Az állatorvosi rendelők 4 rettegett kutyafajtája: tényleg így lenne?

Egy meglepő írásra bukkantunk, amelyben egy állatorvos asszisztens mondja el, melyek azok a kutyafajták, amelyektől még az orvosokat is leveri a víz. Számos pro és kontra merült fel az elmondottak kapcsán.

Valószínűleg sok kutya gazdája fogja majd a fejét az állatorvos asszisztens alábbi gondolatait olvasva, pláne az, akiknek valamelyik említett fajtájú kedvence van.  Az általa  megosztott tapasztalatok szerint ez a négy fajta enyhén szólva „nem kedvelt kutya” az állatorvosi rendelőkben. Vagy csak ő érzi így?

1.) Belga juhászkutya

A belga juhász, vagy ahogy sokan ismerik, a malinois népszerű fajtának mondható a kutyatartók körében. Ám az orvosasszisztens szerint a legjobb lenne, ha sosem kellene találkoznia vele a rendelőn belül. Hogy miért ez a végletes vélemény? Ekképp magyarázta meg:

Gonosz módon szorongóak és eléggé neurotikusak. Azok közé a fajták közé tartozik, amelyek hajlamosak az agresszióra, de ez a szorongásra vezethető vissza, és arra, hogy az emberek nem igazán tudják, hogyan kell kezelni egy ilyen fajtát.

Azt gondoljuk, a zárszóra kell helyezni a hangsúlyt: nem megfelelő kézben, nevelés és figyelem nélkül bármelyik kutyából problémás egyed válhat, fajtától függetlenül!

Mint az asszisztens hozzátette az érveléséhez, szerinte sokszor olyanok választanak belga juhászkutyát, akik szeretnének egy igazi alfa kutyával büszkélkedni. Ez sok fajta kapcsán elmondható, gondoljunk csak a bull típusú kutyák divatjára, vagy a soron következő fajtára, a németjuhászra.

2.) Német juhászkutya

A belga juhászhoz hasonlóan a németjuhászt is bajos ebek közé sorolta az asszisztens. Meglátása szerint a gazdák többsége velük sem tud bánni, és ahogy a malinois esetében, úgy véli, az erős vadászösztön miatt nem fér meg más állatokkal, többek között a macskákkal. A harapása pedig mind a két kutyának erős. Ám itt bevallja, hogy egyszer őt magát is megharapta egy németjuhász, így a rossz élmények miatt elfogultabb…

Emellett úgy véli, a német juhászkutyák csak „hatalmas babák”, akik mindenen csak nyafognak. Zárszóként azért hozzáteszi, hogy találkozott ugyan nyugodt németjuhászokkal, de nem mind volt az. (Nos, miért is lennének egyformák?!)

Ahogy korábban sokszor írtunk már róla, a kutyák és más állatok együttélése többségében a nevelésen és a szoktatáson múlik. Mutattunk már példát macskabarát német dogra is. A tapasztalatok szerint léteznek macskabarátabb fajták, ám nem fajtaspecifikus, hogy melyik ebet lehet megbarátkoztatni más állatokkal.

A harapás erőssége pedig összefügg az eb méretével és izomerejével.

3.) Husky

A dobogó harmadik helyét a huskyk érdemelték ki, akikről valóban az a hír járja, hogy igazi drámakirálynők.

Az asszisztens meglátása szerint nagyon-nagyon hangos kutyák, akikhez jószerével hozzá sem lehet érni. Ennél többet nem is mondott róluk.

4.) Cane corso

Végül a listát a cane corsóval zárja, mint olyan fajta, akit legszívesebben soha nem is látna. Mint elmondta, őt kedveli a legkevésbé. Ezt pedig azzal magyarázta, hogy eddig sok csúnya sérülést látott, amit ennek a fajtának a képviselői okoztak. Majd hozzátette: „Szerencsére azonban nem találkozom velük olyan gyakran!”

Ismét egy nagyon szubjektív véleményezés.

A gazdáknak sem tetszett

A gondolatok a természetesen nagy visszhangot keltettek a kutyatartók körében, különösen azoknál, akiknek kedvence felkerült a „nem kedvelt kutya” listára.  Sok gazda cáfolt rá az állításokra, elmarasztalva az állategészségügyi dolgozót, a megalapozatlan és túláltalánosított meghatározásai miatt. (Ezekre elég flegmán csak annyit reagált, hogy beszélgessenek erről olyannal, akit érdekel a véleményük. Igazán kedves és párbeszédre nyitott válasz.)

Volt olyan cane corso gazda, aki rámutatott, hogy az ő két kutyájának is merőben más a személyisége: az egyik szelíd és édes, míg a másik meg egy bajkeverő. Más „corsós” úgy vélte, többnyire a külső miatt gondolják ezekről a kutyákról, hogy agresszívek, pedig tapasztalati szerint nem azok.

Egy németjuhász gazdája bevallotta, hogy az ő kedvencének valóban nem szoktak örülni az orvosnál, mert tényleg egy óriásbébi.

A felelős magatartás a döntésnél kezdődik

Ezek a vélemények is megerősítik, hogy a túláltalánosítás és a sztereotípiák éltetése nem vezet jóra. Bár egyes fajták kapcsán valóban úgy szoktunk fogalmazni, hogy nem valók mindenkinek, vagy nem első kutyának valók, de ez nem azt jelenti, hogy ezen fajtájú kutyákat meg kellene bélyegezni. Egyszerűen csak fontos, hogy mindenki felelősen, kellő utánajárás után, szakembereket bevonva döntsön arról, milyen kutyának tudna megfelelő gazdája lenni.