Ezt nézd meg a csomagoláson, amikor kutyaeledelt veszel

A kutyaeledel vásárlás nem tűnik bonyolult dolognak, de fontos tudni, hogy az egyes termékek között hatalmas különbségek lehetnek. Mutatjuk, mire figyelj.

Nem tudod megfejteni, miként értelmezhető a szárazanyagtartalom, és honnan lehet tudni, hogy egy konzerv ténylegesen mennyi húst tartalmaz? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, hogy ne fogj mellé a vásárlás alkalmával, és a lehető legjobb döntést hozhasd a kutyaeledel kiválasztásánál.

A kutyaeledel vásárlás elsődleges szempontjai

Dr. Bodó Andrea állatorvos kérdésünkre elmondta, mindenekelőtt fontos, hogy a kutyaeledel mindig az állat méretének (mini, kicsi, közepes, nagy vagy óriás) és korának (kölyök, felnőtt, idős), esetleges speciális élethelyzetének (kinti, benti, vemhes vagy szoptató, aktív), betegségeinek (például májelégtelenség, vesebetegség, emésztőszervi zavarok, ételallergia, szívbetegség) megfelelő legyen.

Jobb, ha minél több hús van benne, illetve minél kevesebb adalékanyagot, köztük színezéket, ízfokozót és tartósítószert tartalmaz.

A szakember szerint kedvenced kutyaeledellel történő táplálása mellett szól, hogy a termékek általában jó minőségűek és megfelelő vitamin és ásványi anyag tartalommal rendelkeznek, a túl sok adalékanyag felhasználása azonban mindenképp hátrányként tekinthető.

Ezt kötelező feltüntetni a csomagoláson

Az Európai Parlament és Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK rendeletének 15., 17. és 19. cikke tartalmazza azokat az adatokat, melyeket a termék címkéjén kötelezően fel kell tüntetni – hívta fel a figyelmet korábbi anyagában a Néhib tájékoztató oldala, a Szupermenta.

Ezek alapján egy kutyaeledel jelölése akkor tekinthető megfelelőnek, ha legalább az alábbi adatok szerepelnek rajta:

• „teljes értékű takarmány” vagy „állateledel” kutyák számára
• címkézésért felelős takarmányipari vállalkozó neve vagy vállalkozásának neve és címe
• címkézésért felelős személy létesítményének engedélyezési/nyilvántartási száma (pl.: HU 16 1 00045)
• amennyiben nem a gyártó felel a címkézésért: a gyártó neve és címe vagy engedélyezési/nyilvántartási száma
• tételszám
• nettó mennyiség (tömeg- vagy térfogategység)
• „összetétel” címszó után az alapanyag kategóriák felsorolása tömeg szerint csökkenő sorrendben (pl. gabonafélék, hús)
• nyersfehérje, nyersrost, nyersolaj és –zsírok, nyershamu %-os mennyisége
• hozzáadott adalékanyagkategóriák (pl. vitamin, tartósítószerek, aromaanyagok) felsorolása
• minimális eltarthatósági idő
• útmutató a megfelelő használathoz
• díjmentesen hívható telefonszám vagy egyéb kommunikációs eszköz feltüntetése, amelyen további információkat kérhetünk azokról az alapanyagok, amelyeknél csak a kategóriát tüntették fel, valamint az eledelben lévő adalékanyagokról
• ha egy alapanyag jelenlétét a címkén szavakkal, képekkel vagy ábrákkal kiemelik, akkor az alapanyag elnevezését és a tömegszázalékát fel kell tüntetni (pl. Frakk baromfival és zöldséggel – ez azt jelenti, hogy az „összetétel” címszó után szerepelni kell a következőknek: legalább 4% baromfi és 4% zöldség vagy Frakk grill ízű – a grill ízanyagot és mennyiségét fel kell tüntetni az „Adalékanyag” címszó után)

A termékek csomagolásán, címkéjén lehetőség van olyan egyéb plusz információk, állítások megadására is – mint a makroelemek, a nyomelemek, a vitaminok és egyéb adalékanyagokat mennyisége –, amelyek segíthetnek a vásárlóknak a választásban. Nagyon fontos azonban, hogy ezeknek az információknak tárgyilagosnak, a vásárló számára érthetőnek, tudományosan alátámasztottnak kell lenniük, és semmiképp sem lehetnek megtévesztőek.

A makroelemek közül leggyakrabban a nátrium, kalcium és foszfor mennyiségét garantálják termékükben a gyártók, míg vitaminok közül az A-, E- és D-vitamin, illetve nyomelemek közül a vas, mangán, réz, cink, szelén hozzáadott mennyiségét jelölik.

A többi összetevőt is érdemes megnézni

„Nem etethetjük csak hússal a kutyát, egy jó táp minőségi gabonát, élelmi rostot (cukorrépa, korpa stb.), zöldséget is tartalmazhat, hogy étrendje kiegyensúlyozott lehessen” – emelte ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelmi hírlevele, hozzátéve: azonban a konzervekben nagy arányban felhasznált gabonák közül számos (pl. búza, kukorica) nem jól hasznosul, keményítője nehezen tárható fel, ezért nem megfelelő táplálékforrás, míg például a rizs, rizsliszt jótékonyan hat az emésztésére.

Ha végigpásztázzuk a különféle kutyaeledeleket, egyértelműen szembetűnik, a gyártók/forgalmazók marketing okból nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy figyelemfelkeltő, színes címkével ellátott terméket kínáljanak. Sokszor nem a beltartalomra helyezik a hangsúlyt, hanem arra, hogy a fogyasztót a külsőségekkel elcsábítsák.

Mindig ellenőrizd a szárazanyagtartalmat

A nedves kutyaeledelek gyakran 80 százalékos nedvességtartalmúak, vagyis durván ennyi vizet, és mindössze 20 százalék körüli, a kutya számára valóban értékes szárazanyagot tartalmaznak. A szakemberek azt mondják, minél magasabb a 20 százalék körüli szárazanyagtartalom fehérjehányada, annál nagyobb az esély az állati eredetű összetevők jelenlétére.

A hús értékes tápanyag, ezért az a legjobb, ha minél kevesebb mellékterméket tartalmazó eledelt vásárolunk.

Ha a termék húst vagy húslisztet tartalmaz, nyugodtan megveheted. Amennyiben viszont az összetevők között a hús és az állati eredetű melléktermék (állati származék) összevontan szerepel, résen kell lenni. Ez ugyan szabályos, de nem túl szerencsés, hiszen így nem derül ki, hogy mennyi a közösből az értékes húsrész.

A szakemberek kiemelik,

akár az is előfordulhat, hogy csupán néhány gramm hús van egy 400 grammos konzervben, a többi pedig silány, csekély tápértékű vágóhídi melléktermék és ballaszt.