hirdetés

„Nem hiszem, hogy elismert kutyafajta lesz a sinka”: interjú Korózs Gáborral, a MEOESZ új elnökével

Beszterczey Judit

2023. március 21 - Képek: Kiss Marietta Panka, Füzesabonyi Állatvédelmi Alapítvány, Getty Images Hungary

Elkötelezettség, hagyománytisztelet és fejlődés. Nem kell bemutatni Korózs Gábor küllembírót és komondortenyésztőt a kutyás társadalom számára, akit januárban elsöprő többséggel választott elnökké a MEOESZ közgyűlése. Korózs Gábor néhai fivére, Korózs András helyét veszi át az elnöki poszton.

hirdetés

Nagyinterjút adott oldalunknak a MEOESZ (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Szövetsége) új elnöke. Korózs Gábor kendőzetlen őszinteséggel beszélt a szövetség megoldandó feladatairól, a közeljövő kihívásairól, a magyar kutyafajták nemes ügyéről. De olyan kényes témákba is belementünk, mint a designer kutyák kérdése, s persze a sinka és a rövid lábú erdélyi kopó ügye is napirendre került.

Korózs Gábor, a MEOESZ új elnöke. /Fotó: Kiss Marietta Panka

– Elsöprő többséggel választották meg a MEOESZ elnökének január 11-én. Milyen programmal győzte meg a közgyűlést?

– Több szegmense van a sikeremnek. Nagyon közel van még időben a bátyám halála, hiszen a MEOESZ korábbi elnöke, Korózs András november 10-én hunyt el. Sokat nyomott a latba fivérem, a néhai elnök 16 éves munkássága a MEOE élén, az, amit tett az itthoni kutyázásért. Tehát egyfajta érzelmi kötődés, szimpátia is volt a háttérben, hogy a közgyűlés nekem szavazott bizalmat. Másrészt a közgyűlés tisztában van vele, hogy András elnöksége alatt folyamatosan a háttérből támogattam a munkáját, szervezőként, küllembíróként és tenyésztőként is. Egyfajta szürke eminenciás lettem a magyar kutyás társadalomban. Amikor Andrást elnöknek választották, én ugyan minden vezetői pozíciómról lemondtam, de mindig ott álltam a háttérben.

Harmadrészt, mivel komoly rálátásom van a MEOESZ működésére, ismerem a múltat és a jelenlegi helyzetet. Valamennyi szakágra, területre vonatkozólag fel tudtam vázolni az elképzeléseimet. Meg tudtam szólítani a helyi szervezeteket, a fajtaklubokat, konkrét elképzeléseim vannak a MEOESZ égisze alá tartozó sportszövetségek számára. Szót értek a vadászkutyásokkal, hiszen fiatalon vadászkutyákkal foglalkoztam. Mivel komondortenyésztő vagyok, ezért remek a viszonyom a magyar kutyásokkal, úgyhogy a közgyűlés valamennyi résztvevőjének pontos és fajtaspecifikus iránymutatást tudtam adni az elképzeléseseimről.

– Mi a legfontosabb programja és teendője a közeljövőben?

– Nem szeretnék mindenbe belekapni, úgyhogy kezdem a legelső és legfontosabb feladatommal: saját székházra és rendezvényhelyszínre van szüksége a MEOESZ-nek. A jelenlegi székházunk, ahol évtizedeken át működött a MEOESZ, az Alpha-Vet Kft. tulajdonában van, és rendkívül jó kondíciók mellett bérelhettük. Azonban két évvel ezelőtt lejárt a partnerkapcsolatunk, és üzleti alapon újítottuk meg a szerződésünket. Ekkor jött be a képbe a pandémia, majd a gazdasági válság, és sajnos számunkra magas a székház bérleti díja. Az égbe szökő fűtésszámláról nem is beszélve, úgyhogy vagy home office-ban vagy télen nagykabátban dolgoztak a kollégáink. A MEOESZ-nek van egy saját tulajdonú budai székháza is a Tétényi úton, ezt szeretnénk felújíttatani, amely természetesen ugyancsak horribilis összeg lesz.

András munkáját folytatva szeretném az egyesület digitális fejlesztéseit tovább folytatni, akár kiállítási vonalon a bírálat bonyolításában, akár a szövetség adminisztrációjában vagy a törzskönyvezésben, ügyintézésben.

Fontos továbbá a MEOESZ alapszervezeteinek a stabilitása, és az egyes fajták klubrendszerének a további erősítése, ugyanis a fajtaklubok szerepe igencsak felértékelődött. Fontosnak tartom továbbá a kutyás sportok támogatását, legyen szó a teljesség igénye nélkül az agilityről, az agárfuttatásról vagy az ügyességi sportokról. Valahol erről is szól manapság a kutyázás: az ember és a kutya társkapcsolatáról. A kutyatenyésztés pedig idézőjelben kiszolgálja a kutyás sportokat, olyan idegrendszerű és egészségi állapotú kutyákkal, akikkel lehet sportolni vagy alkalmasak munkakutyának.

– A januári megválasztását követően február 13 és 16 között rendezték meg a Winter Dog Showt a FeHoVa-n. Milyen érzés volt elnökként debütálni?

– Halálra izgultam magam, de szerencsére kívülről semmi se látszott, majd a legelső nap középére megnyugodtam. Hozzáfűzném, hogy 2001 óta minden második évben én vagyok a főrendezője a szilvásváradi CACIB-kiállításnak, amely kétévente az ország egyik legnagyobb kutyás rendezvénye. Évtizedek óta létezik a szokványos kiállítási stábunk, gördülékenyen lezajlott ez a nemzetközi kutyakiállítás. Szeretnék köszönetet mondani az úgynevezett háttérembereknek, hogy kirázták a kisujjukból ezt a kiállítást. Külön köszönet illeti dr. Jakkel Tamást, a Winter Dog Show vezetőbíróját, aki nem mellesleg az FCI elnöke.

Ugyanakkor érzelmileg nagyon nehezen éltem meg a legelső kiállításomat, hiszen nagyon hiányzott a néhai elnök, a bátyám.

Kialakítottunk a verseny területén egy Korózs András-emlékhelyet, és erőt adott, amikor naponta többször elmentem mellette. Bár szívfájdalom, hogy tenyésztőként már nem léphetek a ringbe a kutyáimmal, de én már András elnöksége alatt is távol tartottam magam tenyésztőként az itthoni kiállításoktól, kizárólag külföldre mentem kiállítani. Elnökként teljesen egyértelmű, hogy Magyarországon már nem állítok ki.

-Idén májusban Dániában tartják az Európa Kutyakiállítást. Azonban az ottani törvények alapján 10 kutyafajta nem tenyészthető Dániában, és így nem is nevezhetők be az ottani kiállításra. Magyarországon viszont júniusban megrendeznek egy olyan eseményt a Budapest Grand Prix keretén belül, amely során annak a 10 kutyafajtának a bírálatát is elvégzik, amelyek nem vehetnek részt a dániai Európa Kutyakiállításon. Hogy jöhet létre az, hogy bár az FCI elismer 10 kutyafajtát, ezeket Dániában nem lehet tenyészteni, kiállítani?

-Nevezzük mindezt sötétzöld kampánynak. A helyi állatvédők ténykedése nyomán Dániában betiltottak 10 olyan kutyafajtát, mint például az argentin dog, az amerikai staffordshire terrier, a tosa inu vagy éppen a kaukázusi juhászkutya, tehát nagyon értékes genetikájú fajtákról van szó. Nyilván ezeket a kutyafajtákat kiállítani se lehet Dániában. Mindez egy adott ország hatáskörébe tartozik, hogy betiltanak-e egy adott kutyafajtát. Ennek a 10, az Európa Kiállításról diszkvalifikált kutyafajtának itt Budapesten rendezünk egy kiállítást, egy nemzetközi Grand Prix CACIB-kiállítás keretén belül.

Fotó: Kiss Marietta Panka

Továbbá ugyancsak saját kezdeményezés, hogy ezen a rendezvényen belül tartunk egy olyan kiállítást is – persze teljesen elkülönítve –, amelyen az FCI elismerésre váró kutyákat állíthatják ki, ilyen például a moszkvai őrkutya. Hozzáteszem, bár nem divat most az oroszokat dicsérni, de rendkívül komoly az orosz kinológia, nagy tradíciókkal rendelkező kutyás nemzetről van szó, már az orosz cár udvarában is ott voltak az orosz agarak.

– Ha már itt tartunk: az egyik legmegosztóbb téma a kutyás társadalomban a designer kutyák kérdése. Mit gondol róluk, Elnök Úr?

– Már vártam ezt a kérdést. A designer kutyák létét egy reklámfogásnak tartom. Nem vonom kétségbe, hogy aranyos családi kedvencek, viszont a fajtatiszta tenyésztéshez semmi közük nincs. Én az internet, az online világgal hozom összefüggésbe a designer kutyák elszaporodását és népszerűségét. Amennyiben évtizedekkel ezelőtt egy kicsi közösségben véletlenül vagy akár tudatosan alom született, mondjuk egy uszkár és egy schnauzer párzásából, senki se tudott róla. Azonban az internet térhódításával, a celebek ténykedésével, és a designer kutyák hangzatos elnevezéseivel futótűzként terjedt el ez a divat. Természetesen sokan meglátták benne az üzletet, és azóta borsos áron lehet hozzájutni ezekhez a „poo” és „doodle” kutyákhoz.

Labradoodle.

Mivel a designer kutyák esetében egy-két generációról beszélünk, esélyük sincs, hogy elismert fajták legyenek. Ahhoz, hogy elismerhessenek egy kutyafajtát, több évtizedes múltja kell hogy legyen, stabil genetikával és vérvonallal. A designer kutyák egyszerű keverék kutyák, ráadásul idegen fajtákat párosítunk össze. Az uszkár eredetileg vadászkutya, igaz, hogy évszázadok óta társasági kutyaként tartják. Ezt összepárosítani mondjuk egy máltai selyemkutyával olyan szempontból sem veszélytelen, hogy vajon melyik felmenő tulajdonságai és genetikai háttere tükröződik majd a kölykökön? Mik lesznek a viselkedési normái?

Becsapásnak érzem a designer kutyák létét, a gazda zsákbamacskát vásárol.

Míg egy vizsla vásárlásakor tudható, hogy alkalmas lesz fácánvadászatra, egy szánhúzó kutyával jó lesz téli sportokat űzni, addig egy designer kutyakölyökről se a habitusát, se az idegrendszerét, se a genetikáját, se a fizikai állapotát nem lehet tudni.

– Beszélgessünk a magyar kutyafajtákról, nemzeti büszkeségeinkről! Az utóbbi tíz évben mind a MEOESZ, mind a magyar kormány rendkívüli munkát fektetett abba, hogy visszakerülhessenek méltó helyükre a magyar kutyafajták. Nagyon tudatos munka folyik rehabilitálásuk körül, és hungarikumokká is nyilvánították őket.

– Örülök a kérdésnek, de hozzá kell tennem, csupán nagyon kevesen tudják, hogy 10 magyar kutyafajtánk van, hiszen a fehér puli önálló fajta, tehát két pulifajtánk is van. A Hungarikum Bizottság 2017 márciusában jelentette be, hogy 9 magyar kutyafajtát a hungarikumok sorába emel. Ezek rendkívüli alkalmazkodóképességükkel bizonyították és bizonyítják ma is, hogy helyük van a nemzeti értékek között. Összesen 85 hungarikumunk van, ennek az egytizede magyar kutyafajta. Óriási elismerésnek tartom mindezt a magyar állam részéről, amely hatalmas erőket mozgat meg a magyar kutyafajták érdekében anyagilag, tudományosan és marketing terén is.

Tudni kell, hogy a 9 magyar kutyafajta esetében a MEOESZ-nek nincs beleszólása a tenyésztésbe. Állami felügyelet alatt állnak, a minisztérium és a NÉBIH mint tenyésztés felügyeleti szerv alá rendelve. A magyar kutyafajták tekintetében a MEOESZ-nek feladata segíteni az államot például a törzskönyvezésben, a származás igazolásában, akár a versenyeztetésben, a szűrésekben vagy a versenybírálatokban. A származási lap, amiket mi állítunk ki, természetesen államilag és nemzetközileg is elismertek.

Az viszont világszerte egyedülálló, hogy ilyen szigorúan felügyeli az állam a magyar kutyafajtáinkat. További hatalmas újdonság, hogy a magyar kutyafajták esetében valamennyi kiskutyánál géntesztet végeznek vérvizsgálattal, esetleg nyálmintával. Mind a kiskutyáról, mind az apáról és az anyáról leveszik a vért, amely bekerül egy hatalmas adatbázisba. Az adatbázis révén visszakereshető a kutya genetikája, vérvonala. Ezt a génvizsgálatot száz százalékban a magyar állam végzi, ingyenesen. Néhány napon belül elvégzik a génvizsgálatokat a NÉBIH-laborokban, és az eredmény eleve a törzskönyvezési osztályunkra érkezik. Ezeknek a magyar kutyafajtáknak gyakorlatilag száz százalékosan stabil a származási biztonsága és a törzskönyvezési biztonsága a géntesztek révén. Mindez a lehető legprecízebben biztosítja a tenyésztés tisztaságát a magyar kutyák esetében. Hamarosan pedig egy komplett géntérképet tár a MEOESZ és a Magyar Állam az érdeklődők elé, mind a kilenc – vagy inkább tíz magyar kutyafajtánknak elkészítettük a teljes géntérképét.

Fotó: Kiss Marietta Panka

– Maradjunk a magyar kutyafajtáknál! Örök téma, hogy lesznek-e újabb magyar kutyafajtáink, nevezetesen a sinka és a rövid lábú erdélyi kopó kérdése.

– Nem szeretném kiverni a biztosítékot, de ennek a két kutyának a helyzete engem a designer kutyákéra emlékeztet: ha nincs az internet, meg a közösségi média, senki se hall róla, és nem izgatná a legendájuk a közvéleményt. Ami a rövid lábú erdélyi kopót illeti, sajnos nagyon gyorsan le tudom zárni a témát: kihaltnak tekinthető. A rövid lábú erdélyi kopó kérdését folyamatosan napirenden tartja a hivatalos kopó klubunk, elismerjük, és sztenderdje is van, ugyanakkor évek óta nem született ilyen alom Magyarországon. Bár a rövid lábú erdélyi kopót nem ismeri el az FCI, a szövetségünk úgy döntött, hogy mi igen, és nemzeti fajtaként nemzeti törzskönyvet kap. Tudomásunk szerint négy ilyen kutya él az országban, amelyik belefér ebbe a sztenderdbe, ők valamennyi MEOESZ-rendezvényen ingyen vehetnek részt. Ugyanakkor új almokról nem tudunk, tehát sajnos kihalt fajtáról kell beszélnünk.

– Lesz-e elismert magyar kutyafajta a sinka?

– Rengeteget foglalkozik a MEOESZ a sinkával, én magam is éveket fordítottam a fajta felderítésével. Két éven át próbáltuk felmérni az állományt és egy alapbázist létrehozni. Bár most sok kutyakedvelő beszél a sinkáról mint lehetséges magyar kutyafajtáról, szerintem alulról jövő, tenyésztői kezdeményezésként kellene felkutatni és elfogadtatni a sinkát, nekik kéne munkát tenniük bele. A sinkát az ’50-es, ’60-as és ’70-es években hozták létre a magyar pásztoremberek, méghozzá úgy, hogy a magyar terelőkutyákat német juhászkutyával fedezték be. A pontosság kedvéért mondjuk el, hogy a német juhászkutya eredetileg terelőkutya, s később lett belőle őrző-védő, szolgálati kutya.

Sinka /Fotó: Füzesabonyi Állatvédelmi Alapítvány

Amikor létrejött az Alföldön a legelső úgynevezett sinka-alom, a MEOESZ pontosan tudja a gazda nevét, az alom sorsát. Tudjuk, hogy törzskönyvezett németjuhász fedezőkan volt az apa, még szőrmintát is tettünk el. Tehát tudatos tenyésztői munka állt a legelső alom létrehozása mögött, de az idő múlásával lassan elveszítjük az információkat. A sinka célja egy nagyon stabil terelőkutya létrehozása volt, amit magyar szürkemarha terelésére hoztak létre. Később hasonló sinka-almokat hoztak létre Szeged alatt, Kecskemét környékén és a Hajdúságban.

A tradicionális tudással rendelkező gulyások és pásztoremberek nagyon szoros szelekcióval egyetlen típusra szelektálták ezeket kutyákat, amelyeknél az elsődleges cél a munkakészség volt, nem pedig a küllem. Sőt, még olyan szelekciót is végrehajtottak, hogy gulya vagy nyáj mellett dolgozik-e az adott példány. Maga a sinka név is onnan ered, hogy gyér és sprőd volt a kutya szőre, amely nagyon érdekes genetikai keveredés műve, hiszen a magyar pásztorkutyáknak inkább nemezes vagy göndör, hullámos, félhosszú a szőrük.

A sinkának nincs sztenderdje, mert honnan is lenne?

Ugyanakkor legalább nagyon jó leírások vannak az alap elképzelésről. Nem bántva azokat az embereket, akik rengeteg munkát öltek a sinkába, ez is egy felkapott téma lett, és sokan, aki elolvassa az alap elképzelést, beleköt, azt mondva: nekem is sinkám van, mert hasonlít a többihez, és ott született a falusi udvaron. Tehát, kiverem a biztosítékot:

a MEOESZ-nek nem szándéka, hogy fajtát csináljon a sinkából.

Viszont kialakult a magyar pusztán egy nagyon jó fajta, amelyik speciális munkára való, állattenyésztő emberek kezébe. Mi ezt nagyon nagyra értékeljük, és minden támogatást megadunk annak érdekében, hogy ne tűnhessen el a sinka.

-A MEOESZ elnökeként szervezetével együtt hogyan küzdenek tovább a jövőben a kutyaszaporítók ellen? 2021 április 1-jétől kormányrendelet írja elő a kutyatenyésztők számára a FELIR azonosító kiváltását, a FELIR rendszert a NÉBIH üzemelteti. Ugyanakkor hallottam már olyan szaporítóról is, akinek sikerült kiváltania ezt a FELIR számot.

– Jól fogalmazott: ez egy hatalmas harc a szaporítók ellen: a bátyám időszaka során is folyamatosan küzdöttünk ellenük, és a következő évtizedekben is folytatjuk ezt a missziót. A magyar állam is átlátta ezt a problémát, és mellénk állt, hiszen a FELIR azonosító a NÉBIH hatásköre alá tartozik. Az állam és a MEOESZ összefogásának és harcának az a látható eredménye, hogy elhagyják az országot ezek a szaporítótelepek és kutyagyárak. Úgyhogy meglátásom szerint áttevődött a Balkánra a kutyaszaporítás biznisz. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy heti szinten fog el a NAV olyan kutyaszállítmányokat az autópályákon, amelyeknél a kamion tele van kiskutyákkal.

Világszintű jelenségről van szó, sajnos ugyanúgy fog szenvedni a szaporítós kiskutya, akár Macedóniában, akár Magyarországon született. Viszont a FELIR-szám kiadása a tenyésztők életét nem nehezítette meg, mert az, akinek tisztességes tenyészete van, kennelrendszerrel, és betartja az egészségügyi és az állatjólléti normákat, az szinte garantáltan FELIR-számhoz jutott. Ráadásul a hatósági állatorvosok is jól ismerik a térségükben dolgozó tenyésztőket, mindenki tiszta lapokkal játszott és játszik ebben a kérdésben.

Fotó: Kiss Marietta Panka

Ugyanakkor néhány kutyaszaporítót sikerült behúzni a csőbe, mivel ők is megpróbálták kiváltani a FELIR azonosítót, de természetesen nem sikerült nekik. Ahogy a magyar kutyák kérdéskörében, úgy a kutyaszaporítás problémájával kapcsolatban is rendkívül nagy segítséget nyújt nekünk a magyar állam, pénzt, energiát, időt nem sajnálva az állatvédelmi ombudsmannal, Ovádi Péter úrral is folyamatosan egyeztetünk a szaporítás elleni munkával kapcsolatban. Természetesen rendkívül fontos a gazdák és a leendő gazdák edukációja. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, azzal, hogy származási lappal rendelkező fajtatiszta kutyát vásárol a gazdijelölt egy tenyésztőtől, garanciát kap arra, hogy milyen viselkedésformájú, milyen méretre növő, várhatóan egészséges kutya lesz a társa, aki hosszú éveken át elkíséri az életét.

Természetesen a tenyésztőket is próbáljuk irányítani, mivel a teljesen egészséges és több generáción át szűrt kutyák párosításából is születhet olyan kutya, amelyiknél néhány éves korban jön elő korábban nem prognosztizálható genetikai probléma. Nyilván, ezeket az egyedeket ki kell venni a tenyésztésből. De hogy lezárjam a beszélgetést: a szaporítók elleni harc örök és évtizedes feladat, hiszen bűnözők ellen kell felvennünk a kesztyűt.

A jövőben biztosítanom kell a MEOESZ kulturált és minden igényt kielégítő székházát, és terveink szerint hamarosan újraindul az A kutya című újság, amely a MEOESZ tradicionális kinológiai lapja.

designer kutya interjú Korózs Gábor kutyakiállítás magyar kutyafajta magyar kutyafajták MEOESZ sinka szaporítók

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!