hirdetés

Amikor a kutyád a legjobb barátod: biztosan jó ez neked?

Ferenczi Deborah, 2021. augusztus 2

„A kutya az ember legjobb barátja” hallhattad már milliószor. Hiszen nem csap be, nem ver át, nem hagy el, hanem szeret és egész életében hűséges hozzád. De vajon jó az, ha ténylegesen a kutyád a legjobb barátod? 

hirdetés

Emberként rengeteg hibát követünk és tűrünk el. Sok esetben olyan mély csalódásokat, töréseket szenvedünk el, hogy elveszítjük az embertársainkba vetett bizalmat. Ebből az okból kifolyólag inkább az állatokhoz való ragaszkodást választjuk, mintsem az emberi kapcsolatok ápolását. 

Amikor a kutya a leghűségesebb társ

Érthető, ha úgy érezzük, a kutya a leghűségesebb társ. Nincs meg annak a kockázata, hogy esetleg csalódunk benne. Az adott állat egy stabil pont az életben, aki egész életünk során feltétlen ott lesz, és folytonosan önzetlenül szeret. Nyilvánvaló, hogy sokkal jobban ragaszkodik az ember egy olyan teremtményhez, akiben tudja, hogy maximálisan megbízhat. 

Miért a kutya a legjobb barát?

Valójában számos oka lehet ennek a jelenségnek. Elsősorban az, hogy már szinte családtagnak számítanak. Sőt, sok ember úgy ragaszkodik a kutyájához, mintha csak a saját gyermeke lenne. Egy állat jelenléte messzemenőkig növeli az életszínvonalat. A kutya megvigasztal, ha szomorú vagy. Megnyugtat, ha szükséged van rá. Minden egyes nap olyan örömmel vár haza, ami egészen emberfeletti. Sosem ráz le, mindig ott van, mikor szükség van rá. Annak ellenére, hogy nem beszél, mégis komoly érzelmi támogatást nyújt már csak a puszta jelenléte is. Biztonságot és önzetlen szeretetet ad, mely folytonosan arra engedi asszociálni az embert, hogy a szeretetnek e fokát kellene megélni minden kapcsolatában.

Ebben nem csalódsz. Nem beszél, hát nem is hazudik, nem ígér, mégis odaadja mindenét, nem szól, mégis többet mond, mint amit valaha ember mondott.” (Fekete István)

Jó-e az, ha a kutya a legjobb barátod?

Nyilván a fent említett szempontokat figyelembe véve maradéktalanul érthető, ha egy ember szinte már jobban ragaszkodik az állatához, mintsem embertársaihoz. Ugyanakkor nem felejthető el, hogy a kutya bármennyire is hűséges társ, nem képes maximálisan kitölteni azon szociális igényeket, melyek az egészséges létben való megmaradáshoz szükségesek. Nagyon sok pozitív és egyben jellemformáló ereje van a kutyatartásnak. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy megmaradjon az egészséges egyensúly. Annak ellenére, hogy lehetséges az, hogy valaki jobban kedveli az állatok társaságát, próbáljon meg mínőségi viszonyokat ápolni embertársaival is. 

Sosem szabad azt hagyni, hogy elszakadjon az illető a társadalomtól és csak a kutyájával töltsön ídőt.

Nem szabad elszeparálódni a külvilágtól

Az ember alapvetően társas lény. Szüksége van közösségi interakciókra, emberekkel való érintkezésre, szocializációra. Amennyiben ez nem történik meg rendszeres jelleggel, idővel teljesen elszeparálódik a társadalomtól. Gyakorta előfordul, hogy az érintett sokkalta inkább kedveli egy állat társaságát, mintsem egy embertársáét. Természetesen érthető, hogy az állatokba vetett hite nem tört meg, így inkább az ő irányukba invertálódik. De szükségszerű az egészséges egyensúly megtartása. 

Mindent összevetve az, hogy a kutya az ember legjobb barátja, egy alapjában véve jogos felvetés, pláne ha olyan szeretetteli kapcsolatról van szó, mely kölcsönös rajongáson és komoly ragaszkodáson alapul. Ugyanakkor elképesztően fontos, hogy ne szeparálja el magát senki a társadalmi érintkezésektől. Tartsa meg az egészséges egyensúlyt és legyen inkább társa a kutyus abban is, ahogyan szociális életet él. Valóban a leghűségesebb társ az állat, de legalább ennyire kell értékelni a mínőségi embertársi kapcsolatokat is.

(Képek: Getty Images Hungary)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon