hirdetés

Így segít a mesterséges intelligencia az elszökött vagy akár a szomjas kutyákon

Dr. Kajó Cecília

2023. január 6 - Képek: Getty Images Hungary

Állatszerető emberekként talán nem is gondolnánk elsőre, hogy milyen rendkívül érdekes részterületei lehetnek az adatvédelmi törekvések indokoltságát (is) megalapozó technológiai fejlődésnek. Vegyük például a mesterséges intelligencia és az IoT (Internet of Things) felhasználási lehetőségeit az állatjólét és az állategészségügy területén. A technológia fejlődésének nyilván nem szabhatunk gátat, sok más mellett inspirálja az általa elérhető profit illetve megtakarítás is, úgyhogy az IoT után itt van már a nyakunkon az IoA, azaz az Internet of Animals kora is: ez nem más, mint az IoT fokozatos kiterjesztése világszerte több százmillió kedvtelésből tartott és haszonállatra egyaránt.

hirdetés

Mit is jelent ez a hétköznapokban? Kicsiben nézve például kamerarendszereket kedvenceink napközbeni megfigyelésére, nyakörvre akasztható töltés nélkül is relatíve hosszú élettartamú nyomkövetést elősegítő bilétákat. Emellett élelem- és vízfogyasztást mérő és rögzítő szenzorokat és még egy csomó olyan eszközt, amely szervesen illeszkedhet az okosotthonok koncepciójába. Vagyis ezentúl már nemcsak az okoshűtőnk jelez, ha közeli lejáratú termék van benne és nemcsak a robotporszívó tér vissza töltési helyére, ha végzett a takarítással. Az állataink által séta, sport során megtett kilométerek, az elfogyasztott táplálék, a megivott víz mennyisége is rögzíthető lesz. Ha pedig sok-sok ilyen okoseszköz méréseit egyesítik, abból a titokzatos algoritmusok mindenféle komoly kutatási eredményeket is leszűrhetnek és hozzásegíthetnek sokakat a felelős állattartáshoz.

Nyomkövető nyakörv.

Internet of Animals

Az IoA hosszabb távon biztosan hatással lesz többek között az állatjólétre, az állatgyógyászatra, a tenyésztésre (akit érdekel bővebben, keressen rá például „smart farming” kifejezésre), de a mindennapi tartásmódokra is (a legoptimálisabb takarmányfelhasználást vagy vízfogyasztást tekintve például).

Az okoskrotália például rögzíti az aktivitást, az evés- és pihenőidőket, a mozgás aktivitását. Az adatokat napelemes vevőkészüléken keresztül továbbítja a felhőbe. Így akár több ezer haszonállat közül is nagy biztonsággal választható ki az az egyed, amely a szokásos aktivitástól eltérő magatartást mutat, így esetleg sérült vagy beteg. Remélhetőleg arra nem kerül sor, amire a netflixes Love, Death and Robots animesorozat egyik epizódjában, hogy a szarvasmarha-csordát tizedelő űrlények ellen is ilyen okoseszközökkel védekeznek az űrcowboyok…

Vadkamerákkal, drónokkal és ezek összekapcsolt hálózatával követhető és elemezhető például a vadvilág aktivitása, figyelhető a vonulás. Megelőzhetőek például a vadak által okozott károk a gazdálkodásban, és támogathatják a gazdálkodástól elterelő tevékenységeket is (etetőhelyek, itatóhelyek, dagonyahelyek kialakítását, fenntartását segítheti). A külföldi példák után lássuk, mivel találkozhatunk itthon!

Ezeket az eszközöket használják itthon

Nemrég egy lógyógyászati szakmai napon vettem részt egy olyan oktatási központban, ahol egyébként többek között állatorvosi asszisztenseket is képeznek, és ahol egyesületünk a jogi ismeretek átadásában működik közre. Az előadó arról mesélt többek között, hogy a versenylovak állapotfelmérésében, felkészítésében milyen eszközöket használnak. Azt is részletezte, az állatorvosi beavatkozások után milyen okoseszközök segítenek a lábadozásban és a megfigyelésben. Az adott egyed felkészítésén vagy állatorvosi kezelésén túl a begyűjtött adatok összegzése és elemzése további kutatásokhoz vagy pályázatokhoz nyújthat segítséget. Amennyiben pedig további hazai vagy külföldi klinikákon is használják majd ezeket a technológiákat, úgy még további adat- és tudásbázisok jöhetnek majd létre. Ha tehát az ilyen okoseszközöket összekapcsolják, a méréseket összegzik, máris létrejön az a Big Data, amellyel kapcsolatban kimeríthetetlen elemzési lehetőségekkel számolhatunk.

Mit találunk a klinikán?

Többek között olyan „okosboxokat”, melyekben többféle szenzor méri az életfunkciókat. Például betegőrző boxot távfelügyeleti kólika-monitorral, vízórával, kamerával, sokk-elnyelő aljzattal és függesztővel ellátva. A mozgásérzékelők, illetve a vízóra által követhető pontos vízfogyasztás által nyert adatok (egyebek mellett) nagy biztonsággal előrejeleznek egy esetleges kólikás rohamot. Az adott egyed egészségügyi státuszának figyelésén túl az összegyűjtött és elemzett adatok még további segítséget jelenthetnek a lógyógyászatban.

Szintén egyedi és állományszinten is fontos méréseket végez az objektív sántaságvizsgáló. Ez egy olyan eszköz, mely a lovak legkisebb mértékű mozgás-aszimmetriáját is képes kimutatni. A felmérés során 3 szenzort rögzítenek a vizsgálni kívánt lóra: egyet a homlokára egy fülvédőhöz hasonló kiegészítővel, egyet a jobb elülső lábára csüd alá és egyet a belső csípőszöglet tájékára. Így kemény és puha talajon egyaránt, minden jármódban, egyenes vonalon, futószáron, lovas nélkül és lovassal, egzakt módon vizsgálható a ló mozgása. A sántaságvizsgáló diagnosztikai eszköz használata kombinálható a digitális nyeregilleszkedés- és ülés-vizsgáló eszközzel, mely komplex digitális sántaság- és ülés-nyereg vizsgálatot tesz lehetővé lovaglás közben, dokumentálható és archiválható módon.

Magyarországon egyedül e klinikán található víz alatti futópad (aquatrainer). A berendezés egy változtatható magasságú és hőmérsékletű vízoszlop alatt működő futószalag, amely segítséget nyújt lovak tréningezésében, mind verseny-, díj, táv- és ugrólovak esetében. Illetve műtéteket, sérüléseket követően a rehabilitáció során javítja a gyógyulási esélyeket és csökkenti a rehabilitációs időt. A világon egyedülállóan termál- és gyógyvizek alkalmazásával növeli a lovak gyógyulási esélyeit, amelyek jótékony hatásai a humán egészségügyből egyébként jól ismertek. A víz alatti futópad víz nélküli használata lehetővé tesz terheléses klinikai vizsgálatok elvégzését, amely lehetőséget ad kizárólag mozgás közben jelentkező rendellenességek diagnosztizálására.

Mit nyújthatnak a kutyásoknak az okoseszközök, szenzorok és az általuk összegyűjtött elemzések?

Bár sokan meg vannak róla győződve, hogy a kutyákba ültetett transzponder lokalizálható és gps-pontra lebontva megadja a kutya tartózkodási helyét, ez természetesen nincs így. Kapható viszont ilyen eszköz, amelynek töltés nélkül is viszonylag hosszú az élettartama, mivel kicsi, a kezeléséhez gyakorlatilag semmilyen tudásra nincs szükség. Forgalmazásával gyakorlatilag egyszerre merültek fel az adatvédelmi aggályok is, mert mi a helyzet akkor, ha nem a kutyánk útvonalát követjük vele, hanem például hűtlenkedő férjünkét?

Akkor persze, amikor óvatos becslések szerint a Magyarországon tartott kutyák 40%-ában még mindig nincs transzponder (és ezzel együtt veszettség elleni oltásuk sincs), utópisztikus elképzelésnek tűnhet, hogy majd szenzorok figyelik a táplálékfelvételt, és majd a gazda a heti vagy havi elemzés alapján módosítja a kínált táplálék mennyiségét. Ám etológiai-biológiai kutatásokban már ma is helye lehet ezeknek.

állatjólét állatvédelem Dr. Kajó Cecília felelős állattartás gps nyomkövető kutyáknak jogász mesterséges intelligencia okos eszközök okoskészülék technológia

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A macskák is a kedvenceid?
Látogass el az Az én macskám oldalunkra is!