Olasz volpino fajtaleírás: Michelangelo kedvencei

Igazi ritkaság, az olasz volpino vidám, aktív és jó házőrző. Sokszínű jelenség, aki igényli a mozgást és a feladatokat, de legalább ennyire szeret a gazdival pihenni.

Első ránézésre a német spicc vagy a papillon kutyafajták juthatnak eszünkbe erről az ebről. Az igazság nincs túl messze ettől. Az olasz tenyésztők egy darabig elhanyagolták a volpino kutyákat, már-már a kihalás közeli állapotba került a fajta, de az 1960-as évektől kezdve újra elkezdtek irántuk érdeklődni, és visszahozták őket a köztudatba.

Eredet

Az olasz volpino tenyésztésének kezdetét nehéz lenne megmondani, régre nyúlik vissza, de állítólag már Michelangelo is ismerte és kedvelte a fajtát. Tehát az 1400-as években már biztosan elterjedt volt. Őse közös a német spiccel, tehát a hasonlóság nem véletlen, tulajdonképpen távoli rokonok. Közkedvelt kutyafajta volt a nemesi körökben, de egy átlagos háztartásban, a munkásosztálynál is meg lehetett találni, mert nagyon jó házőrzők.

Fajtastandard

Kis termetű kutyák, 27-30 cm marmagasságúak és csupán 4-5 kilogramm testtömegűek. A fajta jellemzője, hogy mellkasa mély, hasa felhúzott, feje elhegyesedő, szeme sötétbarna, füle pedig kicsi, felálló. Dús, hosszú és egyenes szőrzettel rendelkezik, ami nyakán gallért képez. Hófehér vagy egyszínű rőt színben találkozhatunk a fajtával. Felhúzott hasa és párhuzamos végtagjai, illetve hátára kunkorodó farka jó kiállást ad neki.

Jellem

Kiskutyákra jellemzően aktív, viszonylag magas energiaszinttel. A mentális stimulációt nagyon igényli, úgy kell tervezni a napot, hogy ez a szükséglete mindenképp ki legyen elégítve megfelelő mennyiségű és minőségű sétával, játékkal. Ha ezt nem kapja meg, akkor unalomból hajlamos rombolni. Értelmes, nagyon ragaszkodó, hűséges fajta. Gyerekekhez szoktatható, de figyelni kell, mert a türelme nem végtelen.

Idegenekkel szemben bizalmatlan, védelmező típus. Alapvetően nem ugatós fajta, csak akkor jelez, amikor fontosnak érzi. Kíváncsi természetű, jól képezhető, akár 10-15 percen keresztül is képes fókuszálni, ha van elég jutalomfalat. Néha kicsit makacs tud lenni. Nagyon jó adottságai vannak az agility kutyasporthoz, mivel energikus és sportos. Fontos kiemelni, hogy ezeknek a kutyáknak kiemelten fontos a rutin, a kiszámíthatóság, így olyan gazdinak ajánlott, aki ezt többé-kevésbé biztosítani tudja.

Ideális környezet

A kistestű kutyák előnye, hogy gyakran jól megvannak lakásban, ez alól pedig a volpino sem kivétel, ha megkapja a kellő mennyiségű testmozgást. Egyedüli kutyaként is tartható, de más kutyákkal is kijön. Akkor érzi magát a legjobban, ha a napot gazdájával töltheti. Minden kutya örül, ha van esetleg kert, ahol kiszaladgálhatja magát, a kistestű kutyáknál viszont nagyon fontos, hogy a kerítés mindenhol ép legyen.

Ápolás

Annak ellenére, hogy dupla rétegű szőre van, ápolása nem az ördögtől való. Könnyen kezelhető, ha heti 2-3 alkalommal kifésüljük. Nem ajánlott, hogy gyakran legyen fürdetve, néhány hónap kimaradhat két mosdatás között. Ez többek közt azért is fontos, hogy ne száradjon ki a bőre, így elkerülhető az irritáció. Érdemes megjegyezni, hogy a körmök rendben tartása, illetve a fogak ellenőrzése is fontos része az ápolásnak.

Egészségügyi problémák

Alapvetően egészséges kutyafajta, aki megfelelő körülmények között akár 16 évig is élhet. Sajnos vannak öröklődő problémáik.

• PLL (elsődleges lencse ficam): Genetikus szemrendellenesség. Úgy nyilvánul meg, hogy a szemlencse elmozdul a helyéről, gyulladást és zöldhályogot okozhat. Utóbbi a látóideg rostjait támadja, és gyakran azok pusztulásával jár. Tehát lassan, de nagyon valószínűen vakság lesz a vége. Erre gyógymód nincs, de kezelni lehet, az embereknél már a vakság is elkerülhető. Általában a PLL első jelei (vizenyős, piros szem) 3-8 éves kor között jelennek meg, de lehet rá korábban is tesztelni. Ha megjelennek a tünetek, sürgősen állatorvoshoz kell fordulni.
• Patellaficam: Kistestű kutyáknál gyakran előforduló ortopédiai probléma, a térdkalács kificamodása.