Vicces is lehetne, de inkább tanulságos a videó: ezért ne hagyd egyedül kedvenced

Oktatóvideónak is beválna az alább általunk is közzétett reels: a gazdi azt hitte, mókás lesz megmutatni, mit művelt a tacskó otthon, de komoly problémákra világít rá.

Ha a videót ide kattintva elindítjátok, elsőre talán viccesnek tűnhet a tollpárnát szétszaggató, pihe-puha fehérségben a kanapé tetején trónoló apró vadászkutya. A tacskó ugyanis egy egész párnát semmisített meg a felvétel tanúsága szerint; orrából, szájából, szeméből pihék merednek a szélrózsa minden irányába. Ha azonban jobban belegondolunk, ez cseppet sem mókás. Vajon mi vezetett odáig, hogy ez megtörténhetett? Elmondjuk, miért ne hagyd így egyedül a kutyádat.

Sose hagyd magára hosszan kedvenced

Talán tanulságként elsőre mindenki ezt vonja le abból, ha tüzetesebben végignézi a felvételt. A földön egy kölyökkutyáknak kifejlesztett pelenka fekszik, amelyet láthatón több alkalommal is használt az állat. Mellette ürülék, az ágyon pedig mindenütt pihék és pelyhek, még a kutyus orrában és szájában is bőven van belőlük. Láthatóan széttépett egy párnát. Mindez együtt a lefárasztatlanság és a tartós otthonlét eredménye, és bizony egy veszélyes lakberendezési tárgyra is felhívja a figyelmet: nem véletlen, hogy a menhelyek is kifejezetten kérik, hogy tollpárnát ne vigyen nekik senki, hiába sok a felesleg belőle a magyar otthonokban is. Ami régen a kényelem és a jólét egyik jelképe volt, manapság egyre inkább kacat, amitől sokan megszabadulnának. Ez a videó pedig ékes példája annak, miért is előnytelen, hogyha a menhelyen vagy otthonunkban egy felspanolt kutyus mellett pehelypárnát tartunk.

Nem csak a párna a gond

A videót kommentelők között azonban elsőre a pelenka állapota verte ki a biztosítékot. A sok folt sűrű, sötét vizeletről árulkodik, ami jelentheti azt is, hogy a kutyus keveset ivott, és azt is, hogy keveset járt aznap kinn. Hogy mennyit bír egy kutya egyedül, magányosan, sok tényezőtől is függ, erről ide kattintva tudhatsz meg többet. 

Az ebeknek azonban nem csak a gazdi rendszeres jelenléte, a megfelelő mennyiségű mozgás és rendszeres séta a fontos: éppen ennyire számít az is, hogy szellemi kihívásokkal eddzük őket. Hogy ez valamilyen sport, vagy éppen beltéri játék, szinte mindegy; a lényeg az, hogy szükségleteit kielégítsük.