Így tudod ellenőrizni, hogy eredeti-e a kutya törzskönyve

Számos kutatásból és felmérésből kiderült már, hogy a magyar egyértelműen kutyatartó nemzet. És szerencsére az is világosan kitűnik, hogy bár van még mit csiszolgatni a felelős kutyatartásról szóló elképzeléseinken, egyértelműen pozitív irányba haladunk. Ha pedig a felelős kutyatartás kerül terítékre, és a leendő gazda úgy dönt, hogy fajtatiszta kedvencet szeretne, akkor először is ki kell választania azt a tenyésztőt, akiben megbízik. Számos szempontot figyelembe kell vennie ennek a folyamatnak a során, az egyik egyértelműen a kutya számára kiállított dokumentumok megléte és persze eredetisége.

A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségének (MEOESZ) irodavezetője, Árkossy Beatrix volt a segítségünkre abban, hogy pontosan tisztázzuk a téma fogalmait, és meghatározzuk, mely szempontok alapján tudjuk eldönteni, eredeti-e a kutya törzskönyve.

Mi az a MEOESZ?

Jelen cikkünk az abszolút kezdő kutyásoknak is szeretne támpontot adni, így először is lássuk, hogy pontosan mi az a MEOESZ.

A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) az FCI-nek (Nemzetközi Kinológiai Szövetség), az egyik legnagyobb nemzetközi ebtenyésztő egyesületnek egyetlen hazai tagja. A tagok, vagyis az FCI-hez tartozó egyesületek követik az FCI szabályait, fajtaszabványait mind a tenyésztés, a regisztráció, a kutyanevek, a kiállítások és a bírák esetében is.

Feladatuk tehát az, hogy összefogják és támogassák a tenyésztők munkáját, ezzel biztosítva a hivatalosan is elfogadott kutyafajták jövőjét. A teljesség igénye nélkül tenyészszemléket, tanfolyamokat, kiállításokat, versenyeket szerveznek, származási igazolást állítanak ki, és regisztrálják az új almokat, kutyákat, kenneleket.

A különbség a törzskönyv és a származási igazolás között

Árkossy Beatrix kiemelte, hogy mielőtt belevágunk a téma sűrűjébe, néhány alapfogalmat mindenképpen szükséges tisztázni, ugyanis a hétköznapi nyelvben a törzskönyv másabb jelentést kapott. (Ennek ellenére a címet és a bevezetőt megtartottuk, ezzel segítve azokat, akiknek elsőre a származási igazolás kifejezés nem mond sokat.)

„A törzskönyv egy adatbázis, melyben az összes, azonos fajtába tartozó kutya adata szerepel. Ez a MEOESZ esetében egy informatikai adatbázis. Míg a származási igazolás az adott egyedre vonatkozó adatok lenyomata a törzskönyvből. Tehát amit az új tulajdonos a tenyésztőtől megkap, az a származási igazolás.”

Ezeknek az adatoknak kell feltétlenül szerepelnie a származási igazoláson

• a kutya neve;
• fajtája;
• születési ideje;
• törzskönyvi száma;
• chipszáma;
• a tenyésztő neve és címe.
• Amennyiben az adott fajtában fontos a szőrzet színe és hossza, akkor ezek is.
• A kutya ősei 4 generációra visszamenőleg. Ez akkor érvényes, ha a törzskönyv zárt. Ha a törzskönyv nyitott, nem feltétlenül szerepel a 4 generációban mindenhol adat. (Manapság a legtöbb törzskönyv nyitott, ami azt jelenti, hogy az idők során bizonyos nyilvántartott fajtajellegbeli tulajdonságú és termelőképességű állatok felvehetők, függetlenül a származásuktól.)
• A kiállított származási lapon szerepel még továbbá az FCI és MEOESZ, valamint az adott fajtagondozó logója.

„Minden más, hazánkban esetleg törzskönyvet vezető szervezet által kiállított származási igazolásról hiányzik a MEOESZ- és az FCI-logó. Tekintettel arra a tényre, hogy az FCI-nek országonként csak egy szervezet lehet tagja, hazánkban pedig ez a szervezet a MEOESZ” – hívta fel a figyelmet erre a fontos adalékra Beatrix.

Ezekre figyeljünk a dokumentum átvizsgálásánál

„Az általunk kiállított származási igazolás vízjellel ellátott nyomtatvány, melyre a nyomtatás során olyan számok is felkerülnek, melyeket nem lehet meghamisítani. Ezeket azonban a vásárlók nem tudják ellenőrizni. Ami feltűnő lehet, ha a dokumentumot a gazda lelaminálva kapja meg. Ilyet ugyanis mi nem csinálunk, és a tenyésztőink sem, hiszen a származási igazolás 2. oldalára kerülnek majd fontos bejegyzések, vagy a MEOESZ, vagy a fajtagondozó által. Ilyen például az új tulajdonos bejegyzése, munkavizsgák, tenyészszemle-eredmények vagy egészségügyi szűrések eredményei.” Ezt az alábbi, a 2-es számú mellékleten láthatjuk is.

Továbbá Beatrix felhívta a figyelmünket még egy nagyon érdekes dologra. Ha a származási lapon az első ősi sorban, a szülőknél, a nevükön és a törzskönyvi számukon kívül más adat nem szerepel, ez nagyjából azt jelenti, hogy a két szülő nem vett részt semmilyen megmérettetésen, csak a tenyészszemlén.  Ilyen esetben érdemes megkérdezni a tenyésztőt ennek okáról.

A 3-as számú, alábbi mellékleten bekarikázva láthatók a két szülő neve alatt szereplő rövidítések. Az apa több ország championja, kiállításokon győztes címeket kapott. Emellett terelő munkavizsgát is tett, és 11 egészségügyi szűrés eredményét is feltüntették a neve alatt. Az anya nemzetközi szépség championátussal rendelkezik, 6 ország championja, ami rengeteg győztes címmel elérhető eredmény. 10 egészségügyi szűrés eredménye is látható a neve alatt.

Miről ismerhetünk fel egy felelős, megbízható tenyésztőt?

Erre a kérdésünkre Beatrix így válaszolt: „Fontos lenne, hogy a vásárlók nagy körültekintéssel válasszanak kennelt. Kérjék el a tenyésztőtől a szülő származási igazolását, kérdezzenek rá a párosítás céljára. Kérdezzék meg, milyen eredményei, szűrései vannak a szülőknek, és ne sértődjenek meg, ha a tenyésztő is feltesz nekik néhány kérdést!

Hiszen a tenyésztő életében két nagyon fontos pillanat létezik. Az első, amikor megtervezi a párosítást, a második, amikor kiválasztja a kiskutya leendő gazdáját. A tudatos és jó tenyésztő mindig felméri a leendő gazdát, hogy összeillik-e a kölyökkel, hiszen a cél az, hogy 12-15 évig éljenek együtt egy boldog ember-kutya kapcsolatban.”

Ha tehát azt érzed, hogy a vásárlást erőlteti, sürgeti a tenyésztő, az mindenképpen árulkodó jel lehet. Bizonyos esetekben az is megesik, hogy a tenyésztő úgy ítéli meg, hogy a fajta és a leendő gazdi nem lennének kompatibilisek – mindenféle személyeskedés nélkül –, így nem ad el az adott személynek kiskutyát. Ha a beszélgetés, ismerkedés során úgy érzed, hogy valami nem stimmel a tenyésztővel vagy a kennellel, érdemes lehet tanácsot kérni egy hozzáértő személytől, vagy más tenyésztőkkel is megismerkedni, hogy legyen viszonyítási alapod. Ahogy Beatrix is kiemelte, körülbelül 15 évre kötelezed el magad, így egy ilyen döntést semmiképpen sem szabad elhamarkodni vagy meggondolatlanul meghozni.

(A nyitóképen két ausztrál juhászkutya látható gazdájukkal. Fotó: Az Én Kutyám)