hirdetés

Egy kék szemű szánhúzó vagy egy szigorú német? Te melyiket választanád: a szibériai huskyt vagy a német juhászkutyát?

Csupor Erik, 2022. június 24 - Képek: Getty Images Hungary

Habár mindkét fajtát kifejezetten munkára tenyésztették és szelektálták egykoron, jelentősek a különbségek közöttük és a kialakításukat kísérő elvárások között.

hirdetés

Akik napjainkban e két fajta közül választanak, a csalódások elkerülése érdekében nem árt tisztában lenniük a múltjukból adódó, rájuk még napjainkban is jellemző tulajdonságaikkal.

Szibériából jöttem, szánokat húztam és vadásztam

A huskykat egy Szibériában élő népcsoport, a csukcsok alakították ki, kifejezetten szánhúzási célokra. Más elvárás igazából nem létezett a fajtával kapcsolatban. A huskyknak hosszú távon, közepes sebességgel kellett szánokat húznia. A hideg szibériai éjszakákon pedig időnként a gazdák ágyait melegítenie. Mivel szoros emberi közösségekben éltek és nőttek fel, sem más kutyákkal, sem emberekkel szemben nem lehettek agresszívak, az ilyen viselkedésformákat mutató egyedeket azonnal kiszelektálták és eltüntették az állományból. A rövid nyár idején általában szabadon engedték őket. Élelmet ebben az időszakban nem kaptak, és vadászatból kellett eltartaniuk magukat. A huskykkal kapcsolatban tehát egy kiemelkedő elvárás volt az önállóság és a gazdától független döntések meghozatalának képessége!

Németországból jöttem, mesterségem címere: rendőr és katona

Ezzel szemben a német juhászkutyákat, akik ősei pásztorkutyák voltak, az első pillanattól kezdve a fegyveres testületek igényeinek kiszolgálására alakították ki. Még a fajta megteremtője, Max von Stephanitz is katona volt. Szemben a huskykkal, fontos tenyésztési célként jelentkezett a multifunkcionalitás, a több feladatra képezhetőség, és a változatos körülményekhez történő alkalmazkodás képessége. Szintén fontos volt, hogy az esetleges gazda vagy a kutyavezető személy változása (hiszen ilyen esetek gyakran előfordulnak fegyveres testületeknél) ne hasson vissza negatívan a kutyák munkaképességére. Kevesen tudják, de kétségtelenül kiváló képességei mellett éppen ez az a tényező, ami miatt a német juhászkutyák ennyire elterjedtté váltak a világ rendfenntartó erőinél. Szemben más, kimagasló munkaképességű, de a gazdaváltást el nem viselő őrző-védő fajtákkal (pl. rottweiler, cane corso, stb.) szemben.

Küllem és karakter, viszonyuk más állatokkal

Habár távolról nézve hasonlónak tűnhetnek, természetesen vannak közöttük különbségek, nem is kevés. A magasságuk nem sokban tér el egymástól, a németjuhászok átlagban 5 cm-rel magasabbak, a súlyukban nagyobb az eltérés, jellemzően 10 kg a németjuhász javára. Mindkét fajta jellegzetessége a felálló fülek és a tömött szőr, nagyon erős aljszőrzettel, így szinte minden időjárási viszonyt elviselnek. Általánosságban elmondható, hogy a németjuhászok inkább a meleget bírják jobban, míg a huskyk az extrém hideggel is kiválóan együtt tudnak élni.

Ha megfelelően le vannak mozgatva, mindkét fajta kifejezetten családbarát kutyának nevezhető. A huskyk esetében ez egy kifejezett tenyésztési elvárás volt, hiszen a csukcs falu sátrainak, ahol kerítések nem léteztek, egy lakóját sem érhette támadás egy kutya részéről. A megfelelően szocializált német juhászkutya szintén kiválóan be tud illeszkedni egy család életébe és a maga, kissé katonás módján a gyerekekkel is jól kijön, főként, ha azok már tinédzser korúak.

Mindkét fajtával kapcsolatban fontos tudnunk, hogy nagytestű, erős és magas energiaszintű kutyákról van szó, így mindenképpen szükség van felügyeletre, amikor kicsi gyerekekkel vannak együtt.

Egyik fajta sem nevezhető semlegesnek más állatokkal kapcsolatban. Múltjából adódóan a husky kevésbé domináns más kutyafajtákkal szemben, és igen ritka, hogy verekedést kezdeményezne. Vadászösztönei azonban messze az átlag felettiek – ne felejtsük el, hogy ez elvárás volt velük szemben, amikor kialakították őket – a szabad terektől szinte megrészegülnek, és majdnem mindent zsákmánynak tekintenek a gyíkoktól, a macskákon át a sünökig.

A németjuhászok általában dominánsabbak más kutyákkal szemben, aminek kontrolljára korai szocializációval kell felkészíteni őket. Ha nem is husky-szintű, de erős vadászösztönök jellemzik őket, erre az esetükben is oda kell figyelni.

Képezhetőség és intelligencia

Talán ez az a terület, ahol legnagyobb a különbség e két kiváló fajta között. A husky sokkal önállóbb és nehezebben képezhető, hiszen a parancsokat mindig a saját szűrőjén keresztül értelmezi, nevezetesen az alapján, hogy annak látja-e értelmét. A kutyavilág Houdinijének számít, ha a szökésekről van szó, szereti önállóan megoldani az általa fontosnak vélt dolgokat. Őrző-védő feladatokra emiatt nem igazán alkalmas, nem is ez az elvárás vele kapcsolatban.

A német juhászkutya ezzel szemben, jó bajtárshoz méltóan, nem tud élni feladatok nélkül, amit elsősorban a gazdától vár. Jó értelemben vett stréberként szinte mindenre rövid idő alatt megtanítható és a tétlenség mentális leépüléssel járhat az esetében, vagy agresszió kialakulásához vezethet.

Kinek ajánlható ez a két fajta?

Mivel mindketten hiperaktívak, elsősorban olyan embereknek, akik mozgalmas életet élnek és kutyázásra is marad idejük. Azok számára semmiképpen sem, akik elsősorban a csendesebb, kiegyensúlyozottabb életformát preferálják, és idegen számukra a fizikai aktivitás.

Mindezen belül, a husky talán azon családos emberek számára javasolt, ahol eleven és aktív gyermekek élnek, akik a fölös energiákat szeretik kutyák társaságában elégetni, de akik nem kívánnak komoly őrző védő képzésre járni a kutyájukkal. Sőt, el sem várnak ilyen képességeket kedvencüktől.

A német juhászkutya inkább azok számára lehet ideális, akik komolyan érdeklődnek valamilyen kutyás sport és képzés után, és egy olyan kutyát szeretnének, akire minden, akár veszélyes helyzetben is számíthatnak feltétel, rábeszélés és gondolkodás nélkül.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon