11 kutyafajta Japánból: ők voltak a sógunok kedvencei

Japánban, ellentétben néhány másik ázsiai országgal, a kutyákat mindig megbecsülés és tisztelet övezte, talán részben a buddhista vallás elterjedtsége miatt. Erre mi sem jobb bizonyíték, mint a japán középkorból fennmaradt állatvédelmi rendelkezések, amelyek sok mai ország gyakorlatát megszégyeníthetnék.

A Tokugava éra 5. sóguna, Tokugava Cubajosi például már a 17. század végén olyan szigorú, a kutyákat védő törvényeket hozott, hogy kortársai, nem kis iróniával, nemes egyszerűséggel Inu sógunnak, azaz Kutya shógunnak nevezték el. Melyik az a 11 fajta, akik széles körben ismertek, de nem biztos, hogy japán származásukról tudomása van a kutyakedvelőknek?

11. Ryukyu kutya

Ezt az Okinava szigetéről származó, kifejezetten ritka kutyafajtát napjainkban a Japán Kennel Klub sem ismeri el önálló fajtaként, de a japánok többsége így tekint rá. Amit a leírásokból tudunk velük kapcsolatban az az, hogy kifejezetten vaddisznó-vadászatra tenyésztették ki őket egykoron. Egyedülálló különlegessége a mancsa hátsó részén található extra karom, aminek segítségével állítólag képes fára mászni is.

10. Japán terrier

E kis termetű terrier fajta kialakulására minden valószínűség szerint a 17. századi Japánban került sor, amikor a nyugati kereskedőkkel érkező sima szőrű foxterrierek keveredtek helyi kis termetű fajtákkal. Nippon terriernek is nevezik, elsősorban tásasági kutyaként funkcionál gazdái mellett, de állítólag vadászatra is alkalmas. Hiába, a terrier vér nem válik vízzé.

9. Kai ken

A kai ken egy őshonos japán fajta, amelyik a japán szigetek magasabban fekvő, hegyvidéki területeiről származik. Tora-nak, vagy Tora Inunak is nevezik őket, amiből a tora szó japánul tigrist jelent, ami egyrészt a Kai Kenek rettenthetetlen jellemére, másrészt pedig többségében tigriscsíkos színére utal. Elsősorban vadászkutyaként és házőrzőként tartották őket.

8. Hokkaido

Ez a középtermetű kutya a japánok szerint a spicc típusú kutyák szupermenje, aki kiemelkedik a többi, ilyen típusú kutya közül. Bármilyen időjárással kibékülnek, kiváló vadászok és szaglásuk állítólag az angol vérebéhez hasonlóan fejlett. Nem kevés japán történet szól azokról a hokkaidókról, akik több száz kilométer távolságról találtak haza szagnyom alapján.

7. Kishu inu

Ez a szintén spicc jegyeket mutató, az akitához és a shiba inuhoz nagyon hasonló kutya, mily meglepő, Japán Kishu régiójában alakult ki, és szintén vadászatra használták évszázadokon keresztül. Fekete, sárgás és vörös színváltozata is ismert, de igazán nagyra a japánok a fehér színű egyedeket becsülik, amik rendkívül magas összegekért találnak gazdára mindenhol a világon.

6. Shikoku

Ez a különleges fajta az egyetlen japán kutya, amelyik küllemében a farkasokra hasonlít. A Shikoku szigetén élők vaddisznó-vadászatra tenyésztették ki őket. Mivel a vadászszezonon kívül szabadon kóborolhattak az erdőkben sőt, az ellátásukról is maguknak kellett gondoskodniuk, igencsak szabadságszeretőek, függetlenek és nyugati szemmel szinte a nevelhetetlen kategóriába tartoznak.

5. Japán spicc

Az 1920-as években japánba kerülő német spiccek leszármazottjai, akik napjainkban elsősorban társasági és családi kutyaként találták meg a helyüket Japánban és a világ más részein. Különlegességük a hófehér színük, ami miatt Japánban különösen népszerűek. Kis termetük miatt Európában és a világ más részein is egyre népszerűbbé válnak.

4. Japán akita inu

Nos, ha valaki hallotta Hacsikó nevét, aki a kutyahűség szimbólumává vált szerte a világon, akkor tudja, melyik fajtáról van szó. Az akita a legnagyobb termetű a japán spicc típusú kutyák közül és vadászat mellett kutyaviadalokon használták őket hosszú évszázadokon át. A második világháború során kis híján kipusztultak a hadiipar kutyaszőr gallérok utáni igénye miatt, csak néhány elkötelezett tenyésztő összefogásával sikerült megmenteni a fajtát.

3. Japán csin

Nyomott arcú, kidülledő szemű, pehelypuha szőrrel és hosszú történelemmel. Habár eredetével kapcsolatban óriási viták dúlnak kinológusok között, egy biztos: évszázadokon át a japán császári udvar élénk és aktív „tartozékai”. Egyedülálló különlegessége, hogy az egyik legmacskaszerűbb kutyafajtának tartják, hiszen a macskákhoz hasonlóan tisztogatják magukat, szeretnek magas helyeken ücsörögni és zárt helyeken elbújni. Ilyen értelemben ideális választás lehet egy olyan tulajdonosnak, aki nem tud a kutyák és macskák között dönteni.

2. Shiba inu

Kis termet és óriási személyiség, a shiba inu talán az egyik legismertebb japán kutyafajta. Ez a rókához nagyon hasonló kinézetű kutya a legősibb a 6 japán spicc típusú fajta közül, és habár a 2. világháború idején kis híján kihalt, mára népszerűvé vált mindenhol a világon. Rendkívül intelligens, ugyanakkor őrületesen makacs fajta, tartása igencsak feladhatja a leckét egy kezdő kutyásnak.

1. Tosa inu

A talán legimpresszívebb és legtiszteletreméltóbb japán kutyafajta, a tosa inu. Ez a fajta az egyetlen a világon, amit csak és kizárólag egyetlen célra, a más kutyákkal történő küzdelmekre tenyésztettek ki, aminek Japánban a szamuráj-korszak óta óriási hagyománya volt.

Kialakításában szerepet kaptak az ősi japán fajták, mint pl. az akita, éppúgy, mint a nyugatiak által behozott nagytestű masztiffok. Félelmetes harci tulajdonságai mellett, hiszen a tosának nemigen van legyőzője a kutyák között, kifejezetten családszerető fajta, aki őrző-védőként is tökéletesen megállja a helyét.