Hogyan veszi át a kutya gazdája személyiségjegyeit, és miért próbálja utánozni? – Kutatások a jelenség hátterében

Feltűnt már számodra, hogy kedvenced mennyire figyeli a mozdulataidat, a rezdüléseidet? Előfordult már, hogy mindenhova követett, vagy megpróbálta lemásolni az arckifejezéseidet? Az alábbiakban utánajártunk, képes-e utánozni a kutya.

Az emberek esetében az utánzás a tanulási folyamat szerves része. A kisgyerekek megismétlik a szülők szavait, és így tanulnak meg beszélni. Azonban az sok esetben fel sem merül bennünk, hogy bizony a kutyánk is azért figyel minket, hogy leutánozzon, illetve bizonyos viselkedésmintákat átvegyen. Ez pedig nem csak a gazdi esetére igaz, ugyanis más kutyákat is figyelnek és olykor másolnak.

Egymást is utánozzák az ebek

Amikor kutyafuttatóban vagytok, érdemes lehet megfigyelned négylábú barátod viselkedését. Egy idő után arra leszel figyelmes, hogy megfigyeli, majd lemásolja más ebek cselekedeteit. Ha az egyik ugat, rögtön a másik is, ha az egyik kutya elkezd ugrálni, vagy szaladgálni, a többi is követi ezt a viselkedést. Ennek többek között evolúciós okai vannak. Ugyanis a farkaskölykök születésük után megtanulják utánozni szüleiket, és ennek köszönhetően sajátítják el, miként tudnak a vadonban érvényesülni. Azonban a kutyák háziasításuk során megtanultak inkább az emberi jelzésekre hagyatkozni.

Az ember hatása a kutyákra

A Science Mag egy, a bécsi Állatorvostudományi Egyetemen végzett tanulmányt ismertetett, amely rávilágított a háziasítás kutyákra gyakorolt ​​hatásaira. A farkasok és a kutyák viselkedését elemezték összehasonlítás alapján. A feladat az volt, hogy egy kiképzett farkas megmutatta a kutyáknak és a farkasoknak egyaránt, hogy egy kar lenyomásával miként lehet kinyitni a csemegét rejtő dobozt. Megdöbbentő módon a farkasok ezt minden gond nélkül tudták teljesíteni, ám háziasított rokonaiknak nehezükre esett a feladat. Ebből arra következtettek a tudósok, hogy a kutyák immár nehezebben másolják az állatok viselkedését, mint az emberét, ugyanis utóbbi viselkedésének értelmezéséhez vannak szocializálva.

Egy hasonló kutatásban tíz kutyát tanítottak meg arra, hogy fejükkel vagy éppen mancsukkal nyissanak ki egy adott ajtót. Öt kutyust arra kértek, hogy pontosan úgy hajtsák végre a műveletet, ahogy a tulajdonosuk tette, vagyis mancsuk segítségével nyissák ki az ajtót. A másik ötnek a fejét kellett használnia. Ez zavaró volt a kölykök számára, mivel a vizsgálatban részt vevő kognitív biológus szerint a kutyák nagyobb valószínűséggel utánoznak egy embert, mintsem hogy másképpen cselekedjenek. Ezt „automatikus utánzásnak” nevezik. Az evolúció és az emberi interakció alakította a kutyák azon képességét, hogy lemásolják gazdájuk cselekedeteit. Rajtuk kívül csak néhány állat képes erre, ezek pedig a csimpánzok, a madarak, a delfinek, a bálnák és a macskák.

A személyiségedet is utánozza a kutyád?

Azt mondják, a kutyáink nagyon hasonlítanak ránk, de felmerülhet a kérdés, hogy vajon ez a személyiségjegyeikre is igaz-e? A The Cut ritka betekintést nyújtott az emberekhez hasonlóan viselkedő kutyák világába, ugyanis 132 kutyát és azok tulajdonosait vizsgáló tanulmányt végzett. Pulzus- és nyálmintákat vettek a kutyák és a gondviselőiktől úgy, hogy különböző ingereknek tették ki őket. A kutyatulajdonosokat arra is felkérték, hogy töltsenek ki egy kérdőívet a saját és kedvencük viselkedési tulajdonságairól. Az eredmény az volt, hogy a kutyák nagyon hasonlítanak gazdájukhoz. Például, ha az szorong, nagy eséllyel az eb is ezt teszi. Ez többek között magyarázatot nyújthat arra is, hogy például amikor egy menett kutyát fogadsz örökbe, sok esetben olyan jellemvonásokat produkál, melyeket nehéz kezelni. Ennek az lehet az oka, hogy az előző gazdájától is átvett bizonyos viselkedésmintákat.

A tükörmódszerrel történő oktatás

Annak ellenére, hogy alapvetően a genetika is szerepet játszik a kutya jó vagy rossz viselkedésében, kiemelkedő befolyással van rá a gazdája is. A kiképzés során ezért működhet könnyedén az egyre népszerűbb tükörmódszer. 2006-ban Topai József etológus felvetette az 1950-es években a csimpánzoknál használt (Do as I Do) koncepciót. Egy Fülöp nevű kutyával próbálta ki a módszert. Felkérte az állatot, hogy végezzen feladatokat, de úgy, hogy előtte megmutatta neki, hogy miként végezze el őket. Ha azt akarta, hogy Fülöp üljön, leült, majd utánzásra invitálta a kutyát. Ezt más cselekedetekre is alkalmazta, mint például az ugatás vagy a tárgy elhozása. Az ötlet azon alapult, hogy a kutyák utánozzák az embert, és könnyen tanulhatnak ezzel a képzési stílussal. Napjainkra már számos kutatás vizsgálta a módszert, ami egyértelműen működik, sőt valószínűleg hatásosabb is, mint más kiképzési formák, mivel a kutya ösztönös viselkedésmintáira alapul.