Áttörés jöhet: elítélhetik a nagykőrösi kutyaviadal szervezőit?

Már gőzerővel zajlik Magyarország történetének legnagyobb szabású, a nagykőrösi kutyaviadallal összefüggő tárgyalássorozata. Az ügyben tizenöten ülnek a vádlottak padján, a bíróság pedig április 25-én hallgatta meg azokat a szakértőket, kriminál kynológusokat, akik a lefoglalt állatok viselkedését és állapotát vizsgálták. Kedves olvasóink, önök az Index és Az Én Kutyám oldal kutyaviadalokról szóló közös riportsorozatának második részét láthatják és olvashatják.

A szakemberek egységes szempontrendszer szerint vizsgálták a kutyákat. Elmondták, hogy a nagykőrösi kutyaviadal felszámolása során lefoglalt kutyák azonosítása jelentős nehézségekbe ütközött. A vizsgálat alkalmával az első fontos lépés az ebek azonosíthatóvá tétele volt. 

“A másik fél haláláig történő küzdelem mesterséges az állatok esetében, mert eredendően nem céljuk egymás megsemmisítése, csak a hierarchia kialakításában van szerepe. Az adott állat viselkedése főleg a környezetétől függ, a lefoglalt kutyákra idegen környezetben a gátlásos viselkedés volt jellemző, mert sosem hagyták el a lakóhelyüket” – jelentette ki a bíróság által meghallgatott szakember, hozzátéve, hogy a betonon, a járdán nem mertek közlekedni a vizsgált ebek. Az állatviadalok szervezésével vádolt emberektől lefoglalt kutyák jelentős részénél számos furcsa viselkedésmintát tapasztaltak az etológusok. Például, a támadások előtt nem adtak figyelmeztető jelzéseket, miközben a nem harcra trenírozott kutyák esetében természetes, hogy több lépésben utaló magatartást tesznek rá.

Három fő csoportba osztották a vizsgált állatokat:

• harci tapasztalattal rendelkező, viadalon részt vett
• harci tapasztalattal nem rendelkező, de a viadalra felkészített, 
• illetve harci tapasztalattal nem rendelkező, viadalra alkalmatlan kutyákra. 

A lefoglalt állatok körülbelül 10 százaléka, a fiatal egyedek egyáltalán nem mutattak agressziót fajtársaik felé a vizsgálatok alkalmával. Ennek ellenére az ebek többségét nem javasolták arra, hogy családok számára örökbe adják őket. Az állatorvosi vizsgálat amfetamint és különböző fájdalomcsillapítókat mutatott ki a kutyák szervezetében, a droggal a viadalokon való teljesítményt akarták növelni a gyanúsítottak. 

A kutyák teljes néma csendben gyilkolták egymást – jelentette ki a bíróságon az egyik meghallgatott szakember. 

Megússzák az állatkínzók? 

„Több bűncselekménnyel vádolják a nagykörősi kutyaviadalok szervezőit, bűncselekményi halmazatról lesz szó. Az ítélet szempontjából igazából nincsenek nagy reményeim az üggyel összefüggésben, klasszikus felfüggesztett szabadságvesztés várható” – mondta dr. Kajó Cecília állatvédelemmel foglalkozó jogász, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület tagja, hozzátéve, hogy csupán büntetett előéletű vádlottak esetében vár szigorúbb büntetést. Úgy véli, hogy a két éve hatályba lépett jogszabály-módosítási csomag azért is jelentős előrelépés, mert annak értelmében már súlyosabb büntetés vár arra, aki visszaesőként követ el állatkínzást.

Dr. Kajó Cecília szerint a jövőben már a szabadságvesztés lehetősége is fennáll hasonló bűncselekmények esetében. Az állatkínzás alapesete, az állatviadal szervezése, sőt két éve már a részvétel is büntetendő, nemcsak a szervezés és a fogadások kötése” – fogalmazott, hozzátéve:

korábban mindenki azzal védekezett, hogy csak jelen volt és megfigyelte az eseményeket.

“Az alapesetért két év a maximálisan kiszabható szabadságvesztési tétel az állatviadaloknál, illetve visszaesőként még magasabb, három, akár ötéves büntetés is várható. Nyilván ez rendkívül sok dologtól függ, a bíró rendkívül sok dolgot kell, hogy elemezzen, hogy egy büntetést végül kiszabhasson” – fogalmazott a jogsegély szolgálat önkéntese, kinek figyelmét a nagykörősi kutyaviadalon lefoglalt ebek sorsa érdekelte, ezáltal került a bűnügy közelébe.

Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztos szerint jelentős lépés volt az állatvédelmi törvény szigorítása, miközben felül kellett vizsgálniuk a jogszabályi környezetet. A politikus kiemelte, hogy 30 éven át a civil szervezetek tartották életben az állatvédelmet. Úgy véli, hogy az állatvédelemnek politikamentesnek kell lennie és még hosszú idő kell a további eredményekhez, de a tiltott állatviadalok már most visszaszorulóban vannak, és ebben jelentős szerepe van annak, hogy szigorították a Büntető Törvénykönyv vonatkozó passzusait. A törvény szigorítását az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el. Ovádi Péter szerint annak ellenére, hogy a nagykőrösi kutyaviadal vádlottjai a jogszabály szigorítása előtt követhették el bűneiket, letöltendő börtönt kéne kapniuk.