Németjuhászok a némafilmekben: miért pont belőlük váltak mozicsillagok?

A német juhászkutya népszerűsége az 1920-as években volt a csúcson. Nem véletlenül ilyen régóta közkedvelt. Bátor, intelligens, gyerekszerető és kiváló adottságokkal rendelkezik, így szolgálati kutyaként is megállja a helyét. A némafilmek korszakában számos népszerű filmben játszott főszerepet ilyen eb. Vajon miért volt mindig a németjuhászoké a rivaldafény?

A német juhászkutyát 1899-ben jegyezték be hivatalosan. A fajta atyjának Max von Stephanitzt tekintik, aki egy tökéletes munkakutyát akart létrehozni, ami minden kétséget kizárólag sikerült is. Bátor, hűséges és kiváló munkabírással megáldott négylábút tenyésztett ki az idők során. A fajta idővel a német szocializmus jelképévé vált, német erénynek is nevezték. A világháborúk során sok németjuhászból vált katonai eb. Állítólag Hitler – aki maga is németjuhász tulajdonos volt – egyik terve az volt, hogy kutyákat tanít majd meg beszélni. A britek ebben az időben a fajtát alsatian dognak nevezték át, hogy ne szerepeljen benne a német szó.

Németjuhászok a filmvásznon

A némafilmes korszak számos kutyasztárjának egyike, Thunder a „német juhászkutyák hullámába” tartozott, amely az első világháborút követő években érkezett az Egyesült Államokba. Őt és fajtáját akkoriban az amerikai filmipar általában csak „rendőrkutyeként” emlegette. Ez a megnevezés 1904-ig nyúlik vissza, amikor a német rendőrség elkezdte használni a Deutscher Schäferhundot a helyi bűnüldözésben. A német juhászkutya jól dokumentált múlttal rendelkezik a polgári rendőri erők körében, a fajtát kezdetben már 1899-ben kifejezetten tenyésztették a szolgálati feladatok elvégzésére.

Adrienne L. McLean 2014-es Cinematic Canines: Dogs and Their Work in Fiction Film című munkájában beszámol arról, hogy a német juhászkutyák hogyan uralták a „kutya hősök” szereposztását az amerikai filmekben, különösen az 1920-as években. Az abban az évtizedben szereplő stáblistákról készült felmérés azt mutatja, hogy legalább 14 kutya játszott főszerepet a filmekben, és ebből a számból 12 német juhászkutya volt.

Az 1920-as évek után a német juhász közkedvelt családi kedvenccé, szolgálati kutyává és filmsztárrá vált világszerte. A következőkben bemutatjuk a leghíresebbeket.

Strongheart

Bár kevesen ismerik hazánkban, Strongheart az első filmsztár kutyák egyike. 1917. október elsején született, Etzel von Oeringen néven. Vérvonalából adódóan rendőrkutyának képezték ki Berlinben, az első világháború idején pedig a Német Vöröskeresztnél szolgált. A háború után azonban gazdája elszegényedett, és attól félt, nem tud többé megfelelően gondoskodni kedvencéről. Az eb után sokan érdeklődtek, és nagy összegeket ajánlottak fel érte. Gazdája azonban ezeket mind visszautasította, és egyik barátjának adta a németjuhászt.

Az új tulajdonos egy neves New York-i kennel vezetője volt, így az akkor még Etzel néven ismert négylábú kiállításokon indult, ahol jó eredményeket ért el. Az egyik versenyen felfigyeltek a jó kiállású ebre. Laurence Trimble filmrendezőnek volt már tapasztalata négylábú filmsztárral, és megvásárolta a kutyát, akit aztán Strongheartnak nevezett át. A férfi elkezdte kiképezni az ebet, akinek legnagyobb hiányossága az volt, hogy nem tudott önfeledten játszani.

Laurence és Strongheart között szoros barátság szövődött, első filmje 1921-ben jelent meg The Silent Call címmel. Mivel vonyítani nem tudott, így az ilyen jeleneteknél testvére, Flash helyettesítette. Strongheart összesen hat filmben szerepelt és hatalmas népszerűség övezte.

Habár a háborús időszakban a németek, így a német kutyafajták megítélése is negatív volt, Strongheart az elsők között népszerűsítette fajtáját Németországon kívül. Valóságos sztárrá vált, társával, Lady Jule-lal luxusvonatokkal járták az Egyesült Államokat, és mindenhol sok rajongójuk akadt.

Rin Tin Tin

Rin Tin Tin élete nem kezdődött olyan rózsásan, mint ahogyan karrierje alakult. Lee Duncan amerikai katona egy lebombázott francia faluban járt, amikor felfedezett egy megrongálódott kennelt, amiben rettegő kutyák lapultak. Az alig egy hetes kölyköket és anyjukat a német haderő hagyta hátra, mindegyikőjük nagyon rossz állapotban volt, mikor Duncan rájuk talált.

A katona magával vitte a kutyákat, akik közül kettőt megtartott, a többieket pedig elajándékozta. Saját kedvenceit Rin Tin Tinnek és Nanette-nek nevezte el, a francia gyerekek által katonáknak osztogatott szerencsehozó bábukról.

Duncan felfigyelt Rin Tin Tin tehetségére és számos trükkre megtanította. Később a volt katona versenyekre is benevezte kedvencét, és első győzelme után döbbent rá, hogy a németjuhász akár filmsztár is lehetne. Ehhez Duncan egy színész barátja segítségét kérte, Rin Tin Tin pedig nem sokkal később már első filmjét forgatta.

A nagy áttörés akkor történt, amikor szerepelt a Where the North Begins című némafilmben. Hatalmas sikere volt, úgy tartják, ez a produkció mentette meg a Warner Bros-t a csődtől. Az évek során pedig számtalan filmet akkor adtak ki Rin Tin Tinről, amikor a stúdiónak rosszul állt a szénája. Azonban 1929-ben megváltak tőle, mert úgy vélték, a kutyák csillaga a némafilmekkel együtt leáldozott. Rin Tin Tinnek számos utóda született, és közülük sokan szerepeltek később filmekben. Manapság szinte nincs olyan, aki ne hallotta volna a nevét, és sokan a bátorság, erő és hűség szimbólumának tekintik az egykori hadiárvát.

Thunder

Thunder 1921. szeptember 7-én született, és 1923 és 1927 között szerepelt amerikai némafilmekben. Bár a németjuhász filmográfiája meglehetősen rövid, filmjei sokkal hosszabbak és kidolgozottabbak voltak, mint azok, amelyekben más ebek szerepeltek a korszakban. Szerepeinek azonban az 1920-as években versenyezniük kellett más játékfilmekkel, amelyekben a rivális német juhászkutyák szerepeltek, mint például Strongheart és Rin Tin Tin. Pályafutása során Thunder dolgozott a Paramountnál, a Gotham Picturesnél és a Fox Film Corporationnél is. 1924-től Thunder, the Marvel Dog, azaz Thunder, a Csodakutya néven szerepelt filmjeiben, péládul a Black Lightningban és a Wings of the Stormban.