hirdetés

Ne vásárolj kutyát! De lehet, hogy mégis? Márton Attila különvélemény

Márton Attila, 2021. december 2

Ki ne találkozott volna már az ismerős szlogennel, miszerint kutyáért ne adj pénzt, inkább fogadj örökbe. Mert ezzel járulhatsz hozzá, hogy a menhelyeken sínylődő kutyáknak jobb élete legyen.

hirdetés

A kutyaválasztás mikéntje – beleértve azt is, hogy honnan hozzuk el – nem tűnik túl komplikált dolognak. Viszont, ha kicsit jobban a dolgok mélyére nézünk, rájövünk, hogy ez nem is annyira egyszerű témakör.

Szlogenek és az angol nyelv

Egy jó kampányszlogen akkor jó, ha csattanós. Rövid, felkelti a figyelmet, érzelmi reakciót vált ki, és az üzenete egyből átér a szemlélő vagy a hallgató irányába. A baj ezzel általában az, hogy elég kevés olyan jelenség van az életben, amely egyetlen, pár szavas mondattal pontosan megfogalmazható. Történhetnek még olyan ziccerek is, amikor egy másik nyelven megalkotott szlogent kicsit félrefordítunk, de akár félreértelmezünk a kulturális közeg jellegzetességei miatt.

Nem végeztem mélyre nyúló kutatásokat a „ne vásárolj, fogadj örökbe” teljes nemzetközi élettörténetéről (és ezt nem is tervezem). De egy kisebb összegben elég magabiztosan fogadnék, hogy a magyarosításnál valami félrecsúszott. Az eredeti szlogen „don’t shop, adopt” volt. Megfelelve a szlogenek fentebb említett minden előírásának. Csak az eredeti elgondolás lehet, hogy nem éppen nem azt akarta kifejezni, hogy ne vásárolj.

Angolozzunk kicsit. A mondatszerkezet két tagmondatból áll, mindkettő felszólító. Az „adopt” szó jelentése könnyen kitalálható a nálunk is használt adoptálás, azaz örökbefogadásból. Ami ennél jóval érdekesebb, az a „shop” szó használata, ami a magyar szlogenbe „ne vásárolj” megfogalmazással került be. Ha azt akarom mondani, hogy ne vásárolj, azaz ne adj érte pénzt, akkor alapesetben a „buy”-t használnám. A „shop” mint főnév boltot jelent. Ige formájában pedig az, amikor elmész a boltba és megveszel valamit. Mindehhez tegyünk hozzá egy nagyon fontos adalékot a kulturális eltérésekről.

Kutyát a boltból

Magyarországon boltban, azaz állatkereskedésben nem lehet kutyát vásárolni. A legenda szerint ezzel a múlt század második felében valaki megpróbálkozott, de abból akkora felháborodást keltett, hogy az elbeszélés szerint majdnem téglánként bontották le a kereskedelmi egységet. (Nem tudom, hogy ebből mennyi igaz, de hangzatos. Mendemondának teljesen jó!)

Ettől viszont az angol nyelvterületek nagyon nagy részén mind a mai napig be lehet menni a boltba és onnan hazavinni egy négylábút. Sokak számára ez teljesen normális és elfogadott dolog, és ha kutyát szeretnének, mennek is shoppingolni. Az állatvédő szervezetek hosszú évek óta kampányolnak ez ellen. Néha sikerrel.

Visszatérve kicsit a fentebb említett fogadásra, tényleg tennék egy kisebb tétet arra, hogy az eredeti, kiinduló kampány arra ösztökélt, hogy pet-shopban (azaz kisállat-kereskedésben) senki se vegyen kutyát.

Társadalmi szintű gondolkodás

Fenntartom, hogy lehet, nincs igazam és a teóriám egy egyszerű túlmagyarázás. Viszont a téma megvitatására egyértelműen jó. A regisztrált tenyésztés kulcsszerepet játszik számos állatjólléti kérdésben. Csak ezt nem szoktuk végiggondolni.

Egy ideális világban (és számos országban így van) a kutyapopuláció jóval nagyobb része származik regisztrált, szakmai háttérrel bíró tenyészetekből. Nem pedig az ingyen kutya mindenkinek Facebook-csoportokból. A nyomon követhető, szakmai alapokon nyugvó, kontrollált tenyésztés társadalmi szinten képes hozzájárulni a kutyák jóllétéhez. Már ha ez a tevékenység tényleg szakmai és megfelelően elterjedt. A kutyák származási helye meghatározza azok jóllétét. Egészségügyi szempontból és a kialakuló viselkedésproblémák szempontjából egyaránt.

Szerencsére nagyon sok hazai állatvédő szervezet nyilvánosan hangoztatott véleménye a kutyabeszerzéssel kapcsolatban az, hogy vagy fogadj örökbe, vagy menj regisztrált tenyésztőhöz.

Nem mindenkinek való mentett kutya. Vannak ebek, amelyeket sosem fogunk tudni rehabilitálni teljesen, vagy nagyon komoly hozzáértést igényel a tartásuk. Aki pedig nem menhelyről kívánja hazavinni a család új kedvencét, válasszon olyan forrást, ahol képben vannak azzal, mit is jelent világra hozni egy alomnyi kölyökkutyát.

Honnan vegyél kutyát?

Az állatvédelmi problémákat egészében kell nézni és kezelni ahhoz, hogy hathatós és tartós megoldás születhessen. Magyarországon az otthontalan kutyák állománya nagyon nagy. Ez a helyzet nem orvosolható csupán annyival, hogy akkor most mindenki menhelyről vigyen ki kutyát. Ez a rövid távú koncepció az elmúlt pár évtizedben nem hozott lényegi áttörést, nem ettől lesz kevesebb kóbor állat. Sőt, a helyzet jelenleg talán még siralmasabb, mint korábban. Fontos lenne érteni, hogy mi, mivel függ össze. És ez alapján kampányolni, hirdetni az igét, formálni az emberek gondolkodásmódját.

Egy haladó szellemiségű és állattartás terén fejlett kultúrájú ország kutyapopulációja nem állhat meghatározó mértékben a felelőtlen házi szaporításból származó egyedek „újrahasznosításából”. Ha úgy gondoljuk, hogy ez így normális, az már régen rossz. Főleg akkor, ha a helyzet kezelésével foglalkozók is így vélekednek.

Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon