hirdetés

Miért szeretnek a kutyák csontokat rágni? Ősi ösztönök vezérlik őket

László Enikő, 2021. október 7

Olykor csak unalomból rágnak, máskor a fogváltás miatt. De miért pont a csontot? Látszólag semmi értelme ezt rágcsálni, hiszen ránézésre igen tápanyagszegény, mégis imádják. Utánajártunk, mi lehet ennek az oka.

hirdetés

Ha odaadsz kedvencednek egy (számára biztonságos, nem szilánkos és nem hőkezelt) csontot, órákon át képes elcuppogni vele, miközben hús már rég nincsen rajta. De miért rajong érte annyira, hogy rengeteg időt eltölt azzal, hogy elfogyaszthassa ezt a látszólag tápanyagszegény, kemény csontot?

Mi köze az évszakoknak a csontok rágásához?

Amikor a Michigani Egyetem munkatársai az emberek táplálkozásával kapcsolatos kutatásokat végeztek, rábukkantak egy időszámításunk előtt 1450 körül levadászott bölénycsorda maradványaira. Azonban furcsának találták, hogy a nőstény testek nagy részét hagyták elrohadni, míg a hím tetemek jelentős részét magukkal vitték. Mi volt a gond a nőstényekkel?

Erre az évszakok adják a magyarázatot. Míg a legtöbb ismert őskori bölényvadászat ősszel és télen történt, ezen az új-mexikói helyszínen tavasszal elejtett állatok találhatók. Ami a nőstény állatokat ennyire nem teszi étvágygerjesztővé tavasszal, azért a zsír felel, pontosabban annak hiánya. Ugyanis a vemhes és szoptató teheneket tavasszal gyakran súlyos stressz éri, hiszen már egy majdnem teljesen kifejlett magzatot hordanak, vagy esetleg borjút szoptatnak. Ekkor azonban még nincs elég növényzet a megfelelő táplálkozáshoz. Ennek eredményeképpen saját zsírkészleteiket élik fel, ezáltal lesoványodnak.

Hasonló zsírégetés fordulhat elő, ha az állatok éheznek a hideg vagy száraz évszakokban. Ilyenkor az állatok testzsírja össztömegük csupán néhány százalékára csökkenhet. A majdnem tiszta fehérjéből álló étrend valójában túl kevés kalóriát tartalmaz a megfelelő táplálkozáshoz, és akár fehérjemérgezéshez is vezethet. Valószínűleg az akkori vadászok is tudták ezt, ezért hagyták meg a nőstények húsát: az alacsony zsírtartalom miatt.

Táplálóbb, mint gondolnád

Ez elvezet minket a csontok fontosságához. A szezonális változások befolyásolják az állatok táplálékául használt növényi anyagok elérhetőségét. A húsevők ezekhez zsákmányukon keresztül jutnak hozzá. A nehéz időkben az állatok utolsó zsírtartaléka a csontokban van. A csontvelő különösen gazdag, összetételének több mint fele zsír. Ezenkívül a csontot alkotó kalciumhoz kötődik az úgynevezett csontzsír, amely bár kevésbé emészthető és koncentrált, mégis jelentős zsírforrás.

Ha ragadozó vagy, és valamilyen okból kifolyólag a zsákmányod az év egy részében nagyon rossz állapotban van, akkor jelentősen megnövelheted a hús értékét, ha zsírhoz tudsz jutni. A zsír egyfajta táplálkozási szorzó. Ez azt jelenti, hogy a ragadozók azon képessége, hogy elérjék zsákmányuk csontvelőjét, és a vágyuk, hogy a csont ledarálásán és elfogyasztásán dolgozzanak, hogy hozzáférjenek a csontzsírhoz, jelenthet különbséget az élet és a halál között.

Számos húsevő faj, például a hiéna speciális csonttörő fogakkal és erőteljes állkapocsizmokkal rendelkezik, amelyek megkönnyítik a csontok fogyasztását. A háziasított kutyáknak keményebben kell dolgozniuk, mert nincsenek ilyen különleges fogaik. De ennek ellenére is igen erős állkapcsuk van, és még egy kistestű eb is nagy erővel tud harapni.

Az ősi ösztönök a mai napig megtalálhatók a kutyákban, és még mindig késztetést éreznek arra, hogy megdolgozzanak a zsírforrásért. Az evolúció azt a trükköt alkalmazza, hogy az egyén vagy faj fennmaradásához szükséges magatartásokat kellemessé tegye (mint például az evés vagy a közösülés), és így a kutyák csontrágási késztetését is élvezetessé tette számukra.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon