hirdetés

Új magyar fajta a láthatáron? Interjú Korózs Andrással, a MEOESZ elnökével

Jóvári Krisztina, 2020. december 13

A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (korábban MEOE) az egyik legrégebben bejegyzett hazai társadalmi szervezet, amely fajtaklubokból, vidéki szervezetekből és sportegyesületekből áll. Több mint 120 éve működik megszakítások nélkül. Jelenleg közel 170 tagegyesülettel rendelkezik, fő feladata minden esetben a fajtatiszta kutyák tenyésztésének, törzskönyvezésének összefogása, koordinálása volt az évek során.

hirdetés

A kinológia a kutyával foglalkozó szaktudomány, amelynek több ágazata is van, például etológia, anatómia, genetika, egészségtan. A kutyafélék fejlődéstörténete és kutyafajták kialakulása szintén ehhez a tudományhoz tartozik. Korózs András 14 éve a MEOESZ elnöke, aktív tenyésztő és nemzetközi küllembíró. A 2021-es Európa kiállítás és a magyar kutyafajták kiemelt szerepe kapcsán beszélgettünk a Szövetség jelenlegi tevékenységeiről és jövőbeli tervezett programjairól.

A magyar kutyafajták mindig kiemelt szerepet kapnak a Szövetség életében. /Fotó: MEOESZ

– Mik a legfontosabb feladatai a MEOESZ-nek, mint a legnagyobb hazai kinológiai szövetségnek?

A MEOESZ tevékenysége 3 pillérből áll, amelyek közül a legfontosabb a törzskönyvezés. Évente nagyjából 22-24 ezer kutyát törzskönyvezünk Magyarországon, ez a középmezőnynek számít Európában. A második fő tevékenység a rendezvényszervezés. 2019-es adatokra hivatkozva – mert az idei év nagyon csonka volt sajnos – több mint 600 rendezvényt tartottunk, amiben benne vannak a kiállítások, a tenyészszemlék minden fajtára lebontva, a képesség- és munkavizsgák és a sportegyesületek rendezvényei is. A harmadik pillér az állatvédelemmel kapcsolatos rendezvényeken való részvétel.

A kiállítás népszerű program a MEOESZ tevékenységei közül. /Fotó: Horváth Balázs

– Az állatvédelemmel kapcsolatban mi a legfontosabb tevékenysége a Szövetségnek?

Sikerült elérnünk a magyar fajta kutyáknál, hogy törzskönyv hiányában az állatorvosok a Petpassport rendszerbe csak fajtajellegűként vihetik fel az ebet. Szerencsére a magyar fajták lekerültek az állatkereskedő kamionokról is. A legnagyobb sikertörténet azonban a 4 éve működő ivartalanítási program. Amennyiben a tenyésztők fajtatiszta, szuka ivarú kutyát ivartalanítanak (és ezt igazolják is számlával), a költségek 50%-át kifizetjük. Ezt saját elképzelés alapján kezdtük el, állami támogatás nélkül és a jövő évben is szándékozunk folytatni ezt az akciót.

– A rendezvények közül melyik a legnépszerűbb az utóbbi időben?

Leginkább az agilityt emelném ki, amiből folyamatosan tartunk versenyeket, sőt egy hétvégén akár országosan többet is. Ez a sport egyértelműen sikertörténet az elmúlt években. Ezzel kapcsolatban megalakult a Magyar Pásztorkutyák Világszövetsége egy magyar kutyafajtás agility csapattal.

A pumi sokoldalú magyar munkakutya, eredményes az agilityben is.

A magyar pásztorkutyáink közül a pumi és a mudi két olyan fajta, amelyekkel a világ minden részén tudják ezt a sportot űzni. Sikerült számukra önálló sportszabályzatot megalkotni, ami kompatibilis a nemzetközi versenyrendszerrel (azaz nem szakítottuk ki őket), viszont „megszabadultak” egy verhetetlen fajtától, a border collie-tól.

– Milyen sporttevékenységei vannak a magyar fajtáknak az agilityn kívül?

Sajnos beszűkülnek a lehetőségek, mert nem igazán tudnak a terelésben fejlődni a juhállomány csökkenése miatt. Minden magyar fajtánál fontos, hogy valamilyen feladatot, hasznosítást találjunk a számukra, mert attól a pillanattól kezdve a fennmaradásuk biztosítva van. Itt láttam a problémáját az erdélyi kopónak és a magyar agárnak, akik már szerencsére lehetőséget kaptak vadászatra megfelelő körülmények között. Az erdélyi kopó speciális méretű, nem lehetett nagyvad vadászatra használni (a marmagassága nagyobb, mint 45 cm). A helyzet megoldását szakmai segítségünknek, Simicskó István országgyűlési képviselőnek köszönhetjük, aki végigvitt ismét egy törvénytervezetet. Az erdélyi kopó így már részt vehet hazánkban vaddisznó vadászatokon.

A vadászat mellett az agárversenyeken is kiemelkedő a magyar agár.

– Jövőre rendezik az Európa kutyakiállítást május 19. és 23. között a Hungexpo területén. Milyen részvételi nagyságra számítanak egy ilyen volumenű rendezvényen?

Az elmúlt félév legnagyobb dilemmája a világrendezvények helyzete. A Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI – Federation Cynologique Internationale) minden évben megrendezi az Európa kiállítást és a Világkiállítást, azonban ez idén elmaradt. A Szlovén Kennel Klubbal sikerült megegyezést kötnünk, miszerint a 2021-es budapesti Európa kiállítás a meghirdetett időpontban kerül megrendezésre, amelyet majd az idén elmaradt celjei Európa kiállítás követ.

Úgy gondolom lesz ennek „kutyavesztesége és nyeresége” is. Az olasz kiállítók, mint kinológiai szempontból kiemelkedő erők, a két rendezvény közelsége miatt elképzelhető, hogy inkább Szlovéniát választják Magyarország helyett. A többi európai aktív kiállító (skandinávok, oroszok) viszont ki fogják használni a két Európa kiállítás lehetőségét. Ha az egészségügyi helyzet nem szól bele, akkor ez majdnem két év világrendezvény szünet után egy óriási sikertörténet lehet számunkra.

A 2021-es budapesti Európa Kutyakiállítás köszöntője

– Mit gondol, a legújabb kormányrendeletek miatt lesz fennakadás a rendezvénnyel kapcsolatban? Mennyire látja biztosnak a kiállítás megtartását?

Jelen pillanatban nincs „B” tervünk, amennyiben nem tudjuk májusban lebonyolítani az Európa kutyakiállítást. Úgy gondolom, január végén tudunk 100%-os igent mondani arra, hogy a májusi rendezvény életképes vagy sem. Ennek ellenére megkockáztatjuk azokat a szervezési feladatokat, amiket már nem lehet tovább halasztani: a szállodák foglalása, a terület kérdése és a reklámkampányok. A partnerekkel minden téren nagyon jól együtt tudunk működni, ők is rugalmasan kezelik a helyzetet.

– Milyen kiemelkedő rendezvényt terveznek még a jövő évben?

Az Európa kiállítás egy egész éves rendezvénysorozat – a Vadászati és Természeti Világkiállítás – első része májusban. Ennek keretein belül októberben egyedülálló kétnapos kutyakiállítást tervezünk: a Vadászkutyák Világkupáját. Európából országonként meghívásos alapon bemutatjuk a nemzeti vadászkutya fajtákat, így a rendezvény szakmai program és kiállítás is egyben. Vélhetően több ezer kiállítót fog megmozgatni, kiemelve a Német és Francia Kennel Klubokat.

Tehetséges magyar vadász: az erdélyi kopó.

– A magyar kutyafajták milyen kiemelt szerepet kapnak az Európa kiállítás keretein belül?

