hirdetés

Óangol juhászkutya fajtaleírás: a dús bundájú juhász, akit sokan csak bobtailként ismernek

László Enikő, 2022. január 3 - Képek: Getty Images Hungary

Az óangol juhászkutya egy nagytestű, sportos kutyafajta, bozontos bundával. Eredeti feladata szerint segített a gazdáknak marhákat és juhokat a piacra terelni. Manapság ez a jó kedélyű kutya élvezi az otthoni élet kényelmét, de még mindig megméretteti magát engedelmességi, agility- és terelési versenyeken.

hirdetés

Az óangol juhászkutya dús bundájáról, jellegzetes, medveszerű járásáról és kedves, barátságos természetéről híres. A bobtailként is emlegetett eb nagytestű, mozgékony kedvenc, aki szereti felfedezni a körülötte lévő világot. Dús bundája izmos testet takar. Értelmes őrkutya, aki hangos, mélyről jövő ugatásáról is ismert.

Eredete

Sok más fajtához hasonlóan az óangol juhászkutya pontos eredetét is homály fedi. A fajta feltehetően a 18. század végén alakult ki abból a célból, hogy juhokat és marhákat tereljen le a hegyvidéki falvakból a városi piacokra. Eközben nemcsak terelnie, hanem őriznie is kellett a jószágokat. A nyugat-angliai juhtenyésztőknek egy szívós, mozgékony és intelligens pásztorkutyára volt szükségük, és az óangol juhászkutyában meg is lelték mindezt. Ekkoriban a kedvtelésből tartott ebekre súlyos adókat róttak ki. Ezért a házőrző és pásztorkutyák gazdái levágták kedvenceik farkát, egyfajta igazolásul, hogy ők munkakutyák. Így mentesültek a terhek alól. Úgy tartják, az óangol juhászkutya innen kapta becenevét, a bobtailt. Angolul a tail farkat jelent, a bob pedig a kurtításra utal. Ennek következtében számos alomban előfordult, hogy a kölykök farok nélkül jöttek a világra.

Óangol juhászkutyára hasonlító eb egy 18. századi festményen.

Henry Arthur Tilleynek, a világhírű Shepton kennel tulajdonosának két értelmezése volt a jelenséggel kapcsolatban: „A legtöbb kutyának természetes ösztöne a nyulak, macskák vagy az út szélén kóborló baromfik vadászata, ez túlélési lehetőség, ezért mindig számítaniuk kell a zsákmány meglepetésszerű és váratlan irányváltoztatására, de az elengedhetetlen visszavágó mozdulatok során komolyan hátrányos helyzetbe kerültek volna, ha a farkukat – oldalkormány – letépik. A kis állatok üldözése lenne az egyik legkevésbé kívánatos tulajdonsága azoknak a kutyáknak, melyeknek juhászoknak vagy marhapásztoroknak kell dolgozniuk.” A második magyarázat, pedig amit fentebb is említettünk, hogy a farok nélküli ebeket munkakutyának ismerte el a Belföldi Bevételi Hivatal, és ezáltal adómentesnek számítottak.

Az óangol juhászkutyákat sokszor a juhokkal együtt nyírták.

A fajta felmenőit szintén homály fedi. Egyesek szerint a szakállas collie közeli rokona, de a délorosz juhászkutyát, azaz az ovcsarkát is emlegetik felmenői között. Sőt, egyes elméletek szerint az óangol juhászkutya kialakulásában az orosz agár is szerepet játszott. A fajta növekvő népszerűségének köszönhetően a bobtailek viszonylag hamar a kiállítások sztárjai lettek impozáns megjelenésükkel. Az utóbbi évtizedekben a tenyésztők többsége sokkal inkább előtérbe helyezte a megjelenést, mint a belső tulajdonságokat, ami ártott a fajtának. Ma már rendeződni látszik a helyzet, de persze sokkal inkább tartják őket házi kedvencként, mint marhákat terelő ebként. Azonban most sem szívesen lenne akárki annak a helyében, aki egy óangol juhászkutya portájára akarna betévedni. Habár sokan ismerik a fajtát, nemrégiben a Brit Kennel Klub sebezhető fajtának sorolta be a bobtailt, ugyanis évről évre egyre kevesebb egyedet vesznek nyilvántartásba.

Érdekesség, hogy az A kis hableány című  mesében szereplő kutya is óangol juhászkutya, illetve Paul McCartney Martha My Dear című száma a zenész kutyájáról íródott.

Fajtastandard

A nagytestű óangol juhászkutya erős, határozott megjelenésű eb. Feje szinte szögletes, orra széles és fekete színű. Szemei sötétek, de kékek is lehetnek. Fülei kicsik, fejhez simulók, harapása erős. Nyaka hosszú, enyhén ívelt, törzse viszonylag rövid és kompakt. A fajta egyik különlegessége, hogy a mar alacsonyabb, mint a far. A farok csonkolása manapság több országban is tiltott, egyes egyedek azonban igen rövid vagy csonka farokkal születnek. A csonkolatlan farok alacsonyan tűzött, sosem kunkorodik az eb hátára. Mellső végtagjai egyenesek, jól alátámasztják a testet. A hátsók íveltek, izmosak. A mancsok viszonylag kicsik, kerekek és tömörek, macskamancsként is emlegetik őket. Szőrzete bőséges, kemény szerkezetű, időjárásálló, nem egyenes, de nem is göndör vagy hullámos. Aljszőrzete vízhatlan. Színe lehet a szürke minden árnyalata, fehér foltokkal vagy anélkül. A kanok marmagassága minimum 61 cm, a szukáknál 56 cm. Testtömegük 30 kg körüli. Várható élettartamuk 12-13 év.

Jelleme

Az óangol juhászkutya egy játékos, ragaszkodó bohóc, aki szívesen szórakozik a családjával és a gyerekekkel. Játékosságát egészen idős koráig megőrzi. Intelligens fajta, gyorsan tanul, mindig valami érdekes és szórakoztató elfoglaltságot keres magának. Számos feladat elvégzésére képes, beleértve a terelést, az agilityt, az engedelmességet, valamint akár a keresést és mentést is. Ragaszkodó házi kedvenc, aki szeret gazdái közelében lenni, azonban olykor szüksége van saját térre. Sok foglalkozást igényel, nem szeret tartósan egyedül lenni. Mentálisan és fizikálisan is kellőképpen le kell fárasztani annak érdekében, hogy unalma ne forduljon destruktív viselkedésbe. Olykor óvónéninek, óvóbácsinak is emlegetik, hiszen óvja, védelmezi a gyerekeket, és persze nagyon szívesen játszik is velük. Ennek következtében ideális, szerető családi kutya. Habár nem kifejezetten őrkutya, különleges, mély ugatásával jelzi gazdáinak, ha idegen közelítené meg a portát.

Óangol juhászkutya kölyök.

Ideális környezet

Nagy mozgásigénye és termete miatt a bobtail leginkább kertes házba ajánlott. Fontos, hogy gazdája időt szakítson a vele való foglalkozásra, és mentálisan és fizikálisan is lefárassza. Remekül teljesít különböző kutyás sportokban, például terelésben vagy agilityben. Nevelését korán el kell kezdeni, intelligens és viszonylag gyorsan tanul. A gyerekeket kifejezetten szereti, mókás játszótársuk és hűséges védelmezőjük is egyben. A magányt nehezen viseli, ha sokat van egyedül, kialakulhat nála szeparációs szorongás. Habár sok mozgásra van szüksége, nyáron csökkenteni kell a melegben történő aktivitást, ugyanis az óangol juhászkutya nehezen viseli a hőséget.

Ápolás

A bobtail bundájával sokat kell foglalkozni, két, maximum három naponta alaposan át kell fésülni sűrű, dupla rétegű szőrét. A vastag bundában könnyen megbújnak az élősködők, emellett, ha elmarad a rendszeres ápolás, bőrbetegségek alakulhatnak ki nála. Fontos kiemelni, hogy erősen vedlik.

Az óangol juhászkutyának rendszeres ápolásra van szüksége.

Az összekuszálódott szálakat le is lehet vágni, de fontos az óvatosság, nehogy megsérüljön az állat teste. Az óangol juhászkutyák bundáját le is szokták olykor nyírni (régen a juhokkal együtt nyírták őket). Egyesek felkötik a bobtailek szőrét a fejen, hogy jobban látszódjon tekintetük. A szemeket és a füleket mindig tisztán kell tartani.

Gyakori egészségügyi problémák

A nagytestű kutyákra jellemző diszplázia az óangol juhászkutyánál is előfordulhat. Emellett genetikai eredetű szembetegségek is kialakulhatnak nála. Olykor süketség és szívproblémák is érintheti a fajtát.

(Felhasznált források: Szinák János – Veress István: A világ kutyái II., David Alderton: Kutyák, Dr. Sárkány Pál: Nemzetközi Kutya-enciklopédia, Paul McGreevy: Kutyák, Szinák János – Veress István: Kutyakalauz, Sarah Whitehead – Beverly Cuddy: Kutyák, Dr. Király Klára: Versek, legendák és bölcsességek Kutyabarátoknak)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon