Virágzik ez a 4 mérgező növény: tartsuk tőlük távol kedvencünket
Molnár Enikő
2023. július 21 - Képek: Getty Images Hungary
Molnár Enikő
2023. július 21 - Képek: Getty Images Hungary
A nyár sokaknak a szabadságot és a kalandokat jelenti, és ilyenkor a kutyás gazdik megpróbálnak minél több időt tölteni kedvencükkel. Ha épp nincsen kánikula, akkor jöhetnek a kirándulások, a közös séták. Viszont érdemes ismerni hazánk növényvilágát, ha kimegyünk a természetbe, főleg, ha kutyánk gyakran megrág dolgokat, amiket nem kellene.
A kutyánkkal töltött idő tökéletes kapcsolaterősítésre, és egy kirándulás remek lehetőségeket rejt magában. Nem csak jelentős mennyiségű mozgást nyújt kedvencünk számára, hanem a mentális energiáinak levezetésére is teret ad: szagok, felfedezésre váró új környezet… Viszont, ha kutyánk előszeretettel felvesz mindent is a földről, akkor bizonyos biztonsági intézkedéseket érdemes lehet bevezetni. Az erdők flórája és faunája nem mindig kedvez az arra járónak, legyen az ember vagy állat. Egyes hazai, vadon is megtalálható növények kifejezetten veszélyesek lehetnek kedvencünkre nézve, ezért érdemes megismerni, hogy milyen mérgező növény rejtőzik környezetünkben.
A júniustól egészen szeptemberig virágzó sisakvirág kedves kinézete csalogató lehet, de nem véletlenül nevezik a „mérgek királynőjének”. A növény minden részében megtalálható akonitin nevű hatóanyag emberre és állatra is egyaránt halálos méreg. Hegyvidékeken elterjedt, hazánkban 4 faja őshonos: méregölő sisakvirág, kárpáti sisakvirág, karcsú sisakvirág és farkasölő sisakvirág. Ezek mindegyike mérgező növény, ezért fontos, hogy ne kóstoljon bele kedvencünk. Könnyedén felismerhető szórt állású leveleiről, akár egy méteres magasságáról és sisak szerű virágairól.
A sisakvirág mérgezés tünetei a következők lehetnek: hányinger, hányás, szívproblémák, veseelégtelenség. Sajnos súlyos esetekben halált okozhat.
A nadragulya, vagy esetleg „belladonna” a történelem során méregként szolgált, de a gyógyászatban is használatos növény volt. Sőt, sokan ismerhetik „szépészeti hatásáról”, amire a középkorban forrázatát használták: a pupillatágításról. Ezt az úgynevezett atropinnak, a növényben található egyik alkaloidnak köszönheti. További hatóanyagai még a szkopolamin és a hioszciamin. Június és augusztus között virágzik ez az évelő növény, a levél ebben az időszakban a legmérgezőbb. Kimondottan figyelni kell a termésére, mert ezek a fekete bogyók a legveszélyesebbek. Nem csak kutyákra, hanem gyerekekre és felnőttekre is egyaránt mérgező, és elég egy csekély mennyiségű termés elfogyasztása a halálos kimenetelhez.
A nadragulya mérgezés tünetei: hallucinációk (ezt a kutyáknál mondjuk elég nehéz lehet felismerni, de a hirtelen furcsa, szokatlan viselkedés mutathatja), delírium (szintén a viselkedésből lehet rá következtetni, ha egyik pillanatról a másikra fél, remeg, ingerlékeny, dezorientált, vagy esetleg hányás jelentkezik), végül görcsös rángatózás. Ha nem kap időben kezelést, akkor összeomlik az állat légzőrendszere. Ez sajnos halálhoz vezet. Van rá ellenszer, az úgynevezett fizosztigmin, de időben (tehát kifejezetten sürgősen) el kell juttatni állatorvoshoz az ebet.
A bürök, vagyis pontosabban a foltos bürök nagyon elterjedt növény hazánkban, utak szélén, erdőszéleken, patakpartokon találkozhatunk vele. Megjelenésében nagyon hasonlít a zellerre és a petrezselyemre, ami nem meglepő, tekintve, hogy a zellerfélék családjába tartozik. Egészen magasra, akár 2 méterre is megnőhet, és fehér virágaival kellemes látványt nyújt. Szára alsó részén vörösesbarna foltok helyezkednek el. Érdekesség, hogy a bürök főzetét a halálbüntetés egy formájaként használták az ókorban, és a nagy filozófus, Szókratész is ezt a sorsot kapta. Hatóanyaga a koniin, ez a fő felelős az akár halálos kimenetű mérgezésért.
A bürökmérgezés tünetei: Röviden a méreg tulajdonképpen a központi idegrendszert támadja, először lebénulnak a végtagok, majd a bénulás tovább terjed és eléri a légzőszerveket. Hosszabban ezekre a tünetekre kell figyelni:
A farkas kutyatej feltűnő megjelenésű növény, amely Magyarországon mindenhol előfordulhat, nagyon gyakori sziklás hegyoldalakon, illetve törmeléklejtőkön. Márciustól egészen októberig virágzik. Maguk a virágok jelentéktelenek, de az őket körülvevő szív alakú, az elején még zöld gallérkalevél különleges megjelenést biztosít a növénynek, főleg, hogy az idő múlásával szépen-lassan piros színűvé válik. Mérgező növény, és bár közel sem annyira veszélyes, mint a fent említettek, ezt sem szabad félvállról venni. A probléma okozója a tejnedv, ami a bőrhöz érve irritációt okoz.
A farkas kutyatej mérgezés tünetei: A fent említett bőrirritáción kívül, ha az állat eszik a növényből, akkor valószínűleg égő érzése lesz a szájában, megnövekedik a nyáltermelése, hányni fog, fájlalja a hasát, illetve véres széklete, hasmenése lehet. Ha nem fogyasztott belőle nagyobb mennyiséget, akkor nem valószínű, hogy a mérgezés halálhoz vezet, de ha a kutyának mozgási zavarai, remegése és véres vizelete van, akkor sürgősen orvosi ellátásra van szüksége (egyébként is fontos elmenni állatorvoshoz, ha mérgezésre gyanakszunk, mert hamarabb felépülhet kedvencünk).
Növényvilágunk sokrétű, és amilyen csodálatos, olyan veszélyes is. A fent említett négy mérgező növény csak néhány szezonális példa. Általában elmondható, hogy az a legjobb, ha kedvencünk nem lakomázik jóízűen az erdő növényeiből. Ha mérgezésre gyanakszunk, vagy azt látjuk, hogy pont beleevett egy veszélyes virágba, akkor az időzítés ilyenkor kulcsfontosságú, ezért ne késlekedjünk. Sürgős esetekben jól jöhet egy elsősegély készlet, amiben van aktivált szén. Gyakran a legjobb, amit hirtelen tehetünk annak érdekében, hogy időt nyerjünk, az a hánytatás, de ez se teljeskörű megoldás, mindenképpen hívjunk fel egy állatorvost, és vázoljuk fel neki a helyzetet (mit ehetett meg kedvencünk, milyen tünetei vannak), hogy segíteni tudjon
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek