hirdetés

Orosz agár fajtaleírás: az orosz arisztokraták sikeres vadásza mára az internet új kedvence

László Enikő

2021. október 4

A kedves tekintetű, elegáns megjelenésű orosz agárról sokan nem is gondolnák, hogy nem is olyan régen még farkasokra vadásztak segítségével. Mit érdemes még tudni erről az arisztokrata óriásról?

hirdetés

Az orosz agarat borzojként vagy barzojként is szokták emlegetni. Nevének jelentése sebesség, ami kétségkívűl jól jellemzi ezt a nagyszerű vadászt. Habár hazánkban és tőlünk nyugatabbra már nem lehet orosz agárral vadászni, így is megtalálta a helyét, mégpedig a családok szívében. Napjainkban ugyanis a lenyűgöző megjelenésű és megnyerő természetű borzoj egyre népszerűbbé vált, és a fajta néhány képviselőjének valóságos rajongói tábora alakult ki az interneten.

Eredete

Az akkoriban barzojként emlegetett kutyákról már a 11. századból maradtak fenn leírások. Ezeket az ebeket róka-, nyúl-, de főként farkasvadászatra használták az orosz arisztokraták. A mai orosz agárként emlegetett kutya azonban csak az 1600-1700-as évek környékén alakult ki. 1635-ben ugyanis már könyv is íródott a barzojként emlegetett nyúlvadászról, néhány évvel később pedig már egy standardnak is nevezhető leírás is megjelent. A fajta az évszázadok során keveset változott küllemében és jellemében egyaránt. Régebben orosz farkaskutya néven vált ismertté, mégpedig azért, mert a farkasokra való vadászatokon alkalmazták az előkelők, arisztokraták.

A források szerint egy orosz herceg nagy becsben tartotta a villámgyors vadászkutyákat, ezért arab agarakat hozatott magának. Az ebek azonban rövid bundájuk miatt nehezen viselték az időjárás viszontagságait, a hideg teleket. Ezért a herceg kutyáit egyes források szerint collie-féle kutyákkal, valamint orosz lajkákkal keresztezték, hogy ellenállóbbakká váljanak. Ahogy fentebb is említettük, az orosz agarakat leginkább farkasvadászatokon használták.

Több száz eb is részt vehetett ezeken, a vadászok és a kutyák lóháton érkeztek a terepre. Az agarak munkáját kopók is segítették a sztyeppén, ők verték fel a vadakat. Általában három borzoj (két kan és egy szuka) vett üldözőbe egy farkast, akit nem megtámadtak, csupán fellöktek, földre terítettek és a vadász dolga volt a vad elejtése. Rendkívül jó látásuknak köszönhetően az apróbb zsákmányt, például a nyulat is könnyen észreveszik, villámgyors tempójukkal utolérik, de kitartásuknak köszönhetően igen sokáig nyomában is maradnak.

Egy legenda szerint egy vadászat alkalmával, amikor három borzoj üldözőbe vett egy falkát, két kan nem bírta a nagy hóban tartani az iramot. A farkasok pedig őket kezdték el becserkészni, így a felállás megfordult. Az agarak egyik kitűnő vadásza, Fehér Sólyom azonban olyan cselt vetett be, amit maguk a farkasok szoktak alkalmazni: visszafordult, és saját nyomait követve odacsalta a vadászokhoz az állatokat. Az egyik szuka vemhes volt, így ő a vadászokkal maradt, pórázra kötve. Amikor azonban meglátta társát, kitépte magát az ember kezéből, és harcba szállt a farkasokkal. A küzdelemben megsérült, és még helyben megindult az ellés. A három kölyökből csupán egy maradt életben, miközben a vadászok leterítették a farkasokat. Az újszülött kiskutyát egy ingbe bugyolálták, és úgy tartják, ez a nehézségek árán megszületett kölyök alapozta meg a borzoj nemes vérvonalát.

A fenti legenda jól mutatja, mennyire kitartó és éles eszű is az orosz agár. A fajta pedig mit sem változott az évszázadok során. Egy jó vérvonalú borzojban a mai napig erős a vadászösztön annak ellenére, hogy már csak igen kevés helyen vadásznak vele. A nyugati országokban és hazánkban sem lehetséges ez már, de egy kedvencként tartott eb esetében is gyakran megfigyelhető az ősi ösztön.

Az agarászat (ahogy sok más helyen is) Oroszországban a gazdag arisztokraták kiváltsága volt. Úgy tartják, egy orosz fajtára sem fordítottak annyi figyelmet és erőforrást, mint a borzojra. Előfordult, hogy akár ezer kutya is élt egy-egy tenyészetben, ami ma már szinte teljesen elképzelhetetlen. A Romanovok uralkodása alatt az orosz agarat eladni nem lehetett, csupán ajándékozni. Viktória királynő mellett például Dániai Alexandra brit királyné is kapott egy példányt, aki később több mint száz díjat nyert el a kutyakiállításokon. 1917-ben, amikor a Romanov-ház uralkodása véget ért, a családdal együtt a kutyáikat is lemészárolták, így az orosz agár (sok más orosz fajtával együtt) szinte teljesen eltűnt.

Dániai Alexandra brit királyné és Alex nevű orosz agara.

A fajta fennmaradásában nagy szerepet játszottak az évszázadok során külföldre ajándékozott ebek, akiknek segítségével a borzoj megmenekült. Habár ma is ritkán találkozni ilyen kutyákkal, az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak. Az interneten számos orosz agárnak akad rajongói tábora, sokakat elbűvöl a hosszú orr és a gyönyörű, elegáns megjelenés, ami kedves jellemmel társul.

Fajtastandard

Az óriás testű, elegáns megjelenésű orosz agár vitathatatlanul nemes látványt nyújt. Marmagassága 70-82 cm, a szukák esetében ez lehet néhány centiméterrel kisebb is. Testsúlya marmagasságával arányos, általában 30-40 kg, de ettől kevesebb vagy több is lehet. Testhossza csupán néhány centiméterrel több magasságánál. Feje hosszú, keskeny. Szeme sötétbarna, nagy és mandulavágású. Fülei kicsi rózsafülek. Fogazata erősen fejlett. Nyaka izmos, hosszú, mellkasa mély. Farka alacsonyan tűzött, sarló vagy kard alakú, hosszú és bőséges szőrzettel ellátott.

Szőrzete hosszú, selymes, hullámos vagy nagy ívben göndörödő. A nyakon különösen dús, ahogyan a farkon és a végtagok hátsó részén is. A kék és a barna színen kívül minden változat előfordulhat. Leggyakrabban fehér alapon aranyozott foltok jellemzik a bundát. Várható élettartama körülbelül tíz év.

Jelleme

Habár ma elsősorban házi kedvenc, kitartása és vadászösztöne mit sem kopott az idők során. Büszke jellem, aki tisztában van adottságaival, de ennek ellenére kedves és nyugodt társ. Nem ugat feleslegesen, kifejezetten csendes kutyának tartják. Idegenekkel szemben tartózkodó, gazdájához hűséges, szeretetteljes társ. Szelíd és jóindulatú kutya, de rosszakaróival szemben felveszi a kesztyűt. Más ebekkel toleráns, gazdáját azonban védelmezi, ha bajt észlel. Érzékeny állat, nevelése során csak a pozitív megerősítés alkalmazható.

Gyerekekkel szemben is kedves, szelíd, de egyes példányok idegesek lehetnek a kisebbek jelenlétében, ezért érdemes már kölyökkorban megismertetni őket velük. Mivel érzékeny és ragaszkodó típus, rosszul viseli, ha nem foglalkoznak vele eleget és sok időre hagyják egyedül. A szelíd, elegáns és csendes kutya képes igazi bohóccá válni, ha játékról van szó. Kellemes és szórakoztató társ. A házban általában nyugodt, szívesen ejtőzik a kanapén, azonban a kertben energikus mókamesterré válik, és alig várja, hogy mozoghasson. Éppen ezért a coursing ideális sport számára.

Ideális környezet

A kitartásáról híres vadászkutya házi kedvencnek is ideális, amennyiben gazdája biztosítani tudja számára a megfelelő nagyságú teret és ki tudja elégíteni nagy mozgásigényét. Az orosz agár gyermekekkel is jól kijön, amennyiben megfelelően bánnak vele. Macskával alapos összeszoktatás után tartható együtt. A lakáshoz, városi környezethez is képes alkalmazkodni, azonban figyelembe kell venni, hogy nagy termete és mozgásigénye van, amit feltétlen ki kell elégíteni. Mivel vadászösztöne mit sem kopott az évszázadok során, gondoskodni kell a megfelelő kerítésről és mindig pórázon kell tartani nyílt terepen, hiszen könnyen egy potenciális zsákmány után eredhet.

Ápolás

Mivel igen nagytestű kutyáról van szó, elsősorban fontos ízületei számára a kényelmes, puha fekhely biztosítása. Bundáját hetente legalább egyszer alaposan át kell kefélni, a vedlési időszakban ennél gyakoribb fésülést igényel. Gyakori fürdetésre nincs szüksége, és mivel nagy termete miatt ez nehezebben is kivitelezhető, ajánlott a száraz sampon használata. Szemeit és füleit mindig tisztán kell tartani, a lábujjai közötti szőrt pedig a kényelmes járás érdekében óvatosan ki kell vágni.

Gyakori egészségügyi problémák

Az orosz agár egészséges fajtának mondható, szerencsére nem esett a túltenyésztés áldozatává, számos régi, kiváló tulajdonságát a mai napig őrzi. Azonban nagy termete miatt egyes egyedek hajlamosak lehetnek csípőízületi diszpláziára. Emellett arra is figyelni kell, hogy evés után ne mozogjon sokat, hiszen gyomorcsavarodás is kialakulhat. Mivel kevés testzsírral rendelkezik, a többi agárhoz hasonlóan nála is előfordulhat, hogy érzékenyen reagál bizonyos gyógyszerekre. Főleg idősebb korban lehet hajlamos szürkehályogra vagy szemideghártya sorvadásra.

(Felhasznált források: Szinák János – Veress István: A világ kutyái II, Szinák János – Veress István: Kutyakalauz, Dr. Sárkány Pál: Nemzetközi Kutya-enciklopédia, Dr. Király Klára: Versek, legendák és bölcsességek Kutyabarátoknak, David Alderton: Kutyák, Paul McGreevy: Kutyák, Sarah Whitehead – Beverly Cuddy: Kutyák, A Kutya LXXVII. évfolyam 2016. októberi száma)

(Képek: Getty Images Hungary)

agár barzoj borzoj nagytestű kutya óriás kutyák orosz agár vadászat

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink