hirdetés

Jön a kutyajogsi. De mire lesz elég? Márton Attila különvélemény

Márton Attila, 2021. április 8

Időről időre felröppen az ötlet, hogy nyugati példa alapján végre idehaza is legyen egy rendszer, amely felkészíti a gazdikat a kutyatartás mindennapjaira. Biztosítja, hogy rendelkezésükre álljon mindazon tudás, ami ilyenkor elvárható. Ez most megérkezett.

hirdetés

Ősztől jön a gazdijogsi névre keresztelt magyar változat. Formálva ezáltal a kutyatartási kultúrát, segítve a felelős állattartás fejlődését. Az oktatás online lesz és (a kezdetekben) önkéntes. De mire lesz elegendő ez a rendszer? Hoz bármi megoldást, előrelépést?

A változás szele?

Az nem kérdés, hogy változásra szükség van. Szeretjük magunkat olyan nemzetnek kikiáltani, amely imádja az állatokat, a kutyákat főleg. Ha ez tényleg így lenne, nem lenne ennyi zsúfolásig megtelt menhely. Nem lennének ilyen magas számban elkövetett állatbántalmazási ügyek, valamint nagyon sokan felfognák azt is, hogy a faj (és adott esetben a fajta) igényeit ki nem elégítő tartási körülmények is állatkínzásnak számítanak.

Tehát, egy elhízott kutya nem annak a jele, hogy mennyire szeretik, hanem pont az ellenkezőjének tanúbizonysága. Ahogy mondani szoktam, nem az állatokat szeretjük, hanem állatot tartani szeretünk. Ha ez nem így lenne, az állatvédelmi problémák elleni harc sem tűnne szélmalomharcnak már jó pár évtizede.

A kutyák túletetése is lehet állatkínzás.

Ez így azért mégsem lesz jó…

A bejelentéssel kapcsolatban sok kritikát és jó pár, egyáltalán nem támogató véleményt láttam.

Például azt, hogy miért szól bele az állam ebbe is. Azért, mert feladata lenne a társadalmi problémák kezelése. Nem mindent a szűkös és egyre jobban limitált erőforrásokkal bíró civil szférára kell rátolni.

Felmerült az is, hogyan lehetne egy online képzés hatékony, mivel a résztvevők gyakorlatban nem foglalkoznak magával az egyeddel, így az egész abszolút értelmetlen. Egy adott kutyával való foglalkozás, annak megismerése és megtanítása az alapvető dolgokra, megoldott dolog: ott vannak a kutyaiskolák. Viszont vannak olyan alapvető, egyetemleges információk, amelyeket nem ott kapunk meg. Számos olyan elméleti tudás van, amelyeket szükséges lenne elsajátítani.

A leggyakoribb és legmarkánsabb ellenérzés a programmal kapcsolatban az, hogy túl sok mindenre úgysem lesz jó, hiszen pont azok nem fognak beiratkozni rá, akiknek a legnagyobb szüksége lenne erre. Ráadásul úgy, hogy a képzésben való részvétel önkéntes.

Így tartunk kutyát

Hiszem azt, hogy emberek sok esetben nem azért tesznek helytelen dolgokat, mert szánt szándékkal ártani akarnak. Hanem mert nem tudják azt, hogy hogyan csinálják jól. Nekik kell segítség. Számukra meg kell adni a lehetőséget arra, hogy gyarapítsák tudásukat.

Ehhez az is kell, hogy az egyén felismerje és bevallja saját magának, hogy van hová fejlődnie. Ha ez pedig megvan, akkor kell az, hogy rendelkezésre álljon számára az a forrás, ahonnan a tudást magába szívhatja. Mint például egy átfogó képzési program, amely a legalapvetőbb dolgokat megtanítja. Mert sok esetben már az alapok hiányosak.

Mindenkinél más működik

Aki nettó pszichopata és élvezetét leli abban, ha másoknak fájdalmat okoz, mások élete felett irányítással van, annál ez úgysem fog működni. De nem lehet azt mondani, hogy csak azért, mert egy alapvető tudást átadó képzési program rájuk nem lesz kihatással, ezért azt felejtsük is el. Hiszen másoknak – és szerencsére valószínűleg ők vannak azért többen – egy ilyen képzési program hasznos. Ez pedig végül az általuk tartott kutyák hasznára válhat.

A társadalmi szintű változás egy rendkívül összetett folyamat eredménye. Nehezen kiszámítható, nehezen kontrollálható. Nem szabad azt feltételezni, hogy egyetlen egy dolog, ha megvalósul, onnantól kezdve másnap reggel egy új világra ébredünk. Egy társadalom – és a benne élő, egymástól sok mindenben eltérő személyek – változásához különféle, mindenkire máshogy ható tevékenységek összessége szükséges.

Nem, nem a gazdijogsitól fog eljönni a Kánaán és egy varázsütésre eltűnni oly’ sok probléma. Viszont fontos tényező lehet abban, hogy egy idő után – és itt beszélhetünk akár évekről is – azt tudjuk mondani, kézzel fogható változás történt az állatjóllét milyenségében. Ez csak egy elem. Egy hozzávaló. És ha jól van megcsinálva, van létjogosultsága és haszna.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
További cikkeink

Keresés az oldalon