hirdetés

Akkor most a magyar kutyáknak nincsenek érzéseik? Márton Attila különvélemény

Márton Attila, 2021. május 27

Hatalmas lelkesedést váltott ki a hír, miszerint mostantól a brit gerinces állatok törvény szerint is érző lények.

hirdetés

Maga II. Erzsébet királynő jelentette be a jogi változást. A szigetországban egy szebb világ köszöntött be számos faj, többek között a kutyák számára. Mennyivel lesz most jobb nekik? És kell-e emiatt a magyar ebeknek irigykedni, lemaradnak-e bármiről is?

Hatalmas lépés (?)

Nagy-Britannia az állatjóllét terén abszolút nincs lemaradva. A jelenlegi állatjólléti felfogásunk és ennek megjelenése a jogszabályokban nagyban köthető az 1960-as évek végén megjelent, a brit parlament részére készített jelentéshez, amelyet Roger Brambell nevével fémjeleznek. A tanulmány a gazdasági haszonállatok esetében tárta fel, hogy melyek azok a minimum kritériumok, amelyeket biztosítanunk kell a jóllétük teljesüléséhez. A szemlélet számos ország állatvédelmi jogszabályában megjelenik, illetve alapul szolgál arra, hogy megállapítsuk, adott helyzetben sérültek-e egy állat jogai.

Mennyivel jut előrébb az állatjóllét azzal, hogy most már törvény írja elő, hogy az alapvető jogaik mellett a gerinceseknek érzéseik is vannak?

Most már „papírjuk” van róla

Rendkívül jól hangzik, amikor jogilag kinyilatkoztatjuk, ezáltal elismerjük, hogy az állatok képesek érezni. Mert amit a jog mond, az úgy is van. Viszont önmagában semmit nem határoz meg. Kicsit nyersen fogalmazva, simán vissza lehet kérdezni: és akkor mi van? Emellett még szabályozni kéne azt is, hogy mi van akkor, ha erre a tényre valaki fittyet hány.

Másrészt pedig, az állatok nem azért érző lények, mert ezt törvénybe foglalják. Hanem mert a jogszabályi előírástól teljesen függetlenül így van és régóta bizonyított tudományos tényről beszélünk. Törvényi előírás ahhoz kell, hogy ebből a tényből fakadóan hogyan kell tartani vagy bánni egy kutyával. Ahogyan ezt például a magyar állatvédelmi törvény meg is teszi.

Mit változtat?

Az érzelmek törvény szerinti megléte önmagában, jogtechnikai szempontból túl sokat nem jelent. Nem ettől lesz kevesebb agresszív és szeparációs szorongással küzdő eb. Nem ettől fog csökkenni az állatbántalmazások száma sem.

Egyfajta marketingfogásnak tartom, ami kijelöli a követendő mentalitást. A törvény bejelentésekor elhangzott jó pár további terv arra vonatkozóan, hogy Nagy-Britannia az állatjóllét milyen további területein kíván javítani. Mondjuk úgy, hogy az érző lénynek való nyilvánítás ezen további lépéseket készíti elő.

Sokszor hangoztatjuk, hogy a magyar állatvédelmi törvény mennyire rossz. (Pedig nem is az.) Aki ezen a véleményen van, valószínűleg azt is sajnálja, hogy Magyarországon nem a törvény mondja ki, hogy az állatok érző lények. Pedig nem kéne ezen keseregni. Nem ezen múlik a dolgok kimenetele.

Egyetlen egy magyar kutya sincs rosszabb helyzetben csupán attól, mert itt nincs egy paragrafus, ami ezt kimondaná. Nem kell szomorkodni a magyar kutyáknak, nem maradtak le semmiről.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon