hirdetés

Ázsia, a házi kutya bölcsője? Így derült fény az eredetre

Szénási Szimonetta

2024. február 19 - Képek: Az Én Kutyám

Átfogó kutatást végeztek a célból, hogy kiderítsék, pontosan hol vált a kutya az ember leghűségesebb társává.

hirdetés

Az első globális genetikai tanulmány során több ezer kutya DNS-ét vette górcső alá a Cornell Egyetemen (New York, Ithaca) Adam Boyko és a vezetése alatt dolgozó kutatócsoport. A munka célja az volt, hogy kiderítsék a kutyák származását és földrajzi eredetét. A megelőző vizsgálatok többsége Európát jelölte meg, mint a kutyák bölcsőjét, Boyko csapat azonban más következtetésre jutott. Lássuk, hogy Ázsia milyen formában kapcsolódik a kutya-ember kapcsolathoz!

Fotó: Az Én Kutyám

A genetika Közép-Ázsiába vezet

A vizsgálatok során kialakult genetikai mintázat a kutatócsoport vezetője szerint egyértelműen Közép-Ázsiába vezet. Eszerint a háziasított kutyák ebből a régióból származnak.

További újdonság volt, hogy az úgynevezett „falusi kutyákat” – azokat a jószágokat, akik önszántukból csapódtak az ember mellé, ám a mai napig viszonylag nagy önállóságban élnek mellettük – vizsgálták.

A kutatók 38 országban összesen 549 ilyen szabad jószágtól, továbbá 161 fajta összesen 4676 képviselőjétől vettek mintát. Utóbbiak többsége európai eredetű.

Genetikailag nagyon különböznek a fajtatiszta kutyáktól, mivel szabadon szaporodnak, így genetikai értelemben egy természetes populációt alkotnak

idézi Boykót a New Scientist tudományos magazin.

Mindezek alapján ezek a példányok azok, amelyek az úgymond „eredeti” kutyapopulációk hitelesebb genetikai jegyeit hordozzák, szemben az elmúlt 200 évben, főként Európában létrehozott modern fajtákkal.

A modern európai fajták, mint például a francia bulldog, további kérdéseket vetnek fel. (Fotó: Az Én Kutyám)

Szövevényes rokonság

A kutatási folyamat során a tudósok a mind hitelesebb eredmények érdekében kibővítették a vizsgálat körét, hogy az a mindkét szülőtől örökölt kromoszómákra is kiterjedjen. (Korábban vagy a hímtől, vagy a nősténytől örökölt DNS vizsgálata volt jellemző.)

A kutatók 185 805 genetikai markert elemeztek, ezzel nyomon követve, hogy az állatok milyen rokonságban álltak egymással, illetve ebből kiindulva hogyan terjedtek el a világban. Ez elvezette a tudósokat egészen a nepáli és mongóliai ősökhöz.

A vizsgálatokból kiderült, hogy a már háziasított kutyák a folyamatot követően hamar megjelentek és elterjedtek Ázsia más vidékein, főképp Indiában, valamint Délnyugat- és Kelet-Ázsiában.

Alaszkai malamut (Fotó: Az Én Kutyám)

Farkas ősök

A vizsgálatok megerősítették, hogy a kutya őse a farkas, amelyeket a vadászó-gyűjtögető közép-ázsiai ember szelídített magához. Az egyre nagyobb emberpopuláció, a mind jobb vadászati módszerek, valamint az éghajlatváltozás csökkentette a potenciális zsákmányállatok mennyiségét. Mindezek a korabeli farkasokat a dögevés felé terelték, ami idővel simulékonyabb karakterhez, valamint kisebb testmérethez vezetett. Mindezek tovább gyengítették a vadászkészségüket, ami kedvezett a háziasításnak.

Tudj meg mindent hamarabb a kutyás élet szakértőitől! Az én kutyám YouTube csatornájának előfizetőjeként már szerdánként meghallgathatod a DOGZ Podcast legfrissebb epizódjait.

Szürke farkas

Vita tárgya

Egyes tudósok vitatkoznak a pontos helyszín megjelölésén. Így van ezzel Peter Savolainen, a svédországi Solnai Királyi Technológiai Intézet munkatársa is, aki kollégáival Ázsiának a Jangce folyótól délre eső részére lokalizálja a helyet. A két helyszín között mindössze 1000 kilométer a távolság, ami mondhatni elenyésző, hangsúlyozza a szakember. Hozzáteszi, hogy meglátása szerint a vizsgálatból kimaradt a dél-kínai ebek DNS-ének vizsgálata – tehát azon területen élő állatoké, amelyet kutatócsoportjával ők gondolnak pontosnak.

Olaf Thalmann, a svédországi Uppsalai Egyetemről dicséri a tanulmányt. Úgy véli, hogy a korabeli kereskedelmi útvonalak közrejátszottak abban, hogy épp Ázsiának azon részén jelentek meg először a domesztikált kutyák. Ám hangsúlyozza, hogy kételkedik az eredmény véglegességében: úgy véli, csakis ősi maradványok elemzése adhat végleges választ a kérdésre.

Két helyen

Ugyanígy gondolja az Oxfordi Egyetemen kutató Greger Larson is, aki ezirányú kutatómunkát végez. Ő úgy látja, hogy Boykóék eredményei jó kiindulási alapot jelentenek.

A kutató elemzései végül meglepő eredményt hoztak. A régészeti bizonyítékok alapján Larson arra jutott, hogy két helyen is elindult a domesztikálás a helyi farkaspopuláció egyedeivel: az egyik a már említett európai elméletet támasztja alá, míg a másik vonal megmaradt Ázsiánál.

A régészeti feljegyzések áttekintése végül azt mutatja, hogy a korai kutyák keleten és nyugaton egyaránt több mint 12 000 éve jelentek meg, de Közép-Ázsiában legkorábban 8000 évvel ezelőtt.

Shar pei (Fotó: Az Én Kutyám)

Mindenkinek igaza lehet

Ezek az új eredmények együttesen azt sugallják, hogy a kutyákat először az eurázsiai kontinens ellentétes oldalán lévő, földrajzilag elkülönült farkaspopulációkból háziasították. Ezt követően a keleti kutyák a vándorló emberekkel együtt megérkeztek Európába. Itt pedig keveredtek a legkorábbi európai kutyákkal, majd jórészt felváltották őket. A legtöbb mai jószág tehát a keleti és a nyugati kutyák keveréke. Ez az egyik oka annak, hogy a korábbi genetikai tanulmányok nehezen értelmezhetőek.

Ha szeretnél többet megtudni kedvenceink őséről, olvasd el itt Gayler Krisztina farkasfigyelővel készült interjúnkat, aki nem máshol, mint a Yellowstone Nemzeti Parkban vizsgálja ezeket a csodás ragadozókat.

Ember és kutya eredet háziasítás történelem

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!