attila különvélemény

Márton Attila

2022. február 3 - Képek: Getty Images Hungary

Ez a kérdés időnként előkerül, sokan felteszik. Pár hete pedig újra rivaldafénybe került.

hirdetés

Tavaly már örömködtünk és kicsit irigykedtünk a britekre, mert ott már törvény mondja ki azt a jó ideje tudományosan bizonyított tényt, miszerint a kutyák érző lények. Pár hete a spanyol ebek új sorsa miatt sóhajthattunk egy jó mélyet, hogy nekik most már milyen jó! És mennyire jó lenne az is, hogy ha kis hazánkban is megtörténne az áttörés, és a kutyákat végre most már máshogyan értelmeznénk jogilag.

Spanyolország az élre tör!

Most tegyük félre a galgók helyzetét és feledkezzünk meg arról a rendkívül furcsa érvelésről, miszerint kutyákat fára felakasztani tradicionális indíttatásból teljesen rendben van. Foglalkozzunk inkább azzal, hogy mit is jelent valójában, hogy a kutya jogilag most már családtagként értelmezendő. Tényleg jobb lesz ettől az állatoknak?

A komolyabb jogászkodást most kerülném. Ha azt mondom, hogy a kutya most már családtag, az ezzel járó előnyöket valahol definiálni kell. Valahol le kell azt írni, hogy ha most már így kell rá tekinteni, a jogi besorolás által megadott új címkézés szerint ez rá nézve valójában mit is jelent.

A spanyol nyelv ismerete nálam hiányzik, így nem igazán próbáltam meg elolvasni az új jogszabályt, ami a társállatokat jobb helyzetbe hozza. Találtam viszont egy angol nyelvű összefoglalót arról, hogy az új szabályozás részletesen mit takar. Megnyugtatok mindenkit. Nem sok olyan lényegi dolog szerepel benne, ami a magyar jogszabályokban ne lenne megtalálható pár évtizede.

A kutya nem tárgy, hanem dolog

„Az új törvény szerint a háziállatok már nem tárgyak, hanem érző lények.” Ha hazai vizeken ebbe kapaszkodunk és ugyanilyet szeretnénk, akkor az idézett mondat leginkább azt mutatja, hogy nem értjük a jogot és a jogi fogalmakat. Lehet, hogy a spanyoloknál a kutya eddig tényleg tárgyként szerepelt és nem voltak a jóllétét szolgáló jogszabályok. De Magyarországon ez nem így van. Attól, mert a dologi jog szabályozza a kutyával kapcsolatos mindenféle élethelyzetet, még nem jelenti azt, hogy tárgyként kezelné.

Külön fejtegetést érdemel, hogy ez miért így van. Egy kutya nem tud felelősséget vállalni önmaga cselekedeteiért. Nem fog elköltözni otthonról egy idő után, új életet kezdve. Egy csomó mindent nem fog, amit egy emberből „készült” családtag viszont igen. Ezzel szemben a kutyákról gondoskodni kell. Továbbá, szaporodnak, tulajdonost cserélnek és megannyi minden történik, amelynek a körülményeit szabályozni kell. Ezért tartozik a dologi jog alá.

Van jó pár jogszabályunk, amelyek részletesen taglalják, hogyan kell állatot tartani, hogyan kell biztosítani a jóllétüket. Ha ezeket kinyomtatnánk, egészen biztosan kapnánk közel ötven oldalnyi olvasnivalót, ha nem többet. Mindezt azért, mert a kutya nem szék. Hanem állat, aki érző lény, képes szenvedni és fájdalmat érezni.

Nagyon kapaszkodunk a hangzatos, önmagában teljesen üres rigmusokba, kifejezésekbe. Ezektől igazából túl sok minden nem fog változni. Ami igazán fontos, az maga a cselekedet. Ahogyan tartjuk őket, gondoskodunk róluk, megtesszük a tőlünk telhető legtöbbet, hogy teljes életük legyen.

Úgyhogy annyira azért nem kell szomorkodni és irigykedni, hogy a spanyol kutyáknak mennyivel jobb lenne. Nem ezen a törvényi megfogalmazáson múlik. Amiatt viszont izgulhatunk, hogy a galgo maradjon meg kutyának. Nem pedig egy tradicionális állatkínzás elszenvedőjének.

állatvédelem állatvédelmi törvény galgo jogszabály Márton Attila spanyol agár

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink