Ezen az orosz repülőtéren sakál hibridek dolgoznak

Klim Szulimov szovjet biológus 1965-ben a belügyminisztériumban dolgozott, ahol támadt egy vad ötlete. Szó szerint. Arra gondolt, hogy szibériai huskykat kellene sakálokkal keresztezni, hogy így létrehozzanak egy kivételesen hatékony szagazonosító kutyát, amely jól tűri a szélsőséges időjárást is. 1975-ig váratott magára a tenyészprogram elindítása; 2002-re sikeresen állítottak elő háromnegyedrészben husky, negyedrészben sakál hibrideket, ismert nevükön szulimov kutyákat, akiket elsősorban bombakeresőként alkalmaznak.

Cikkünkből megtudhatod, hogy a kutya-sakál hibrid ebek hogyan formálódtak, és milyen feladatok ellátásban támaszkodnak kivételes orrukra.

(A nyitókép illusztráció, nem szulimov kutyát ábrázol.)

„Ez nem fajta”: a kutya-sakál hibrid kifejlesztése

Bár gyakran hivatkoznak ezekre az ebekre szulimov kutyaként, maga Klim Szulimov jelentette ki egyszer egy interjúban, hogy: „Ez nem fajta. Csupán megismételtük a kutya kezdeti, »fajta előtti normáját«, ahogyan az 100 000 évvel ezelőtt létezett. Más szóval, mielőtt az emberek elkezdték volna »specializálni«; vadászatra, őrzésre és a többi tenyészteni. Bármilyen specializáció korlátozza a lehetőségeket.”

A programban résztvevő tudósok úgy vélték, hogy sok kutyafaj elveszti természetes, éles szaglóérzékét a háziasítás és tenyésztés során. Úgy érezték, hogy a vadon élő sakálok érzékeny orra minden kutyafajtáénál jobb, sőt, még a farkasokénál is.

A programhoz szükséges sakálokat a bakui állatkertből szerezték be. Köztudott, hogy a sakál a kutyafélék között is igen vadnak számít, így ahhoz, hogy kezelhető és képezhető állatokat kapjanak, szükség volt a szibériai husky temperamentumára és hidegtűrő képességére is. Ezek az ebek alkalmazkodtak a sarkvidéki zord körülményekhez, ahol ráadásul a szaganyagok az extrém alacsony hőmérsékleten csak erősen hígított formában léteznek. A husky szaglása hidegben ezért különösen effektív.

A tenyésztési folyamat kezdetén a hím sakál kölyköket egy lapp pásztorkutya szuka nevelte, hogy megtörténjen a bevésődés. (A nőstény sakálok könnyebben fogadták be a hím kutyákat.) A félig sakál, félig kutya egyedeket nehéz volt kiképezni, így visszatenyésztették őket huskykkal, hogy így negyedrészben sakál hibrideket kapjanak. A képezhetőség javítása érdekében más kutyákat is bevontak az egyenletbe: nyenyec lajkát, foxterriert és spicc típusú kutyát. A hibridek kicsik, mozgékonyak és remekül tréningezhetők lettek. A sakál-kutya hibrideket hét generáción keresztül tenyésztették együtt, hogy létrehozzák a „fajtát”.

Tökéletesek Oroszország számára

„Kutyáim egyesítik a sarkvidéki rénszarvas terelőkutyák tulajdonságait, amelyek akár -70 °C-os hőmérsékleten is képesek dolgozni; valamint a sakálokét, amelyek akár a +40°C-ot is élvezik. Ők tökéletesek hazánk számára” – magyarázta Szulimov.

A rendkívül szagérzékeny szulimov kutyákat ma leginkább a szeremetyevói nemzetközi repülőtéren alkalmazza az Aerloft légitársaság, valamint dolgozik néhány példánya kriminalisztikai vizsgálati osztályon is.

Felhasználva a kutya központi idegrendszere által generált testreakciót, sokkal pontosabban képesek dolgozni ezek az ebek. Az új technikát 2015-ben az Aeroflottal közösen fejlesztették ki a tenyésztők és szabadalmaztatták, ami felváltotta a hagyományos jelző viselkedés módszerét, amely átlagosan 60%-ban volt pontos. Az új módszer közel 100%-ra növelte a detektálási pontosságot, amit ismétlődően tudtak produkálni a tesztek során is. Ám a robbanóanyag nem az egyetlen dolog, amit egy szulimov kutya azonosíthat az új technológia használatával: képesek jelezni a daganatokat, az elefántcsontot és a covidot is.

Körülbelül 40 szulimov kutya létezik; nagyon különleges esetektől eltekintve kizárólag Oroszországban tevékenykednek, és az Aerloft tulajdonában állnak.