hirdetés

Az állatkísérletek borzalmai a kutyák szemszögéből: ezt teszik velük a tudomány nevében

Buzgó Csilla, 2020. október 5

Szörnyű elképzelni, hogy négylábú barátaink milliói szenvednek embertelen körülmények között szűk ketrecekben, szeretet nélkül. Meddig kell ezt még eltűrniük?

hirdetés

Az állatokon végzett kísérletezés hosszú évtizedei során az érintett országok lassan elkezdték törvénybe foglalni a szakemberek által kötelezően betartandó előírásokat. Bár az állatok védelmére irányuló szándék adott, és a modern, alternatív módszerek egyre népszerűbbek a tudományos világban, sajnos úgy tűnik, messze még a nap, amely elhozza az elnyomottak számára a szabadulást.

Hány állat szenved laborokban szerte a világon?

2015-ös adatok alapján több mint 192 millió védtelen lényt használtak fel tudományos vagy más típusú kutatásokhoz, köztük több, mint 208 ezer kutyát is. Ugyan a kozmetikai célú állati teszteket törvény tiltja az Európai Unión belül, a többi területen folytatott kísérletezés áldozatainak száma 2017-es adatok alapján itt is meghaladja a 23 milliót. Ugyanebben az évben 21,369 alkalommal kínoztak ebeket a tudomány nevében, a legtöbb esetet Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Németországban regisztrálták.

Mi történik ezekkel az állatokkal a kutatások során?

A kísérleti állatok borzalmas, legtöbbször intenzív és tartós fájdalommal járó vizsgálatok alanyai, bár az előírások elvileg kötelezik a kutatókat a szenvedés minimalizálására. A tesztalanyok bőrére, szemébe maró, irritáló hatású anyagokat kennek, torkukon mérgező vegyszereket vagy egyéb anyagokat erőszakolnak le, megcsonkítják, orvosi oktatásra használják őket, vagy megrendezett balesetek fizikai hatásait tesztelik rajtuk.

Kifejezetten erre a célra létrehozott intézményekben tenyésztik a szerencsétlen sorsú állatokat, kiknek élete már az anyaméhből való távozáskor megpecsételődik. Életüket fémketrecekben, fájdalmas kísérletektől szenvedve kell leélniük, és legtöbbjüket a kijelölt tesztek elvégzése után el is pusztítják.

Szerencsére az állatjóléti szervezetek minél több szomorú sorsú eb számára igyekeznek szerető otthont találni, miután a kísérletezést befejezték rajtuk.

Milyen típusú teszteket végeznek ebeken?

Az úgynevezett alapkutatások során a tudományos világ képviselőit foglalkoztató általános kérdéseket megválaszolandó kísérleteket folytatnak. Gyakori a génmódosított állatok tenyésztése, valamint az egészséges példányok műtéti úton történő szervi vagy más jellegű megnyomorítása, hogy bizonyos emberi betegségek természetét vizsgálják – bármilyen ellentmondásosan is hangzik ez.

Az egészség- és környezetvédelem kutatása mellett a vegyipari és a hadi kísérletek a mai napig számtalan állat életét követelik.

Miért használnak még mindig kutyákat a kísérleti laborokban?

Az állatkísérletek hívei szerint a tudomány egyelőre nincs olyan fejlettségi szinten, hogy nélkülözhető legyen ez a vitatható módszer. Számos kutatási területen igénylik az olyan fejlett gerincesek vizsgálatát, mint az emberszabású majmok vagy a kutyák.

Kedvelt fajta a tudósok körében a beagle, mert könnyen kezelhető, mérete és súlya ideális, valamint viszonylag magas a fájdalomküszöbe is.

Radioaktív beagle-ök

Az 1950-es évek elején az egyesült államokbeli Utah-i Egyetem a felsőoktatási intézmények között a világon elsőként kezdte meg a kísérleti beagle-ök tenyésztését. A szerencsétlen állatok még megszületni sem tudtak békében, ugyanis amint a vizsgálatok kimutatták életképességüket az anyaméhben, már emelték is ki őket, hogy minél előbb elkezdhessék rajtuk a kísérleteket.

A “The Beagle Project” keretében radioaktív anyagokkal oltották be a szomorú sorsú jószágokat, akik életük hátralévő részében a sugárbetegség kínjaitól szenvedtek. A fokozatos leépülés során mindennaposak voltak az egész testre kiterjedő spontán csonttörések, a fejlődési rendellenességek, a tumorok kialakulása és a fogveszteség.

Az intézet természetesen a közvélemény elé akarta tárni “magasztos” kutatási eredményeit, a sajtónak pedig volt képe nyugalomra inteni a kutyabarátokat, mondván, ezek a procedúrák abszolút fájdalommentesek az ebek számára, és még egy állat sem halt bele a kísérletekbe. Mindkét állítás hazugság volt. Több kutya már a cikk megjelenésének idején is haldoklott, a projekt felszámolásakor pedig már 7000-nél járt az értelmetlenül kioltott kutyaéletek száma.

A radioaktivitás emberi egészségre vonatkozó káros hatásairól ugyanis nem sok mindent tudtak meg a projekt vizsgálati eredményei alapján.

Megszűnnek valaha az állatkísérletek? Mi a megoldás?

Mivel egyre világosabb, hogy az állatokon végzett kísérletek eredményei sokszor nem állják meg a helyüket az emberek esetében, az alternatív metódusok iránti kereslet egyre csak nő.

A tudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően igen nagy az esély arra, hogy egy napon véget ér a laboratóriumi állatok szenvedése. Addig azonban nagyon vékony jégen táncolnak a kutatók, hiszen az erkölcsi szempontokat és az emberek egészségéért, biztonságáért való küzdelmet összeegyeztetni szinte lehetetlen.

Az MTA álláspontja

A Magyar Tudományos Akadémia Állatkísérleti Tudományos Bizottsága azt vallja, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint szigorú szabályozások mellett, de szükség van az állatkísérletekre.

Állatok felhasználásával folyó kutatások kizárólag a Munkahelyi Állatkísérleti Bizottság hozzájárulásával, az FVM Állatvédelmi Tanácsadó Testületének Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácsa jóváhagyásával, és ennek alapján az illetékes állategészségügyi hatóság engedélyével folyhatnak.

Az Akadémia szerint a kutatóknak a lehető legtöbb óvintézkedést meg kell tenniük a kísérleti állatok szenvedésének minimalizálása érdekében, illetve csak a legszükségesebb vizsgálatokat folytathatják le ily módon. Ha megoldható, az alternatív módszerek alkalmazását javasolják. Ezek lehetnek például az alábbi forradalmi metódusok.

Chipszervek

A chipekre helyezett emberi szövetminták segítségével kiválóan leképezhető, hogy egyes szerek miként hatnak a humán szervezetre. Már nem csak egyes szervek, hanem szinte az egész test működését képesek ily módon modellezni. A Massachusettsi Műszaki Egyetem biomérnökei 2018-ban már olyan mikrofolyadék-platformot hoztak létre, mely alkalmas akár tíz szerv összehangolt működését is prezentálni.

Így megbízható gyógyszer- és egyéb vegyianyag-vizsgálatokat hajthatnak végre, melyek eredményei pontosabbak az állatkísérletek során megszerzett adatoknál.

Számítógépes modellezés és szimulációk

Az in silicónak is nevezett módszer alapját a tesztanyagok molekuláris szinten történő számítógépes vizsgálata adja. A matematikai valószínűségszámítások során általában sikerrel határozzák meg, hogy egy-egy anyag milyen hatással lenne egy élő emberi test működésére.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon