Játék nélkül is játszhatunk kedvencünkkel

A magyar nyelvnek köszönhetően sokszor akarva-akaratlanul is összemossuk a játékot a játékhoz használt eszközökkel. Pedig ahhoz, hogy kedvencünkkel játszunk, nem feltétlenül kellenek fizikai értelemben vett játékok.

A közös játék kiváló kapcsolatépítő lehetőség kutya és gazdája számára. Viszont gyakran elfeledkezünk arról, hogy néha a legjobb és legszórakoztatóbb játékokhoz nem kell semmi különlegesség: elég hozzá a szeretett négylábú és a szerető gazdija. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ahhoz, hogy jól érezze magát kedvencünk, temérdek jutalomfalatot kell vennünk neki, és minden héten új játékkal kell meglepnünk. Persze, ha valakinek az ajándékozás a szeretetnyelve, akkor nehéz ezt a pénznyelő szokást elhagyni, de biztosíthatjuk, hogy kedvence nem fog megharagudni, ha néha a boltban hagyja a kinézett játékot. A kutyáknak inkább a tettek jelentik az igazi törődést. A közösen töltött idő, a közös játék, a mentális és fizikai energialevezetéssel járó feladatok. Az ebek általában szeretnek gazdájuk közelében lenni, így ne felejtsük el a közös pihenést se.

Játék nélküli játékok

A történethez hozzá kell tenni, hogy vannak kutyafajták, akik lehet, hogy jobban élvezik a frizbizést vagy a labda visszahozását. De ennek ellenére velük is ki lehet próbálni ezeket a játékokat, lehet, hogy élvezni fogják, és így a változatosság kedvéért belekerülhetnek a játék nélküli játékok is a repertoárba. Mindenki emlékszik gyermekkora szeretett játékaira. Most nem a plüssökre, kisautóra vagy babára gondolunk, hanem azokra, amik egy kicsit több mozgást igényeltek, a bújócskára és a fogócskára. Bizony, újra élhetjük a kiskori kalandokat kedvencünkkel, hiszen ezek a játékok a kutyák számára élvezetesek lehetnek.

Bújócska

Nem kell nagyon nehéz dologra gondolni, ha bújócskázni szeretnénk kedvencünkkel. Kezdjük bent a lakásban (vagy egy kisebb területen), hogy ráérezzen a játék ízére. Ehhez a játékhoz (és egyébként is) érdemes lehet megtanítani kedvencünknek a marad parancsot, hiszen anélkül elég nehézkes elbújni. Játszhatjuk többen is, vagy csak kettesben a kutyussal, mindenképp jó móka lehet.

Valahova ültessük le kutyánkat, és mondjuk neki, hogy marad. Vegyünk magunkhoz egy marék jutalomfalatot (hiszen az extra motiváció soha nem árt), majd bújjunk el valahová. Kezdjük egy kicsit egyszerűbben, és ha látjuk, hogy  érti a játékot, akkor nehezítsünk rajta. Amikor elbújtunk, akkor hívjuk, és ha megtalált minket, akkor örüljünk neki, és ajándékozzuk meg egy jutalomfalattal. Így nemcsak a kapcsolatot építjük kedvencünkkel, a behívást is gyakoroljuk, így játékos módon tanul.

Fogócska

A fogócska házon belül annyira nem élvezetes, de egy üres kutyafuttatóban vagy a kertben már több mókával jár. Igazából ez se nagy ördöngösség, de van egy-két dolog, amire érdemes figyelni. Az egyik legfontosabb, hogy ne kergessük a kutyánkat, hanem törekedjünk a dinamikus, oda-vissza kergetésre. Tehát legyen meg a „megvagy” pillanata, és cserélődjenek a szerepek. A közös futás és játék erősíti a kapcsolatot, de ha csak mi kergetjük, akkor lehet, hogy berögzül neki a következő: „ha felém jön a gazdi, akkor el kell szaladnom”. Természetesen nem ennyire drasztikus a helyzet, de egy eb könnyen megtanulhatja a nemkívánatos dolgokat is, főleg, hogy a testbeszédből értenek leginkább.

A fogócska tehát nem nehéz még kutyával együtt sem. Érintsük meg kedvencünket, majd szaladjunk el egy random irányba. Ha beért minket, akkor változtassunk irányt. Jobb, ha ő kerget minket, mintha mi kergetnénk őt, de ha meg akarjuk változtatni a szerepeket, rövid ideig azt is lehet, hiszen úgy marad élvezetes a játék. Vannak ebek, akik előszeretettel kapkodnak ilyenkor a gazdájuk bokája felé, nem erőszakosságból, hanem játékból. De ez mégiscsak egy nem kívánt viselkedés, ezért ilyenkor csalhatunk egy kicsit a játék nélküli játékok szabályában, és bevethetünk egy húzós játékot, kötelet, amit ilyenkor elkaphat. Ha még így is bokára megy, akkor álljunk meg és hagyjuk abba a játékot, vagy fejezzük ki a fájdalmunkat, hogy tudja, ez a játékmód túlmegy a határokon.

Miért nem ajánljuk a birkózást

Sokan ajánlják a birkózást, de mi óva intenénk azokat, akik ezzel szemeznek. Természetesen nagyon szórakoztató lehet kedvencünk számára, viszont könnyedén átfordulhat agresszívabb játékba, ami egy emberre már veszélyes lehet.

Bár a birkózós játék kutyák és emberek között szórakoztató lehet, érzelmileg felfokozott állapotot okozhat, ami gyakran a gátlások hiányához vezet, és ilyenkor történhet meg a baj-még jó kutyákkal és jó emberekkel is.

–figyelmezteti olvasóit Karen B. London, PhD, CAAB (Certified Applied Animal Behaviorist) és CPDT-KA ( Certified Professional Dog Trainer ) képesítésekkel rendelkező szakember

Mindennek ellenére ideális esetben mindenki maga ismeri legjobban a kutyáját. Ha valaki már évek óta gond nélkül birkózik kedvencével, és sikeresen megtanította neki, hogy kivel lehet és kivel nem lehet ilyet játszani, akkor az ne hagyja abba csak azért, mert általában nem ajánlott, bár jobb, ha ezek után óvatosabban közelíti meg ezt a fajta interakciót. Minden kutya-gazdi kapcsolat más, így mindenkinek megvan a saját tapasztalata. Fontos, hogy felelősségteljesen játsszunk kedvencünkkel, és megtanítsuk neki, hogy milyen játékstílus engedélyezett. A megfelelő játék nélküli játék kiválasztásánál az is fontos, hogy ne erősítsünk rá viselkedési problémákra. Mindig mérlegeljünk. Ha mondjuk kedvencünket próbáljuk leszoktatni arról, hogy megkergesse a postást, akkor lehet, hogy nem éppen a fogócska a legjobb választás számára.