Az Európa kiállítás bírálata mellett egy speciális rendezvényt tartunk, a Magyar Kutyafajták Világkupáját, kongresszusokkal (fajtaismertetők, fajtanépszerűsítők) egybekötve. A program így 3 napos, amelyben sor kerül a Magyar Kutyafajták Világtalálkozójára is. Ezt a programsorozatot második alkalommal rendezi meg a Szövetség, először a 2013-as Világkiállításon tartottuk, ahol 1200 magyar fajta eb vett részt. A szakmai előadásokon szeretnénk a szembetegségekre koncentrálni, amiben inkább a pásztorkutyások érdekeltek.

Ezeken kívül elindítottuk az FCI-nél a magyar pásztorkutyák számára az Agility Világkupát, amit első alkalommal szeretnénk megszervezni. Ha ennek a rendezési jogát megkapjuk, akkor újabb programmal bővül a rendezvénysorozat.

Mudi agility közben.

– A magyar fajtákkal kapcsolatban rákérdeznék az el nem ismert fajtákra is, amilyen többek között a sinka. Hogyan néz ki ez a kutyafajta?

A sinka egyelőre rendkívül heterogén, ugyanis különböző tájfajtái vannak, mivel mindig a funkció volt elsődleges a tenyésztésében. A fajta alapja a hazai kistestű, általában fekete színű pásztorkutyák, amelyeket a német juhászkutyával „javítottak”. Van szerencsére közöttünk egy idős kolléga, aki évekig vezette a „törzskönyveket” is. Ő importált Németországból németjuhász kan kutyát, aki nem őrző-védő, hanem pásztorkutya vérvonalú volt és ezt használta a sinka vonalának javításánál.

A sinka lehet a tizedik magyar kutyafajta. /Fotó: Vass Róbert

– Milyen törekvései vannak a MEOESZ-nek a sinkával kapcsolatban?

A tavalyi évben az Agrárminisztérium segítségével egy génmegőrzési pályázatot nyertek el a magyar kutyafajtás klubjaink. A Szövetség koordinálásával a pályázatnak egy részét az el nem ismert fajták feltérképezésére fordítottuk és fordítjuk a mai napig. Itt egyértelműen fókuszálunk arra a fajtakörre, amit érdemes felkarolni és látunk benne fejlődési lehetőséget. A folyamat eredményeként találtuk meg a sinkát. Ilyen helyzetben mindig elsődleges, hogy legyen egy érdekelt csoport, tenyésztői gárda, aki szeretne ezzel foglalkozni. Másodsorban pedig rendelkezésre kell állnia egy nagyobb egyedszámnak a fajtából, ami a tenyésztés alapját jelenti.

A fajtából rendelkezésre áll a megfelelő egyedszám, így érdemes felkarolni. /Fotó: Vass Róbert

– Hogyan lehet elismert magyar fajta a sinka, mik ennek a folyamatnak a konkrét állomásai?

Nemrég kezdtünk el a fajtával foglalkozni és a bizottság azon dolgozik, hogy először nemzeti szinten ismerjék el. Ennek alapja a fajtastandard kidolgozása (amely részletesen leírja a sinka küllemét és jellemét), majd a MEOESZ-nek kell elismerni, végül fajtajelöltként az Agrárminisztérium megfelelő bizottságába is be kell nyújtanunk.

A sinka kitűnő munkakutya. /Fotó: Vass Róbert

Amennyiben mindhárom folyamat sikeres, tízedik magyar fajtaként megkezdődik a sinka hosszadalmas tenyésztési programja. Ha ennek során megjelenik valamilyen jellegű hiba (egészségügyi, temperamentum, küllem), akkor lehet rajta módosítani, végül pedig a nemzetközi elismerést kérni. Úgy gondolom a sinkának lesz esélye, hogy először nemzeti szinten elismertté váljon.

Köszönjük Korózs Andrásnak az interjút és eredményes munkát kívánunk!

(Képek: MEOESZ, Vass Róbert, Horváth Balázs, Getty Images Hungary, YouTube)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon