A yorkie és a golden retriever is hajlamos erre a betegségre: a véres hasmenés intő jel

A májsönt, más néven portoszisztémás sönt szerencsére nem túl gyakori a kutyáknál, de bizonyos fajtákra különösen jellemző lehet. A májbetegségből, ha időben észlelik őket, sokkal nagyobb valószínűséggel lehet felgyógyulni.

Mutatjuk, hogy mely fajták esetében nagyobb a rizikó ennek a betegségnek a kialakulására és hogy milyen tünetekre kell figyelned.

Mi az a májsönt?

A vénák hálózata elvezeti a vért az emésztőrendszerből. A vér tápanyagokat, hormonokat és salakanyagokat hordoz, és be kell jutnia a májba, mielőtt eljutna a test többi részébe.

A sönt olyan átjáróként definiálható, amely lehetővé teszi a tápanyagok áramlását két olyan szerv között, amelyek általában nincsenek összekapcsolva. A portoszisztémás sönt tulajdonképpen egy rendellenes véredény, amely összeköti az emésztőrendszer elvezető rendszerét a test többi részét tápláló keringési rendszerrel. Ez pedig azt jelenti, hogy a vér így megkerüli a májat, ahol is az megtisztította volna és kiválasztotta volna a szervezet számára szükséges tápanyagokat.

Több, Magyarországon igen népszerű fajta is veszélyeztetett

A májsöntöket két kategóriába lehet osztani: veleszületett söntökre, és azokra, amelyek az élet későbbi szakaszában alakulnak ki. A veleszületett söntök a leggyakoribbak, az esetek körülbelül 80%-áért felelősek. A kutyák általában meglehetősen fiatalon, 3 évesen, vagy előbb elkezdik megtapasztalni az első megjelenő tüneteket.

Az átlagosnál nagyobb kockázatot jelent a veleszületett májsönt a következő fajtákra: yorkshire terrier, tacskó, máltai selyemkutya, törpe schnauzer, lhasa apso, bichon frise, shih tzu, bichon havanese, toy és törpeuszkár, pekingi palotakutya, dandie dinmont terrier, ausztrál juhászkutya, ír farkaskutya, óangol juhászkutya, szamojéd, ír szetter, labrador retriever, dobermann, golden retriever és német juhászkutya.

A szerzett söntök általában akkor alakulnak ki, amikor az emésztőrendszert a májjal összekötő vénákban megemelkedik a vérnyomás. Ez leggyakrabban olyan betegségek miatt fordul elő, amelyek májhegesedést (cirrhosis) okoznak. A szerzett májsöntekkel rendelkező kutyák általában idősebb korukban tapasztalják először a tüneteket.

Ezek a kutyáknál megjelenő tünetek

Ha az alábbi tüneteket vagy ezek bármilyen kombinációját észleled, mindenképpen kérj egy időpontot az állatorvoshoz:

• Gyenge, elmaradozó növekedés (veleszületett söntök esetében)
• Rossz étvágy és/vagy szokatlan dolgok evése, rágcsálása
• Fogyás
• Fokozott szomjúság és vizelés
• Vizelési nehézség vagy vér megjelenése a vizeletben (a hólyagkövek képződése miatt)
• Hányás, amely vért is tartalmazhat
• Hasmenés, amely vért is tartalmazhat
• Viselkedésbeli változások, mint például mentális tompaság, üres bámulás, rossz látás, bizonytalanság, körözés és fej eltakarás

Szerencsére a májsönttől szenvedő kutyák körülbelül egyharmada sikeresen kezelhető étrendi változtatásokkal és gyógyszerekkel. Azoknak az ebeknek a legbiztatóbb a prognózisa, akiknél a májon kívül található a sönt. A májon belüli esetében nagyobb a szövődmények kockázata, bár sok eb a műtét után is teljes életet élhet.

A betegség kezelése

Számos módszert kifejlesztettek már a májsönt műtéti korrekciójára, de az összes megközelítés célja kivétel nélkül az, hogy a söntöt lezárják, hogy a vér ne kerülhesse ki a májat. A műtéthez egy hasi bemetszésre van szükség, de katéteres megoldást is használnak már.

Néha azonban előfordul, hogy a sönt nem zárható be sebészeti úton, akár az ér elhelyezkedése, akár a májban uralkodó magas vérnyomás miatt. Ezeknél a betegeknél a diéta és a gyógyszerek segíthetnek a májsöntből eredő klinikai tünetek szabályozásában. Ezek az étrendek korlátozzák a fehérje bevitelét. Az emésztés során a fehérje lebomlása közben olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek felelősek a sönttel kapcsolatos neurológiai tünetekért, mint például a rohamok és a vakság.

A bélben élő baktériumok olyan vegyületeket termelnek, amelyeket normális esetben a máj eltávolítana. Ám ha a sönt következtében ezek a vegyületek felhalmozódnak, azok szintén a tünetek felerősödését generálják. Az állatorvosok két módszert alkalmaznak a baktériumok csökkentésére: antibiotikumokat és egy laktulóz nevű gyógyszert. A laktulóz megváltoztatja a belső bélkörnyezetet, ami csökkenti a baktériumok szaporodását, és hashajtó hatású is. A laktulózzal kezelt kutyáknak gyakoribb sétákra lehet szükségük, bár néhánynak egyszerűen csak puhább széklete van az átlagosnál.