Norvégiai tapasztalatait osztotta meg a pécsi állatorvos: így dolgoznak a szánhúzó huskyk

Dr. Balatonyi Lillának lehetősége volt megtapasztalni, miként edzik, gondozzák és tanítják a szánhúzó huskykat.

A doktornő ezúttal „civilben” vetette bele magát a kutyás életbe, megragadva egy páratlan lehetőséget: egy baráti kapcsolat révén meghívást kapott Norvégiába, ahol egy szánhúzó versenyző vezette be a kutyás sport rejtelmeibe.

A munka mindenekfelett

Az ország északi csücskében fekvő Tana nevű kis falu volt az úti cél, ahol Tom, a házigazda, és nem kevesebb mint 28 kutyája él a versenyszezonban. Azon kívül ugyanis a Mikulásfaluban (Rovaniemi) nyűgözik le a turistákat szánhúzótudományukkal.

Lilla a kint töltött idő alatt számos tanulságos, és néha meglepő tapasztalattal gazdagodott, amikre orvosként is tud reflektálni. Az egyik ilyen terület a huskyk gondozása. Mint a doktornő hangsúlyozta, minden, amit a táborban látott, teljesen egyéni módszer lehet, tekintve, hogy a szánhúzó gazdáknak megvan a maguk útja kutyáik nevelését illetően. Mondhatni, ahány ház (tábor), annyi szokás.

Az itteni huskyk, akik fajtájukat tekintve nem a kék szemű szibériaiak, hanem úgynevezett alaszkaiak, két eb kivételével kint éltek, a saját házuk mellé kötve egy körülbelül 2-3 méteres láncon. Itt most felhördülhetsz, kedves Olvasó, hiszen hazánkban a láncon tartás többnyire állatkínzásnak minősül. Emiatt emelte ki Lilla azt a fontos információt, hogy ezek a kutyák olyannyira munkaorientáltak, hogy ennek hiányában lehet, hogy megállás nélkül rohannának. Ezenfelül őket szemlátomást egy cseppet sem zavarta a helyzet, és amint lecsatolták őket a szánról, már mentek is a helyükre, ahol összegömbölyödve pihenték ki magukat.

A két kivétel egy idős, már nyugdíjazott 12 éves jószág, illetve egy nemrég ellett mama – akinek gazdája szerint már szemmel láthatóan hiányzik a húzás. Ezeknek a kutyáknak valóban a munkavégzés a minden.

A fajtát tekintve Lilla megtudta, hogy bár a turisták a küllemre szebbnek tartott szibériaiakat szeretik jobban, versenyzőként egyes húzók a kevésbé egységes megjelenésű, ellenben szélesebb mellkasú, robusztusabb alaszkaiakra esküsznek. Ők tulajdonképpen keverékek.

Erőleves

A szánhúzás jelentette elképesztő igénybevétel speciális, magas zsírtartalmú, fehérjében szegényebb étrendet követel meg. Tom ezt húsban gazdag levesalapba kevert száraz táppal biztosítja kutyáinak. Ezzel a tápláló étellel indul a huskyk minden napja. Ez néha nyers hallal is kiegészül, ami állatorvosi szemmel, de a hajtók között is kérdéses biztonságú, tekintve a szalmonellafertőzés kockázatát. Erre egyes versenyzők szűrik is az ebeket.

Ezek a kivételes állatok versenytől függően 600–1200 kilométert futnak, körülbelül 20–25 km/órás sebességgel. A szinte felfoghatatlan teljesítmény csak úgy falja a kalóriákat.

Rá kell lépni a fékre

Lillának volt lehetősége szánt vezetve is megtapasztalni, mit jelent, ha egy ilyen husky mindent belead. Az ő szánját 6 husky húzta, ám a versenyeken 14-16 kutyát is befognak.

Az élményről videók is készültek:

Miként felidézte, bizony ha van rá módjuk, akkor ezek az edzett jószágok úgy száguldanak, mint a szél. Emiatt nem tanácsos lepottyanni a szánról, mert bizony ott hagynak. Helyette rizikósabb helyzetekben ajánlott határozottan rátaposni a fékként szolgáló fémpedálra. Ez főként az első, mintegy 50 kilométeren fontos a versenyeken is, mert a futam elején a huskykat teljesen megszédíti a szabadság.

Ám a kutyák okosak is, így emelkedőnek felfelé nem hajlandók felesleges terhet cipelni; ilyenkor az utas lábbal segítheti a haladást.

Egy másik felvétel; szinte érezni lehet az arcunkba csapó szelet:

Edzés és versenyzés

A versenyszezon a hóhelyzettől függően ősztől nyár elejéig, közepéig tart. Így évente minimum egy, de sokszor két hónap is pihenéssel telik, már ami a versenyzést illeti. Ilyenkor Tomék turistázással keresik meg a versenyekrevalót. Egy-egy ilyen megmérettetés ugyanis nagyon drága – csak a futam közben elvesztett kutyacipők ára 1000 euró, ami közel 400 ezer forint. Ellenben a díjazás elenyésző, vagy nincs is. A többség szenvedélyből, a dicsőségért csinálja. A cipők mellett nagyon fontos felszerelés még a hám is, ami minden kutya esetében méretre készül.

A nők jobbak?

A házigazda megosztotta saját álláspontját a női hajtókat illetően, akik jelentős számban űzik a sportot. Bár a kemény, sokszor veszélyes terep a hölgyeket gyakrabban bírja feladásra, Tom meglátása az, hogy ők tapasztalatai szerint gyengédebbek a kutyákkal, ami sok esetben jobb versenyzővé teszi őket az állatok engedelmessége okán. Ismét hangsúlyozzuk, hogy ezek egyedi, személyes tapasztalások és meglátások, de mindenesetre érdekes ezt az álláspontot is hallani.

Hozzátesszük, hogy bár Tom a ridegtartás híve, huskyjai boldog vonyítással fogadták a vendégeket, akiktől örömmel vették a simogatást is. Tehát nem tipikus házi kedvencek, de egyáltalán nem barátságtalan kutyák ők sem.

Nem tanítják őket

A képzést illetően a versenyző a tapasztalt kutyákra bízza az újoncok felkészítését. A szánt mindig egy határozott, ügyes, a munkára kifejezetten szomjazó jószág húzza. A kevésbé lelkesek, ahogy a növendékek is hátra kerülnek. Utóbbiak így, tapasztalati úton sajátítják el a tudnivalókat.

Bár a 28 kutya többsége kan, jelenleg a versenyzőnek Lucy, egy kiemelkedő képességű nőstény a kedvence. Szintén érdekesség, hogy Tom kutyáinak többsége ivaros. Ez az ivarzás idején okozhat némi fennakadást a munkában, ahogy ez a doktornő részéről is felmerült, ám kintléte alatt nem tapasztalt e téren sem problémát.

Hogy témánál maradjunk: Lillától megtudtuk, hogy a szánhúzók többségében egymás közt pároztatják a kutyáikat, kiválasztva a legrátermettebb ebeket.

Nyugdíj és sérülések

A szánhúzó kutyák aktív versenyzői korszaka nem tart életük végéig. Mint Tom rámutatott, legidősebb, 9 esztendős kutyáján már lehet látni, hogy kevésbé lelkes. Illetve a már említett 12 éves szeniort is nyugdíjazta. Érdekes, hogy nemcsak a kutyák, de a hajtók is nyugdíjazhatják magukat. Tomhoz egy ilyen visszavonult sporttársától került 6 kutya.

A versenyzésnek a sérülések is gátat szabnak. A rajt előtt állatorvos ellenőrzi valamennyi kutyát, és ha bármi gond van, az ebet nem fogják be a szán elé. Például Tom egyik kutyájának a mancsát a rajtkötél sebezte fel. Sérült lábbal nem tudta volna teljesíteni az adott versenyt. Ám az orvosi vizsgálatnál is sokkal fontosabb, miként látja csapatát a hajtó. Ő olyan mértékben ismeri a kutyáit, hogy meg lehet bízni az ítéletében.

Huskyk a bevásárlókocsik előtt

Lilla egy igen jellegzetes, számunkra meglepő, akár mosolygásra is okot adó jelenségről is beszámolt, mégpedig a bevásárlótáskát húzó huskykról. A környezeti adottságokat, valamint a kutyák lelkesedését kiaknázva sok helyi így oldja meg a csomagszállítást. Okos és praktikus!