hirdetés

Tornóczky Anita: egy mentett kutya igaz történetei az emberi jóságról

László Enikő, 2020. augusztus 21 - Forrás: Tornóczky Anita

Izé élete szomorúan és nehezen indult. Nagyon rossz körülmények közül mentette ki Anita, aki határtalan szeretetével igazi belevaló kutyát nevelt belőle.

hirdetés

Tornóczky Anita az Országos Állatvédőrség Alapítvány ügyvezető igazgatója. Négy diploma, modell karrier és televíziós műsorvezetés után úgy érezte, ez az, ami igazán közel áll a szívéhez. Könyvében különféle történetek alapján mutatja be, milyen nehézségekkel kell megküzdenie az állatvédőknek. A kötet Izé kutya szemszögéből ad hasznos tanácsokat a felelős állattartásról. Szórakoztat és oktat is egyben, kezdő és gyakorlott kutyásoknak is érdekes olvasmány. Felteszi azt a kényes kérdést, miszerint kit kell nevelni, a kutyát vagy a gazdit?

A következőkben mutatunk egy kis ízelítőt a könyvből:

Ki az álomgazdi?

„Nehéz kérdés, hogy nekünk ki az Igazi, a nagy Ő, vagy ahogy az állatvédők nevezni szokták; az álomgazdi. Szerintem mindenkinek más, nekem mondjuk a Mami, de ő szerintem minden kutyusnak az lenne, mert igazi felelős állattartó. Fontos szerintem az is, hogy egy-egy embernek milyen az álomkutya. Ezt is fel kell tudni mérni, amikor választunk, és ugye legtöbbször az ember választja a kutyát, és nem fordítva.

Kezdjük ott, hogy amikor megszületik az elhatározás, hogy kutyát szeretnétek, nézzétek meg, miért is szeretnétek. Ha „csak” társnak, a cica is kiváló választás, hiszen nem kell sétáltatni, nem ugat, nem rágja szét a papucsot, és az ivartalanítása is olcsóbb. Igaz, kevesebb dologra tanítható, mint mi. A macskák szerint ez azért van, mert ők nem hódolnak be úgy, mint mi, de szerintem ez nem így van, egyszerűen butábbak, és kész. Nem értem, mit kell ezt szépíteni?!

Szóval, ha a cica is szimpatikus, ne próbálkozz kutyával, ha mondjuk nem házőrzésre kell, hisz kevesebb gondod lesz, és kiváló társ, a gyerek vele is megtanulja a gondoskodást. Sőt, a gyereknek lehet, hogy elsőre egy tengerimalac a legjobb, hogy megtanulja, milyen felelősséggel, feladatokkal jár az állattartás. Félre ne értse senki, egy malac vagy egy cica is nagy felelősség, csak kevesebb a napi elfoglaltság vele, meg kevesebbet is eszik, mint mi. Ha viszont tényleg kutyát szeretnél, gondold végig, fel vagy-e arra készülve, hogy 12–18 évig lesz egy 3-4 éves gyereked, akit nevelni kell, aki néha megbetegszik (mondjuk nem annyiszor, mint én), akivel játszani kell, sétálni, etetni, gyógyítani. Társat választasz, aki veled és a családoddal fog élni, és neked kell rá vigyáznod élete végéig. A család minden tagja értsen egyet azzal, hogy bővül a család, akár cicáról, akár kutyáról beszélünk, mert az a szegény állat nem tehet arról, hogy ti meggondolatlanul hoztatok egy döntést. Erős lesz a párhuzam, de ez olyan, mint egy gyerekvállalás. Ha ráerőlteted valakire, nem lesz jó vége.

Amennyiben megvan az elhatározás, mindenki szeretné, és biztosak vagytok abban, hogy tudjátok biztosítani a megfelelő ellátást, körülményeket és foglalkozást, akkor jön a következő feladat, hogy milyen kutyát válasszatok, mekkorát, milyen szőrzetűt, milyen mozgásigényűt. Én vizslakeverék vagyok, megbolondulnék egyedül egy lakásba zárva egész nap, napi kétszer tíz perc sétával. Azonkívül az sem lenne ideális, ha egy idős néni kutyája lennék, mert nagyon mozgékony vagyok, és szegény loboghatna utánam a póráz végén. Szóval fontos, hogy lássátok, mi a kutya igénye, és ti mit tudtok nyújtani neki. Az örökbe fogadható kutyákról is tudnak a jobb menhelyeken, gyepmesteri telepeken ilyen információt adni, és sokszor azért a keverékeken is látszik egy-két fajtajelleg, ami iránymutató. Ezek ismeretében válasszátok ki a megfelelő egyedet. A méret nem jelent semmit, illetve mégis, sokszor a kis apró jószágok a legpörgősebbek, miközben a nagy, ötvenkilós dog istenien elszunyókál a kanapén.

Ha kiválasztottátok a kutyust, korfüggő, hogy milyen oltások kellenek még neki, de a veszettség évente kötelező. Én mondjuk kötelezővé tenném a kölyökkori két kombináltat is, mert rengeteg halálos betegség van mostanában, ami ellen véd ez az oltás. Ezekről meséltem már az elején. Nagyon fontos, hogy egy nem elég belőle, hanem kettő kell egymás után. Ennek bele kell férnie egyszer, ha kutyát vállalsz. Amíg ezek nincsenek meg, felelős gazdi nem viszi utcára, futtatóba a kölyökkutyust, és az állatorvosnál sem teszi le a földre. Higgyétek el, érdemes vigyázni.

A kaja is nagyon fontos, régen mindegyikünk mást evett. Berta öreg volt, ő olyat kapott, amiben van ízületeket erősítő anyag, és direkt szenioroknak van (a szenior az öreg előkelő megnevezése), ehhez kapott még májvédő tápot, mert azzal is problémája volt. Vöri és Teo fitt tápot ettek, ami nem hizlal annyira, mert ők kicsit hízásra hajlamosak. Bono juniort, én pedig gyomorkímélőt, mert nagyon érzékeny vagyok. Szóval nem volt egyszerű, de egy jó gazdi ilyenekre is odafigyel. Pár éve pedig főz már nekünk a Mami szívet, nyakat, zúzát zöldséggel és rizzsel, újabban pedig nyersen esszük a husikat. Nagyon fincsi.

Ezenkívül fontos a mozgatás, a játék, hiába tudunk mi, kutyák együtt játszani, és hiába nagy a kert, igényeljük a sétát és a gazdis játékot is. Iskolába is járt mindenki nálunk, én még oviba is, amikor kicsi voltam. Nagyon hasznos egy alap engedelmességi tanfolyamot elvégezni, hogy jól tudjunk együttműködni az élet minden területén.

Sorolhatnám még naphosszat, mitől lesz jó gazdi valaki, de nyilván mindenkinek mástól. Ezek az alapok szerintem. Remélem senkit nem riasztottam el egy kutya befogadásától sem, nem akartam senki kedvét elvenni, de ezeket mindenkinek tudni és mérlegelni kell, és akkor senki sem csalódik, sem a kutya, sem a gazda. Én tudom, hogy jól választottuk egymást a Mamival, el sem tudom képzelni az életem nélküle, és remélem, ő sem nélkülem, és sosem kell majd elválnunk. Persze, áldozatokat nekem is kellett hoznom, de megérte…

Ja, és még egy fontos dolog! Sok ember valamilyen érthetetlen módon cserben hagyja a kutyáját, megválik tőle, amikor kisbaba kerül a családba. Mintha valami kibékíthetetlen ellentét lenne köztünk és a gyerekvállalás között, pedig mi imádjuk a gyerekeket, és szerintem ők is minket. Tuti biztos vagyok abban, hogy a Mami soha nem fog minket elajándékozni vagy utcára tenni, amikor gyereke születik.

Szóval, én hiszek abban, hogy minden kutyára vár az igazi Gazdi, és mindannyiótokra vár az igazi Kutya, és elhihetitek, nem fogtok tévedni, mert az a semmihez sem hasonlítható fény ott fog ragyogni a szemében!”

Ha kedvet kaptál Izé és Anita mindennapjainak megismeréséhez, ez az ajánló neked szól:

Tornóczky Anita: Izé szerint a világ

Kedves Olvasó! Először is elnézést szeretnék kérni, hogy főszereplőnk mindig, mindenkit tegez, de a felesleges körök futása nem a kutyák műfaja. Fontos leszögeznem, hogy amit a kezében tart, nem mesekönyv, minden sora igaz, tanulságos és informatív, másfelől sok hasznos nevelési és egyéb tanácsot is tartalmaz. Akinek van kutyája, annak azért érdekes, mert alkalmasint magára ismer, és tanulhat is belőle, akinek nincs, az pedig valószínűleg kedvet kap egyhez, ha nem mindjárt kettőhöz! Izé egy borzalmas helyre született, ahonnan négyhetes korában félholt állapotban hoztuk el tíz társával együtt egy állatvédőrséges akció keretében. Annyira ramaty állapotban volt, hogy azt gondoltam, így ideiglenes befogadónak nem adhatom, várok vele pár hetet, hogy túléli-e egyáltalán.

Azt ugyancsak elhatároztam, hogy ha túléli, akkor is csak akkor adom oda, ha már makkegészséges. Vesztemre ezt a fogadalmamat Izé meghallhatta, mert négy hónapos koráig folyamatosan produkált valami betegséget, míg meg nem ígértem neki, hogy velem marad végleg. Sok mindent éltünk, élünk át együtt, jön velem dolgozni, zongoraórára, sőt már egyszer moziban is volt! Az ő élményeit, érzéseit, elbeszéléseit tömöríti ez a könyv oly módon, hogy közben az állatvédelemről és az állatok neveléséről, gyógyításáról, viselkedéséről is számtalan érdekes és fontos dolog kiderül. Ha pedig csak szórakozni akarnak, akkor is remek választás, na persze, ha Izé szimpatikus Önöknek… De kinek ne lenne az?! Jó szórakozást! Tornóczky Anita

 

Kiadó: Kossuth

Ár: 3 400,- forint

A könyvet itt rendelheted meg.

(Képek: Kossuth Kiadó, Tornóczky Anita – Vizslafotózás.hu)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon