hirdetés

A tenyésztő sem garancia? Szakértők segítenek, hogyan válassz egészséges kiskutyát

Ferenczi Deborah, 2022. október 16 - Képek: Getty Images Hungary

A gazdik jelentős százaléka szeretné megtalálni azt a kutyát, aki számára a lehető legtökéletesebb választás. Annak reményében, hogy egy egészséges, előélettől mentes, mentálisan teljesen egészséges kutyát kaphassanak, a mai napig sokan tenyésztőhöz fordulnak. Azonban előfordulhat olyan eset is, amikor pont ez a rosszabb megoldás. Szakértőinket kérdezzük arról, hogy honnan lehet tudni, hogy egy tenyésztő megbízható, és mit lehet tenni rossz tapasztalatok esetén?

hirdetés

Ahhoz, hogy érthető legyen, miért akartam ezzel a témával foglalkozni, egy személyes történetet mesélnék el, mely az egész gondolatszálat elindította bennem.

Ha egy tenyésztőről rossz tapasztalatok vannak…

Egy ismerősömnek már évek óta rengeteg gondja adódik a kutyusával. Nem csupán komoly egészségügyi problémái vannak, melyek miatt szenved is az állat, hanem olyan mértékű szeparációs szorongással is rendelkezik, amivel én még nem találkoztam. Arról nem is beszélve, hogy képtelen más kutyákkal szocializálódni, ha kilép az utcára, ok nélkül elkezd üvölteni.

A gazdái sokáig meg voltak róla győződve, hogy az ebnek sajátos problémái vannak, ezért próbáltak minden létező segítséget igénybevenni a trénertől kezdve, orvoson át, egészen a kutyasuttogóig. Mégsem segített semmi. Ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy egyik nap, amikor kiléptek az utcára, a kutyus szokásához híven elkezdett üvölteni, mire egy hölgy odalépett hozzájuk, és megkérdezte, hogy melyik tenyésztőtől van az eb, mert az övé is pontosan ugyanígy cselekszik minden egyes alkalommal. Mint kiderült, ugyanattól a tenyésztőtől származott mindkét jószág, a hölgy pedig ismert még többeket is, akik hasonlóképpen jártak.

Felmerült bennem a kérdés, hogy honnan tudhatjuk azt, hogy egy tenyésztő megbízható-e, illetve, ha ilyen problémába ütköznénk, akkor mi lenne a teendőnk? Éppen ezért felkerestem olyan szakembereket, akiknek releváns véleménye van az adott témában. A megkérdezettek között olyanok szerepelnek, mint László Enikő, az azenkutyam.hu szakújságírója és vezető szerkesztője, Ziegler Gábor, a Jacks & Bears kennel tulajdonosa, Márton Attila nemzetközi publicista, blogger, az FCI kommunikációs tanácsadója, az FCI Dog Health and Welfare Commitee tagja, a Kutyás Újságírók Világszövetségének (WDPA) alelnöke, és a MEOESZ korábbi ügyvezetője, végezetül dr. Kovalovszki-Németh Barbara, a Suttogó Állatkórház állatorvosa. 

Egy népszerű tenyészet garancia arra, hogy a kiskutyák mentálisan is kiegyensúlyozottak legyenek?

Kinek a feladata gondoskodni erről?

László Enikő: – Sajnos a népszerűség nem egyenlő a minőséggel, bármennyire is gondolnánk, hogy egy-egy tenyészet azért felkapott, mert jó idegrendszerű, egészséges almokat ad ki kezei közül. Emellett a problémát tetézheti egy-egy fajta népszerűsége. A divatos fajták divatos tenyészetekben csoportosulnak, de sajnos attól, hogy valami népszerű, még nem jó. De természetesen az, hogy egy tenyészet népszerű, az nem azt jelenti, hogy a kiskutyái nem egészségesek vagy jó idegrendszerűek. A tenyésztőnek egyértelműen feladata a kicsik szocializálása, a lehetőségekhez mérten minél több dologgal való megismertetése.

De a felelősség már az alom megszületése előtt is a tenyésztőn van. Fajtánként eltér, milyen egészségügyi szűrések kötelezők, de sok tenyésztő a kötelezők mellett más vizsgálatokat is elvégeztet annak érdekében, hogy kutyái egészségesek és kiegyensúlyozottak legyenek. Az anyakutya megfelelő táplálása, a felmenők genetikája, a környezet mind-mind befolyásolja, milyenek lesznek a születendő kiskutyák. És ezek nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészségre is értendők.

Ziegler Gábor: – Azt gondolom, hogy magában az, hogy valakinek van egy FCI által regisztrált tenyészete, még nem jelenti azt, hogy szuper kutyák jönnek onnan. Persze a tenyészet azt jelzi, hogy egy minőségi szintet megugrottak, van törekvés rá, hogy jó legyen, amit csinálnak, tehát mindenképpen egy fontos jelzés a minőségre.

Márton Attila: – Kérdés, hogy mit nevezünk „népszerűnek”? A bizonyított és felmutatható, hosszú távon igazolt szakmai munkát vagy a látványos marketingtevékenységet? És kérdés az is, hogy mit nevezünk mentálisan kiegyensúlyozottnak. Egy kutya viselkedése rendkívül összetett módon épül fel. Kell hozzá a genetika, az idegrendszer megfelelő fejlődése, az azt stimuláló ingerek és a megfelelő nevelés. A végeredményben a tenyésztőnek és a gazdának egyaránt szerepe van.

Dr. Kovalovszki-Németh Barbara: – Véleményem szerint pusztán az, hogy tenyésztőtől vásároljuk meg állatunkat, még nem teljes garancia arra, hogy mentálisan is tökéletes kutyánk lehessen. Többek között azért sem, mert a viselkedés egy nagyon összetett folyamat, melynek vannak természetesen öröklött elemei, de nagy részben tanult viselkedésformák alakulnak ki a kutyák fejlődése folyamán.

Genetikailag örökölhetők a mentális problémák?

L. E. : – Amennyiben a felmenők vérmérséklete, személyisége „nemkívánatos”, nagy esély van rá, hogy a kölyköké is hasonló lesz. Ha pedig a tenyésztő nem gondoskodik az ingergazdag környezetről, a helyzet súlyosbodik. Emellett a fajta is mérvadó. Ha egy munkakutyáról beszélünk, annak jóval több ingerre, fesztültséglevezetésre van szüksége, mint egy ölebnek. Egy terrier vagy egy tacskó is nehezebb eset, mint egy bichon. Minden fajtát a maga igényeinek megfelelően kell nevelni. Sok munkakutya-tenyésztő dolgozik a kutyáival, például a pulik, border collie-k terelnek, a malinois-k őrző-védőznek. Ez pozitív irányba mozdítja a kutyák jellemét és kiegyensúlyozottabbá teszi őket. De ha egy ilyen kiskutyával semmit sem kezdenek, szinte semmi inger nem éri őt, akkor problémák lehetnek. Főleg, ha az adott fajta különösen igényelné ezt.

Z. G.: – Eltérő egyéniség minden kutya, a legnagyobb gondosság mellett is előfordulhatnak félénkebb és bátrabb kutyák is. Az, hogy egy tenyésztő milyen háttérmunkát tesz bele a tenyésztésbe egy szaporítóhoz, vagy egyéb tenyésztőhöz képest, elsősorban azt eredményezi, hogy jóval – sokszor összehasonlíthatatlanul – nagyobb a valószínűsége annak, hogy testi-lelki egészségileg és megjelenésre sokkal magasabb szintű kutyák kerülnek ki tőle. Ugyanúgy, ezen háttérmunkák hiánya azt jelenti máshol, hogy elképesztő kicsi az esélye annak – lehetetlen -, hogy valahonnan top minőségű kutyák jöjjenek ki.

M.A.: – Vannak, amelyek igen. Ezek sok esetben inkább hajlamok, nem jelenti azt, hogy egyértelműen komoly problémához vezet. De az, hogy mentális probléma, tényleg nagyon általános megfogalmazás. A rosszul szocializált és félrenevelt kutyákra is előszeretettel ráfogjuk, hogy „ideggyenge”. Egyszerűbb mindenért a genetikát hibáztatni. Illetve egy fajtatiszta, törzskönyves, tenyésztőtől vásárolt kutyánál ilyen jellegű problémát mi okozhat, és mit tegyünk, ha ilyen esettel találkozunk? Egyrészt jóval részletesebben kéne ismerni a problémát, a kutya viselkedését. Diagnózist csak a komplett élethelyzet elemzése alapján szabad felállítani.

És ahogy már mondtam: lehet genetika, lehet a nem megfelelő szocializáció. Vagy a kettő együtt. Adott esetben nagyon könnyen közrejátszik az új tulajdonos hozzá nem értése is. És lehet az enyhe viselkedésproblémák korrigálásának elmaradása is. Nagyon sokan kezdenek úgy kutyatartásba, hogy az adott fajtához nem értenek, nem tudják hogyan is kellene a kutya nevelését normális véghezvinni. Ez tényleg egy eléggé összetett problematika.

K-N.B.: – A viselkedésminták genetikai öröklődésének vizsgálata nagyon bonyolult, véleményem szerint teljes mértékben nem bizonyítható folyamatok összessége. Bizonyos mértékben biztosan és bizonyítottan vannak genetikai összetevői, gondoljunk például csak arra, hogy bizonyos fajták egyes viselkedési elemei fajtatársaikkal megegyezők. Például a terelő fajták szinte mindegyike valamilyen formában terelgetni fogja az embereket, állatokat attól függetlenül, hogy valaki tanítaná vagy fajtársától látta volna. Persze nem olyan sikereket elérve, mint egy oktatott társuk, de az alapok bennük is megvannak. Tehát ez is bizonyítja, hogy a viselkedésformáknak vannak öröklött elemei. Azonban ez nem ennyire egyértelmű egy téves mintázatot figyelembe véve.

Alapvetően a legtöbb esetben a rosszul kialakult viselkedések már az állatot rosszul ért/tanított ingerek miatt jöttek létre. Persze, mint az elején is említettem, a tenyésztő szerepe nagyon fontos, hiszen az anya kiválasztása az ő felelőssége. Nem minden esetben derül fény arra, hogy a szuka nem a megfelelő mentális állapotban van, agresszív, zavart lehet kölykeivel szemben, akik ezt látván egy téves mintázatot sajátíthatnak el. Összességében azért véleményem szerint kevésbé genetikai összetevői vannak a viselkedészavaroknak.

Kinek a feladata gondoskodni erről a tenyésztőnek, vagy kizárólag a gazdának?

K-N.B.: – A viselkedésformák kialakulása, mint említettem, nagyon összetett folyamat, amelynek nagyon érzékeny és sérülékeny szakasza azon időszak az állat életében (3-14. hét), amikor még ideje nagy részét az anyaállattal, ezáltal a tenyésztőnél tölti. Ebben a periódusban nagyon fontos a kölyök szempontjából, hogy fajtársaival, anyjával legyen, akik által számos inger éri, melyek segítenek a későbbi szocializációjában. Az alomtársakkal történő játék közben tanulják meg a harcot, a verekedést, a megadást, az osztozkodást, a hierarchia viszonyokat stb.

A korai időszakban szerintem egy tenyésztő felelőssége abban mutatkozik meg, hogy megfelelően szocializált, nyugodt szukát párosít, akinek nem mutatkoznak agresszív viselkedési formái, valamint megfelelő türelemmel és gondoskodással foglalkozik utódaival. A tenyésztőnek sokszor lehetősége van egyéb dolgokat is megmutatni a világból a kölykök számára. Különböző hanghatásokkal (pl. kulcszörgés, leejtett tárgyak, rádió, gyerekzajongás stb.) ingerelheti a kölyköket, amelyek segítségével kevésbé lesznek félősek a későbbiek folyamán. Ezen túlmenően egyéb állataival, akár fajtársakkal, akár más állatokkal is megismertetheti a kiskutyákat, még azelőtti időszakban, mielőtt kikerülnének a nagyvilágba.

Ezért kiemelten fontosnak tartom nem csupán a betegségek megelőzése szempontjából, de a mentális fejlődésük miatt is, hogy a kiskutyák a megfelelő korukig (min. 8 hét) az anyjukkal maradjanak, és az elválasztás ne túl korán történjen. Azonban erre az időszakra tehető az a periódus, amikor a kölykök egyre nyitottabb a külvilág és az emberek felé, ezért itt már nagy szerepe van az új gazdinak is a fejlődésben. A lehetőségekhez mérten igyekezni kell minél több ingert megtapasztaltatni kis kedvencünkkel még ebben a korai időszakban, aminek segítségével csökkenthetők a későbbi szocializációs problémák.

Ebben az időszakban van szerepe az állatorvosoknak is. Igyekszünk nem negatív élményeket okozni egy-egy vizit alkalmával, illetve a kisállatok oltási programját, amennyire lehet, a legjobban megszervezni annak érdekében, hogy az új gazdi minél szabadabban mozoghasson kedvencével. Sokaknak nem biztos, hogy egyértelmű, de miután elhozza a kiválasztott új családtagot a tenyésztőtől, az állat kora miatt többnyire az oltási program közepén jár, így még idegen környezetbe, ismeretlen oltási státuszú kutyák, macskák közé nem vihető, így ez nagymértékben csökkenti a gazdi lehetőségeit. Ezt az időszakot igyekszünk a lehető legoptimálisabban megszervezni. Amikor már a védekezési program megfelelő, nagyon fontos, hogy a tulajdonos minél többet foglalkozzon állatával.

Amennyiben lehetősége van rá, mindenkinek ajánlani szoktam szakember felkeresését már a kezdetektől. A korai szocializációban mind a fajtársakkal szemben tanúsított viselkedésformák elsajátításában, mind a gazdával való kötődés, majd később az engedelmességi viselkedések kialakulásában nagyon nagy segítséget nyújtanak a kutyaovik, később a kutyaiskolák. Ezeket összegezve véleményem szerint mind a tenyésztőnek, mind az új gazdinak, és kisebb mértékben, de az állatorvosoknak is szerepük van a kívánt szocializálásban.

Végezetül, hogyan lehet kiküszöbölni egy ilyen problémát?

L.E. : – Kiküszöbölni nehéz a problémát, de nem lehetetlen. Mint a fenti történetből is tudjuk, a népszerű kennel nem garancia. Próbáljunk meg minél több helyről tájékozódni, ne csak egy ajánlás vagy egy népszerű Facebook-oldal alapján döntsünk. Kérjünk véleményt másoktól, esetleg egy adott fajtára specializálódott Facebook-csoportból. Ha pedig felvettük a kapcsolatot a tenyésztővel, beszélgessünk vele a fajtáról, ugyanis sok minden kiderül ilyenkor. A felelős tenyésztők örömmel mesélnek, adnak tanácsot és tisztában vannak az adott fajta igényeivel. A kiskutya kiválasztásánál pedig nem a legizgágább, legtörtetőbb kiskutyát kell választani, hanem azt, amelyik az arany középút. Ne legyen félénk, de ne is trappoljon át a testvérein.

Z.G.: – A kutya kiválasztásakor olyan helyről vegyünk kutyát, ahol nagy a transzparencia. Nem eldugva tartják a kutyáikat, hanem gyakran járnak velük rendezvényekre, kiállításokra, ideálisan sok videó, fotó elérhető róluk sokféle környezetben. Tehát a papíron túl a jól szocializáltságnak is vannak jelei. Szerintem a tenyészetben személyesen ismerkedni a szülőkkel nem fontos, ha a fentiek adottak. Amikor mi veszünk kutyát, akkor a végletekig nézzük előtte a szülőket, törzskönyvet, megnézzük a tenyészetek kutyáit élőben is, kiállításon, vagy akár Norvégiába vagy Olaszországba is elutazunk tenyészetet megnézni.

Ha vannak egészségügyi szűrési eredmények, vagy munka, stb., minősítései a szülőknek, akkor azokat kérjük el. Ezzel mind lehet kockázatot csökkenteni, mi magunk szoktunk is, de egy félős kutya így is becsúszott. Fontos, hogy ezek garanciák, de semmi nem 100%. Az esélyeket javítják. A nap végén pedig az van, hogy amikor valaki szeretne olyan kutyát kapni, ami álmai kutyája és esetleg 2000+ euro az ár, akkor azt már nem szeretné kifizetni – érthető okokból. Tehát vesz egy olcsóbb kutyát, és néhány lépést kihagy, aminek lehetnek következményei.

M.A.: – Rendkívül összetett és kemény kérdés az, hogy mikor és meddig tart az ember felelőssége. Mit tett meg azért, hogy a nála születő kölykök részére az egészséges élet garantált legyen. Mert minden igyekezet ellenére lehetnek gondok. Azért csak egy biológiai egyedről van szó. Elég sok útmutatás található, amelyek fogódzót adnak, segíthetnek kiválasztani a megfelelő tenyésztőt.

K-N.B.: – Amennyiben kedvencünknél jeleit vesszük észre a nem megfelelő viselkedésnek, először keressük fel állatorvosunkat. Előfordulhat, hogy állatunknak szervi problémája van, ezért viselkedik furán, ad ki ijesztő hangokat, vagy válik agresszívvé. Ha a részletes vizsgálat alkalmával ilyen nem bizonyosodik be, érdemes viselkedésterapeutát felkeresni, aki enyhíthet a tüneteken. Megelőzésként azt tanácsolnám, hogy mielőtt fajtát választ valaki, tájékozódjon az adott kutya szokásairól, igényeiről.

Amennyiben úgy látja az új gazdi, hogy valóban ez a megfelelő fajta a számára, érdemes az adott tenyésztőt körbeinformálni, egyéb, a tenyészetéből származó állatot megfigyelni. A kiskutya kiválasztását legalább két alkalomra időzíteni, ahol mind az új gazdi, mind a kölyök nyitott és érdeklődő a másik fél iránt, és alapos megfontolt döntést hozva hazavinni kedvencünket.

Az ezt követő időszakban minél színesebb, változatosabb ingereket érdemes biztosítani a kölyök számára a fentebb leírt lehetőségekkel. Amennyiben nem vagyunk biztosak a választásban, segítséget kérhetünk szakembertől, aki már a kezdetekkor segít kiválasztani az igényeinknek megfelelő idegrendszerrel és adottságokkal rendelkező kiskutyát. Mindenféleképpen jobb esélyekkel indulnak azok az állatok, akik válogatott, betegségektől szűrt szülőktől származnak. Így mindenkit arra biztatnék, hogy jól tájékozódjon az adott tenyészet állatairól, mielőtt meghozza a döntését.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon