hirdetés

Jakkel Tamás 51 év után is a kutyázásban leli a legnagyobb örömöt

Márton Attila

2023. augusztus 22 - Kép: Az én kutyám

A Fédération Cynologique Internationale (FCI) immár másodszor megválasztott elnökével, Jakkel Tamással beszélgettünk tenyésztésről, kiállításokról és a ma divatos fajtákról is.

hirdetés

Mint beszámoltunk róla, a Svájcban zajló FCI közgyűlés résztvevői egyhangúlag választották újra a szervezet magyar elnökét. Az alábbiakban kiderül, miként vélekedik Jakkel Tamás az új fajták megjelenéséről, vagy a kutyakiállítások szakmai szerepéről.

Azt hiszem, az elején célszerű lenne tisztázni, hogy pontosan mi is az FCI.

Jakkel Tamás: Fajtatiszta kutyázás tekintetében a világ legnagyobb szervezetéről beszélünk. 98 ország kennel klubja a tagunk, egy országból egy szervezet csatlakozhat. A Fédération Cynologique Internationale valójában egy ernyőszervezet. Magába foglalja ezeket a szervezeteket és a saját szabályzóin keresztül biztosítja például, hogy egy nemzetközi munkaversenyen elért cím minden országban ugyanazt jelentse és ugyanazon értékkel bírjon. Ennél mélyebben nem mennék ebbe bele, az Alapszabály hosszan és részletesen szabályoz mindent. Egységes szabályzást és adminisztrációt biztosít a fajtatiszta kutyákkal kapcsolatos valamennyi tevékenység esetében (tenyésztés, regisztráció, küllem és képesség értékelések, versenysportok, munkakutya, vadászkutya, terelőkutya, szánhúzókutya, obedience, agility, mondioring, rescue, dog dancing).

Körülhatárolható-e a „tenyésztés” és a „tenyésztő” fogalma?

J.T. :Nincs egy egységes definíció. Mindenki mást ért alatta. Kérdezzünk meg tíz embert erről. Ha nem is lényegesen, de eltérő válaszokat fogunk kapni.

Saját értelmezés szerint mi lenne ez a definíció?

J.T. : Az én értelmezésem szerint tenyésztőnek az nevezhető, akinek tevékenységét a történelmileg kialakult fajták fenntartása, funkciójának megőrzése és minőségének javítása vezérli a financiális szempontok helyett. A megszerzett bevételt tevékenységének továbbfejlesztésére fordítja. Munkája során annak minden stádiumában külső szakmai kontrollokat használ (küllemi, temperamentum és képességbeli, a funkcióval összefüggésbe hozható, valamint egészségügyi tesztek és vizsgálatok).
Ehhez anatómiai, biológiai, egészségügyi, genetikai, etológia alapismeretekre és csak hosszú távon megszerezhető szakmai tapasztalatokra van szüksége. Egy vizsgálati leletet egy általános ismeretekkel rendelkező személy is könnyűszerrel elolvas, azonban a „fajtatípust”, valamint a „törzskönyvet” olvasni különleges felkészültséget és hosszú tapasztalatot igényel. Ebben az esetben például a törzskönyvön szereplő ősök neve nem szimplán betűk sorrendje, hanem az általuk megjelenített és utódaikban örökített tulajdonságok összességének ismerete.

Mi a véleménye az új fajták megjelenéséről?

J.T. : Attól függ, hogy milyen új fajtákról beszélünk.

Az FCI időről időre új fajtákat ismer el.

J.T. : Az új „fajták” megjelenését két kategóriára osztom. Az egyik kategóriába a származási országban történelmileg kialakult, többnyire speciális funkciót ellátó, de eddig elismerésre nem került nemzeti fajták tartoznak, amelyek megjelennek a nemzetközi porondon is. Amennyiben ezen fajták az előírt feltételeknek (kellő populáció, eltérő vérvonalak, megfelelő egészségügyi státusz, stb.) megfelelnek, az FCI új fajtaként regisztrálja ezen, eredetüket tekintve, ősi fajtákat.
Az előzőtől élesen elkülönítem a többnyire funkcionális cél nélküli, elsősorban küllemi, „egyedi” megjelenést és az eladhatóságot célzó fajtakeresztezéseket. Az ilyen módon létrehozott egyedeket nem tartom fajtába sorolhatónak, a köznyelv is elkülöníti az úgynevezett „designer fajták” néven. Jellemző, hogy létrehozójuk az „egyediség” és hagyományos fajták elleni tiltakozásként hozzák őket létre, ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy megnevezésükben mégiscsak megemlítsék azon fajtákat, amelyek létrehozásukban szerepet játszottak. Ez a tény mutatja számomra a tevékenység álszent voltát. Szakmai háttér és külső kontroll hiányában ezen kutyák eladása eredmények helyett hangos reklám és „cuki fotók” segítségével történik.

Mi a kutyakiállítások szerepe az ön által említett szakmai tevékenységben?

J.T. : A kutyakiállítások biztosítják a felelős kutyatenyésztésben nélkülözhetetlen külső szakmai kontrollt. Ennek alapján a tenyésztő saját véleményén kívüli szakmai értékelő rendszer képez kontrollt és egyben jelent útmutatást annak jövőbeni tevékenységéhez. A kutyakiállítások nem csupán küllemi szépségversenyek, hiszen képet adnak az elbírált egyedek alapvető temperamentumáról, szocializálhatóságáról, kondíciójáról és a funkció ellátásához nélkülözhetetlen, a fajtára jellemző külső és belső tulajdonságokról. Az sem elhanyagolható, hogy a kiállításra való felkészülés minden formája csak az ember és kutya együtt töltött értékes idején alapul, ezzel kapcsolatukat erősítve.

Mi a véleménye az úgynevezett „túltenyésztésről” és a Nyugat-Európában nagy publicitást kapó egészségügyi problémákról?

J.T. : A tenyésztés mindig valamely cél elérését irányzó pozitív tartalmú tevékenység. Ennek érdekében segít kifejleszteni és egyúttal felhasználja a legmodernebb tudományos módszereket és annak eredményeit. Ennek alapján a „túltenyésztés” szó a használójára nézve dilettáns, szakszerűtlen megnevezés, mert egy előremutató tevékenységet felsőfokba tenni értelmetlen, negatívumként feltűntetni pedig teljesen értelmetlen. A tenyésztői tevékenység célja a genetikailag jó tulajdonságok halmozása. Ennek velejárója lehet a negatív tulajdonságok hordozó génjeinek sűrűsödése is. Azonban a XXI. században ez utóbbi kiszűrésére minden lehetséges proaktív módszer rendelkezésre áll és az FCI szerződésekkel és kampányokkal ezek használatára sarkalja a hozzá csatlakozó tenyésztőket.
A helyzet értékelését és megítélését nehezíti, hogy a jelenlegi állatorvosi nyilvántartásokban és statisztikákban nem különülnek el a kontrollált tenyésztési programok alapján létrehozott törzskönyves egyedek, a mindezek nélkül csupán kereskedelmi célból létrehozott, nem regisztrált, nem törzskönyves és senki által nem kontrollált szaporítótelepeken létrehozottaktól. Emiatt a valódi törzskönyves és a „look-alike” (fajtatisztának tűnő, de regisztrálatlan) egyedek egyazon orvosi statisztikában szerepelnek és láthatóságuk miatt kizárólag a regisztrált tenyésztőkre származtatják vissza mindkét említett csoport problémáit. Lépések szükségesek a két csoport adminisztratív elkülönítésére az orvosi statisztikák (például oltási könyvek) terén.

Évtizedes tenyésztői múlt áll a háta mögött. 2019 óta tölti be az elnöki pozíciót egy olyan szervezetben, amely a kennel klubok által 98 országában jelen van. Ezt megelőzően már több pozíciót betöltött a szervezetben. Személy szerint, saját szempontból, mit tart elsődlegesnek a kutyázásban? Hogy épül fel a saját, személyes prioritása?

J.T. : 51 éve vagyok a MEOESZ (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége) tagja. Ez idő alatt rendkívül sok nemzeti és nemzetközi tisztséget viseltem. De ha megkérdezik, hogy mit tartok elsődlegesnek a kutyázással kapcsolatban, elsősorban és legfőképp tenyésztőnek tartom magam. A kutyáimmal mindennapos együttélést és a tenyésztést tartom a legtöbb örömet okozó és minden egyéb probléma megoldására is legjobban ösztönző tevékenységemnek. A funkciók jönnek, mennek, változnak. De ez végigvonult ezen az 51 éven.

fci interjú jakkel tamás kiállítás kutyafajták kutyakiállítás tenyésztés tenyésztő

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!